106
-
Ginoo #106 Hiszem ha látom, hogy ez működik 
-
#105
Előfordul h nem olvasok L minden hozzászólást. De a gratulációt elfogadom!
Hozzáteszem hogy a környezetvédelemnek soha nem volt ereje befolyásolni az űrkutatást.
/S tudok ám sokkal többet is írni.. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#104
Gratulálok. Most szépen írtál egy csomót azért, hogy bebizonyísd, tényleg halvány lila gőzöd sincs, hogy miről folyt a diskurzus, csak a szokásos "mindenért az olajlobby, meg az amerikaiak a felelősek" beszólásodat nyomatod... 
Ha esetleg érdekel, hogy miről is írt 'Alfa Of NS', akkor felvilágosíthatlak:
Az 1950-es években felmerült az atomhajtómű alkalmazásának a lehetősége rakétákon. Az atomhajtómű gyakorlatilag egy nukleáris reaktor, amelynél a reakció által termelt hő segítségével felhevítik az üzemanyagot (pl. hidrogént), és ez termeli a tolóerőt (repülőgépek esetén felmerült olyan lehetőség is, hogy egész egyszerűen a levegőt hevítik fel, és ez adja a tolóerőt, ez a megoldás elvileg korlátlan idejű levegőben tartozkodást tenne lehetővé). A fejlesztés több kisérleti hajtóművet is eredményezett amerikában (pl. a 'Kiwi'), és számtalan tervet mind az amerikaiaknál (pl.: Nerva, Timberwind) mind az oroszoknál. A probléma az, hogy a gázt úgy hevitík fel, hogy keresztül vezetik a reakciótéren, ami miatt az radioaktív lesz. Ugyan a sugárszennyezés a számítások szerint "elviselhető", mind az oroszok, mind az amerikaiak letettek az atomhajtomű alkalmazásáról, legalábbis ami a földről induló rakétákat illeti. Ugyanakkor az űrben, bolygóközi misszióknál a nukleáris hajtómű (egyenlőre) utolérhetettlen, ami a hatásfokot illeti, éppen emiatt már évtizedekkel ezelött is felmerült az atomhajtomű alkalmazása egy mars-küldetés esetén. A gond ezzel ott volt, hogy aggályok merültek fel a reaktor űrbejutattása közbeni esetleges katasztrófával kapcsolatban, hiszen ez esetben a reaktor nukleáris üzemanyaga szétszóródhat.
Tehát erről volt lent szó. Persze (megint) lehet, hogy csak szűklátókörüségem miatt nem látom át, hogy a Nerva, a Timberwind, illetve orosz megfelelőik valójában azért nem valósultak meg soha, mert az olajlobby érdekeit sérti (nehogy már egy rakétahajtómű ne a hagyományos kémiai hajtóanyaggal működjön), ez esetben légyszives világísd meg sötét elmémet, és állj elő valamilyen bizonyítékkal (ha akarod, utánakereshetek mi miatt is függesztették fel hivatalosan a Nerva hajtóművet). :))
De mégis olyan önző vagyok, hogy inkább azt valószinűsítem, hogy te lőttél mellé egy oltárit... :)) -
#103
Az olajipar a világ legnagyobb ipara s a világ legnagyobb cégei az autógyártók és a Hét nővér kissé érdekeltek abban hogy a 'kincsüket' ne váltsa le semmi, főleg most ne amikor a fogyasztás várható növekedése óriási. Az olaj sok képviselőt/szenátort adott Washingtonnak rossznyelvek szerint még a TFTR vezetésében is jelen van. Hallottuk a legendákat miszerint Nicola Tesla 70es évekbeli követőit hogy tették el láb alól, ha erre nincs is bizonyíték, azt számtalan eset igazolja hogy komoly fejlesztéseket felvásároltak és suttba dobtak (mint a gyógyszeriparban amiről vkinek már írtam hasonlót..)
Természetesen a másik oldalon is vannak érdekek, híres tudósok, környezetvédelmi (igen környezetvédelmi!) csoportok, erkölcsös előrelátó emberek akik az unokájukra is gondolnak, nagyságrendekkel kisebb gazdasági szereppel de remélhetőleg mégis komoly befolyással.
egy kis olvasnivaló
És hogy írjak konkrét bizonyítékot? Nem tudok. De a tékes válaszomban csak arra világítottam rá hogy a környezetvédők pont a másik oldalon állnak. Az pedig köztudott hogy marha sok olyan űreszköz van amiben felhasználják a rádioaktivítást ott fenn ez nem gond ha meg leesik vmi az úgyis állami tulajdon és haderő várja érkezését.. Szal én értem hogy NS alfája mire gondolt de az hülyeség (Ja és néhány fanatikus Greenpeace-tagot nem neveznék környezetvédőnek). -
#102
Szerintem neked fogalmad sincs, hogy miről van itt szó... 
