1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
  • citromlikor
    #126

    "A mikrorendszerekről nemcsak azt nem mondhatjuk meg egyértelműen, hogy MAKROszkópikus értelemben micsodák, hanem rendszerint azt sem, hogy bizonyos KF mennyiségeknek milyen értékével rendelkeznek. Térjünk vissza az előző Wheeler-féle kísérlethez, és tegyük fel a kérdést: hol van a fény akkor, amikor már elhagyta a féligáteresztő tükröt, de a két fél-sugár találkozási pontját még nem érte el? Konkrétabban: egy ágban van-e a kettő közül vagy mindkettőben? Mint az imént láttuk, ez akkor "derül ki", amikor a detektorokat betesszük vagy nem tesszük be: ha betesszük, a fény csak egy ágban lesz, ha nem, mindkettőben. Mégpedig szó szerint: hogy a fény egy vagy két ágban van, az attól a választásunktól függ, hogy a detektorokat betesszük-e. Sőt, mindez már akkor ettől függ (a tükör és a detektorok helye között), amikor még nem is választottunk! Ez megint nyilvánvaló abszurdum. Ha pedig a fény, a detektorok helye felé közeledve, tetszés szerint "ugrálhat" egy ág és mindkét ág között akár pillanatonként, ahogy a detektorokat ki-be rakosgatjuk, akkor van-e értelme egyáltalán arról beszélni, hogy van valahol? Láthatóan ugyanaz a helyzet, mint amikor az imént azt latolgattuk, hogy a fény "valóságosan" részecske vagy hullám. Amikor a detektorokkal megmérjük klasszikus-fizikai módon értelmezett helyét, vagyis amikor olyan KF helyzetbe hozzuk, hogy legyen helye, akkor van neki. Ez olyankor van, amikor részecskeként viselkedik, és ötven-ötven százalék eséllyel valamelyik ágban kapjuk el. Nem mondhatjuk azonban ekkor sem, hogy már az elkapás előtt is abban az ágban haladt, vagy egyáltalán hogy egy ágban haladt! Hiszen az elkapás utolsó pillanatáig megtehettük volna, hogy a detektorokat kivesszük, és akkor ugyanezzel a logikával azt kellett volna mondanunk, hogy mindkét ágban haladt egyszerre. Csak azt mondhatjuk, hogy ott volt az illető ágban, amikor elkaptuk. Nincs értelme azt kérdezni, hogy a foton "hol van", amikor épp nem hozzuk a helymérésre alkalmas KF szituációba. Ez igaz általánosan is: a mikrorendszernek önmagában nincsenek klasszikus-fizikai jellemző mennyiségei, mint pl. helye az iménti példában. Csak KF helyzetekben megnyilvánuló KF mennyiségei vannak. Ezeket úgy szoktuk hívni, hogy "mért mennyiségek", vagy "megfigyelt mennyiségek", vagy egyszerűen "megfigyelések". Ilyen értelemben mondja Wheeler, a rá jellemző aforisztikus tömörséggel, hogy "Semmilyen mikrofizikai jelenség nem jelenség addig, amíg nem figyelik meg." Ez az elv felületesen mint valamiféle szubjektivizmus kifejezése is felfogható volna, és a népszerű ismeretterjesztő írók némelyike (Wheeler nagy mérgére) úgy is fogta fel; pedig a "megfigyelik" itt mindössze azt jelenti, hogy a rendszer KF mennyiségek meghatározására alkalmas KF helyzetbe kerül. Wheeler egy konferencián külön előadást szánt megfigyelés-fogalmának tisztázására a következő címmel: "Az elemi kvantum-jelenségek megfigyelésében nem a tudat, hanem a megfigyelő dolog és a megfigyelt dolog közötti különbségtétel a döntő." Már a cím elég ijesztő, pedig aztán az előadás függelékeként még külön dörgedelmek is jöttek olyan "áltudósok" ellen, akik (többek között) a kvantumfizikát filozófiai misztifikációra használják fel."

    Wheeler késleltetett-választásos kísérlete
  • citromlikor
    #125
    Ekkora fságot. bruhaha
  • citromlikor
    #124
    Egészsugár-érzékelő már nem is jó?
  • ffxi
    #123
    Tudja vki mi a részsugár érzékelője?

    THX!!

  • mesonity
    #122
    Nem hinném, hogy már megtalálták. Akkor mindenhol olvasni lehetne róla.
  • TommyC
    #121
    ezek a fránya http kódok..:)
  • TommyC
    #120
    Nemrég olvastam hogy 2005-ben fog elkészülni, de pontosabban nem tudtam, a neve nemhiában Szupra Vezető SzuperCsürlő <u>2005</u>...szal pontosabban nem tudtam, ezért kérdeztem rá, hátha még tudja valaki, de nem sok a jelentkező...
  • mesonity
    #119
    Már kész a SzuperCsürlő? Nem is tudtam.
  • TommyC
    #118
    Ember, hát itt komoly dolgokról van szó! :PP
    Habár a nevedből itélve gondoltam h valamilvel értelmesebb a hozzászólás...
    meson-> mezon(ami egy hadron(erős kölcsönhatásban részt vesz))(kvark-antikvark)
  • mesonity
    #117
    Elvesztetted?
  • TommyC
    #116
    Nemtudjátok, hogy megvan-e a Higgs bozon??
    Mármint már elkezték a kisérleteket a Szupra Vezető SzuperCsürlőben nem?
  • TommyC
    #115
    Mindenkinek ajánlom:
    "Leon Lederman : Az isteni a-tom"-ot....naon király a book,csak azoknak akik értik unalmas egy pöppet, de minden kezdőnek ajánlaom...gondolok itt a lentiekre ott ne:III
    .................III
    .................III
    ................IIIII
    .................III
    ..................I
    ;)
  • Killgore
    #114
    Tesla rlz!
  • Inquisitor
    #113
    Hol találhatnék magyar nyelvű infót a negatív energiáról és antigravitációról?
  • Nuki
    #112
    Rémhírességek: Albert Einstein ;)
  • gazdi
    #111
    google.com
  • GazVezir
    #110
    Üdvözletem!
    Egyik barátom nagyon érdeklődik a téma iránt, tudnátok adni címeket, ahonnan magyar nyelvű irományokhoz férek hozzá e-book formájában?
    Főleg Albert Einstein könyvei érdekelnék az úriembert. Előre is nagyon köszönöm!
  • DieN
    #109
    Szeretném a hozzáértők szegítségét kérni, mert kicsit sem vagyok otthon a témában.
    Tudnátok nekem olyan (szak)irodalmat mondani, amivel kicsit könyebben tisztába kerülhetnék a SEM, TEM, LA-ICP-MS és a hasonló elven működő nagyműszerek működési elvével?
    Tudom, hogy nem kimondottan a témába vág, de örülnék ha tudnátok segíteni.
    Köszi.
  • reaper4
    #108
  • Inquisitor
    #107
    Pár könyvet olvastam, és szeretném ha ajánlanátok más könyveket, olyanokat, amik jók az alapozáshoz. Egyenlőre jobb ha magyar nyelvűeket, de jöhet angol nyelvű könyv cím is ...
    Eddig ezek voltak:

    John Gribbin - Schrödinger macskája - Kvantumfizika és Valóság
    (Jó kis könyv, de picit túlhaladott már, a könyv szerint pl. tök lehetetlenek azok a kísérletek, amit pl. az ausztrálok csináltak "quantum teleportáció" ürügyén.)

    Leonard Mlodinow - Euklidész Ablaka - A geometria története a párhuzamosoktól a hipertérig
    Kellemes olvasmányos könyv, ami az alapvető geometriai problémáktól (hogyan számolják ki egy pl. kör alakú telekre az adót amit fizetni kell a fáraónak) eljut szépen a kvantumfizika, káoszelmélet és a húrelmélet viszonylag friss elméletéig.