-
#101
"az űrutazás veszélyes dolog" ..amíg lesznek anettkák addíg ez nem gond. -
#100
A "környezetvédelem" irrónia akar lenni ugye?
Inkább az olajlobby tett keresztbe.. -
#99
Erre van egy nekem tetsző kifejezés: sötétzöldek. Teljesen egyetértek a környezetvédőkkel, ha olyan dolgokról van szó, mint a vizek elszennyezése, a tömeges fakitermelés és a többi 'hagyományos' dologgal kapcsolatban. De az ilyen dolgokra, minthogy tüntetnek és politikai szinten támadnak egy-egy nukleáris programot, mert szerintük a sugárzó anyagok veszélyesek, nos, finoman szólva is inkább hangulatkeltésnek, mint valódi környezetvédelemnek tünik... (szólhatunk itt a nukleáris hulladékokat szállító vonatok akadályoztatásáról, vagy éppen arról, hogy egy műhold indítását ellenzik bőszen, mivel annak fedélzetén rádióaktív anyagok (még ha meglehetősen kis mennyiségben is) vannak). -
#98
Tehát gyakorlatilag még nem vagyunk urai a fúziós energiának.
Sose állítottam ennek ellenkezőjét, sőt éppen erről beszéltem. :)
Egyenlőre még csak az elméletek szintjén járunk, és amíg nincs komoly politikai vagy gazdasági igény az ilyen irányú fejlesztésekre, sajnos csak lassan fognak haladni az ilyen irányú fejlesztések.
Lézertolás, mágneses sugárnyaláb.. sci-fi filmbe való.. látva a mai űrtechnika megbízhatatlanságát még messze vagyunk ezektől..
Így van. Messze vagyunk. De nem a technika megbizhatattlansága miatt.
csak a két űrsiklót vegyük például.. egy rossz szelep, egy rossz szárnydarab..
A Challenger esetén nem egy szelep, hanem a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták tömitőgyűrűi okozták a problémát, megfejelve pár emberi hibával. A Columbia esetén nem a szárnyban volt a hiba, hanem a külső üzemanyagtartály hőszigeteléséből leváló darabokkal, ez esetben is bejátszik némi szerencsétlenség, mivel az STS-107 elég régóta húzódott, mivel elsőbbséget élveztek az ISS missziók, és az STS-107 esetén még a régifajta 'könnyű' külsőtartályt használták, míg az ISS küldetések esetén az un. 'ultrakönnyű' tartályt, amelynél másfajta külső hőszigetelést alkalmaznak.
Azonban nem jó ötlet ezeket ilyen katasztrófális hibáknak beállítani, az űrutazás veszélyes dolog, mivel még igencsak kevés tapasztalatunk van vele kapcsolatban. Nem a legideálisabb hasonlat, de elég ha belegondolsz, hogy hány és hány emberéletett követeltek az autók műszaki és biztonságtechnikai hibái egykoron. Szomorúak ezek a hibák, de el kell fogadni és tanulni kell belőle, és igyekezni, hogy ezáltal is jobb megoldásokat találjunk. Ha folyamatosan csak a kétkedés és a kritika szemszögéből nézzük, akkor ez meg fogja bénítani a fejlődést - lásd, most az űrsiklóflotta leállítása miatt az egész nemzetközi űrállomás terv üresjáratban döcög. Most a politikai és a közhangulat nyomására mégis arra kényszerű a NASA, hogy komoly pénzeket és időt áldozzon az STS rendszer átalakítására, holott nyilvánvaló, hogy úgysem képesek tökéletesen biztonságossá tenni. Az biztos, hogy sok mindent át kell gondolni, és egyes dolgokat megváltoztatni a jelenlegi rendszerben, de (véleményem szerint) inkább a közhangulat miatt állnak most az űrsiklók (és vele takaréklángon az ISS program), mint racionális megfontolások miatt... -
#97
Csak hobbi (sajnos:))), istenigazából két dolog érdekel, a haditechnika, és az űrkutatásl, de mindkettőben elég felszines a tudásom, ha valóban komoly szinten megy a téma (nézz el "Kínai űrhajó---Űrbuzik topikja" topicba az Indexen, nemrég pl. komplett képleteket írt be egy illető azzal kapcsolatban, hogy milyen felhajtóerő keletkezhet egy világűrből visszatérű járműre... na ilyenkor én is csak nézek ki a bambán a fejemből, és próbálom megérteni, miről is van szó :)))...
Szóval én is csak egy laikus érdeklődő vagyok. :) -
Alfa Of NS #96 "Környezetvédelmi ok? Amennyiben az űrbéli használatról beszélünk, maximum azt lehet annak tekinteni, hogy a reaktor üzemanyaga esetleg kiszabadul a földkörüli pályára állítás esetén."