    James Glaick - Káosz
    Ez csak azért, mert jó kis olvasmány a "káosz" matematikának csúfolt tudomány kialakulásáról, némi keresztbe utalgatásokkal a mátrix, s-mátrix, húr, szuperhúr, stb. elméletek kialakulására.

    Albert Einstein - A Relativitás Elmélete
    A rend kedvéért :)

    ??? - Az Elegáns Univerzum

    Hát kb. ezek, nem feltétlen ebben a sorendben.
  • Inquisitor
    #106
    "Röviden azt mondanám, hogy a részecske csak egy kvantuma annak a térnek, ami áthalad a két résen. Nem maga a részecske megy át, és emiatt nem is csak az egyiken. A foton csak az energialeadás helyén létezik. Ameddig nem ad le az EM-tér energiát addig nincs értelme fotonról beszélni."

    "Az egyik pohár víz olyan mint a másik. Ki tudná megmondani, hogy valójában a megérkező foton már nem is ugyan az, mint amelyik elindult, ..."

    Szóval akkor az a lényeg, hogy a megfigyelés esetén összeomlik az esemény "hullámfügvénye?" (nem kiröhögni a tudatlan embert!), egész pontosan a megfigyelt részecske/hullám/akármihez tartozó hullámfügvény, és ezért a megfigyelés "téridején" virtuálisból lesz "valóságos"?
    (Érti valaki mit akartam kérdezni?)
  • Inquisitor
    #105
    "odáig csak egy valószínűségi eloszlásként közlekedik a fény, és egyenlő valószínűséggel mérhetjük bárhova a beesését. (a kilövés pillanatában, és egészen a falhoz érkezés előttig a hullámtermészet létezik, hiszen nem méred / nem használod a részecsketermészetet -> nyitva hagyod a valószínűségi teret)
    ugyanígy a kettős rés után (ha meghagytuk hullámalakban) a fényérzékeny felszínen szintén kikényszerítjük a részecskealakot, hiszen elnyeljük egy fotopapíron/ccd-n, akármin - és ott már az interferáló hullám valószínűségei alapján esik valahova az 1-1 foton ..."

    Nnnna, nekem eddig a problémát az okozta, amikor a kétréses kísérlet közben véletlenszerüen megváltozik a kísérlet által megfigyelendő tulajdonság, de már a foton (vagy más) kibocsátása után ... így már értem, hogy nem számít :)
  • samcarter
    #104
    Szemléletesé teszi a foton-teret a fürdőkád-hasonlat. Vegyünk egy kádat tele vizzel. Ez az EM-tér. Ebbe tudunk egy-egy pohár vizet beletölteni, vagy kivenni belőle, de mindig csak egy egész pohárral. Ez a pohár víz a foton.
    Bárhol beletölthetünk egy fotont, és 'ugyan azt' a fotont bárhol ki is vehetjük belőle. Az egyik pohár víz olyan mint a másik. Ki tudná megmondani, hogy valójában a megérkező foton már nem is ugyan az, mint amelyik elindult, ha nincs olyan tulajdonságuk, ami alapján meg lehetne őket különböztetni.
  • samcarter
    #103
    ..."addig nincs értelme fotonról beszélni"

    mint valami pontszerű dologról.
  • samcarter
    #102
    " a kérdés az, hogy honnan tudja az akár egyetlen részecske (amiről ugye feltesszük, hogy egy résen ment át) azt, hogy nyitva van-e a másik rés."

    Röviden azt mondanám, hogy a részecske csak egy kvantuma annak a térnek, ami áthalad a két résen. Nem maga a részecske megy át, és emiatt nem is csak az egyiken. A foton csak az energialeadás helyén létezik. Ameddig nem ad le az EM-tér energiát addig nincs értelme fotonról beszélni.
  • samcarter
    #101
    Egy másik értelmezés szerint a foton az összes lehetséges útvonalat bejárja. Mondjuk úgy, hogy klónozza magát, de igazából egyik klónja se teljesértékű. Ha az egyik klón 'realizálódik' vagyis elnyelődik, akkor a vákuumban energia-hiány keletkezik, amit később a többi másolat törleszt. A foton elnyelődése nem is pillanatszerű, hanem bizonyos idő alatt megy végbe.
    De a legtisztább az, ha a fotont egy kiterjedt valaminek képzeljük el. Igy nem merül fel az a probléma, hogy a szétterjedő energia hogy fog egy helyre koncentrálódni. Ugyan ez vonatkozik a két ellentétes irányba szétsugárzódott fotonoknál. Ezek egy kvantumrendszert alkotnak, nem kezelhetőek külön-külön.
  • samcarter
    #100
    A kvantumfizikában bozon- fermion terek vannak, és ezek kvantumai, a részecskék. Pl a Higgs-tér kvantuma a Higgs-bozon, a gravitációs térnek a graviton, EM-térnek a foton, stb.
  • Dzsini
    #99
    idő-tér-tömeg összefüggés? :) ha jó az idő a tömeg lemegy a térre :)
  • gazdi
    #98
    Már semmi, ok. Csak a "tér" kavart össze. Nekem hullám. :)
  • samcarter
    #97
    Mi ezzel a probléma?
  • Dzsini
    #96
    elektromágneses sugárzás, csak más a hullámhossz...
  • gazdi
    #95
    A fényt elektromágnese térként?!
  • samcarter
    #94
    A probléma legegyszerűbb feloldása ez: ameddig halad a fény, addig elektromágneses térként kezeljük, amikor elnyelődik, akkor pontszerű fotonként.
  • samcarter
    #93
    Egy kvantumnyi fény hullámtermészetű?
    A kvantumosság az energia elnyelődésére vonatkozik. Nem sok köze van a hullámokhoz.
  • samcarter
    #92
    A részecskéknek azért van valószínűségi leírásuk, mert nagyon sok megfigyelőhöz képest mozognak.
    Pl a kétréses kisérlet ernyőjének atomjaiban rengeteg elektron mozog mindenféle irányba.
    Ezekre ha felírjuk a közeledő pontszerű foton téridő pozicióját, akkor a Lorentz transzformációk miatt egy időben és térben elkenődött
    folt lesz a pontból.
  • rolika
    #91
    köszi, bukmarkoltam :)
  • FtranX
    #90
    ha érdekel a dolog, van egy elég hosszú, de viszonylag könnyen emészhető írás:

    Vassy Zoltán - Schrödinger macskája és más történetek
  • rolika
    #89
    valószínűleg már csak a határozatlansági elv miatt sem lehet megmondani, melyiken ment át...

    én a miértet nem értem még mindig...
    honnan tudja a foton, hogy valószínűségként kell viselkednie, vagy részecskeként? miért érvényes a határozatlansági elv? bár lehet, hogy ez már metafizika :)

    a #66-ban említett könyvben az is olvasható, hogy elképzelhető, a részecske mindkét lyukon átmegy egyszerre, még ha mérjük is. csak éppen a másik eredmény egy párhuzamos univerzumban keletkezik :)
    vagyis ha a részecske kvantumszinten válaszút elé kerül, akkor nem választ, hanem bejárja az összes lehetséges utat, és... és nem tudom... mi csak a legvalószínűbbet tapasztaljuk meg? vagy ahogy aldous huxley (lehet, hogy rosszul írtam) írta: "ez minden világok legjobbika"?

    bocs ha elmentem tudománytalanba, de ezek a kérdések roppantul érdekelnek és foglalkoztatnak :)
  • Dzsini
    #88
    Balett készült a relativitásból
    merthogy idén 100 éves :)

    bocsánat...
  • gazdi
    #87
    "te méred, hogy melyik résen is megy át (vagyis egy detektort teszel az egyikre, letakarod, stb.)"
    Itt van az a pont, amit eddig nem értettem. Érdekes, hogy én ezt csupán a kísérleti körülmények megváltoztatásaként fogtam fel, te pedig mérésként. És most hiszem, neked van igazad, meggyőztél.