Nekem csak beugrott vmi vhonnan, hogy korabban atomreaktor hasznalatat massziv tamadas erte a kornyezetvedok felol azzal az indokkal, hogy mi van ha egy ilyen lezuhan. A felelem bizonyos szempontbol jogosnak tartom, csak lehet, hogy nem kene karba veszni egy ma mar bizonyos szintig kiforrot technologiat, ami talan meroben uj lehetosegeket nyitna meg. -
Alfa Of NS #95 Vmi konstruktiv kritika? -
HUmanEmber41st #94 Nos az elméletekről már én is hallottam, de ez ugyebár nem egyenlő a gyakorlattal..akkor meg még sincs megoldva..Tehát gyakorlatilag még nem vagyunk urai a fúziós energiának.
Lézertolás, mágneses sugárnyaláb.. sci-fi filmbe való.. látva a mai űrtechnika megbízhatatlanságát még messze vagyunk ezektől..
(csak a két űrsiklót vegyük például.. egy rossz szelep, egy rossz szárnydarab.. fordítva berakott kapcsolók..amiről tudunk...) -
#93
Köszi az infót, látom elég tájékozott vagy. Megkérdezhetem, hogy csak hobbiból foglalkozol ilyen témákkal vagy esetleg ilyesmivel foglalkozol/ilyesmiről tanulsz? -
#92
Az elv eredetileg a "lézertolás" volt, vagyis hogy egy gigászi lézerrel tolunk meg egy űrhajót, akár át a szomszédos naprendszerbe, az űrhajó a lézersugarat egy hatalmas vitorlával fogja be, és a vitorlán a fénysugarak (a lézer ugye nem más, mint koherens fénysugár) fejtenek ki erőt. Ha jól tudom, valamikor az 1980-as évek elején merült fel először ez a megoldás, még arra, hogy eljuttassunk egy űrszondát a környező naprendszerek valamelyikéhez. -
#91
Környezetvédelmi ok? Amennyiben az űrbéli használatról beszélünk, maximum azt lehet annak tekinteni, hogy a reaktor üzemanyaga esetleg kiszabadul a földkörüli pályára állítás esetén. Azonban eddig is épp elég olyan műholdat indítottak már, amely sugárzó anyagot vitt magával az RTG-kban (ráadásul abban az uránnál sokkal veszélyesebb plutonium van). Az űrben csak az a lényeg, hogy a legénységet ne érje a reaktorból komolyabb sugárzás, az, hogy a hajtóműből radioaktív gáz lép ki, nem oszt nem szoroz. Persze tény, hogy e téren a fúziós megoldás sokkal "tisztább".
Anno a Nerva és a Timberwind hajtóműveket földről induló, vagy csak a felső fokozatokban, már nagy magasságban indítva tervezték, ezek valóban elsősorban a katasztrófától való félelem miatt buktak el.
Az pedig, hogy eddig nem alkalmazták űrbéli meghajtásra, abból következik, hogy nem volt rá akkora szükség. Egy kissebb szondát eljutattni a marsra vagy a jupiterhez, nos ehez a kémiai rakéták is elegendőek. A nagyobb tömegű űreszközöknél már más a helyzet. Elég a jelenleg fejlesztés alatt lévő JIMO-ra gondolni (JIMO = Jupiter Icy Moons Orbiter), igaz, ott sem fúziós meghajtás lesz, hanem a tervek szerint ion-hajtómű, amit egy atomreaktor táplál majd.
Az atommeghajtás folyton felmerül az emberes Mars-missziónál (a legtöbb szovjet/orosz terv is nukleáris meghajtással számolt), lehet, hogy legyűrve a félelmeket, mégis ez lesz a befutó - bár ahogy most kinéz, addigra, míg az emberiség eljut egy emberes mars-misszió megvalósítása mellett, már a fúziós hajtómű is eljut a megfelelő fejletsségi fokra, és már azzal fogják felszerelni az első emberes mars-űrhajót... -
#90
Na én feladom. Itt jártattam a számat, hogy miért kell ezt a "csúzlimódszert" alkalmazni, erre mi volt ma a Star Trekben? Térhajtás térhajtómű nélkül! "Fenékbe küldtek" egy hajót egy hullámmal, erre az begyorsult és a túl oldalon elkapták volna (ha nem robbant volna atomjaira :D). És ez a sorozat 15 éves! És már akkor felvetődött a tudósokban (mert gondolom nem a kisujjából szopta a forgatókönyvíró) a "csúzlimódszer". Persze mi nem térhajtásra akarjuk használni, hanem arra, hogy ne gyök 2-vel menjenek az űrhajóink, de nekem akkor sem tetszik ez a módszer. Mert mindig benne lesz a levegőben, hogy mi van ha nem tudják elkapni? -
#89
Aha, a környezetvédők miatt... -
Alfa Of NS #88 "A fúziós hajtóművek alkalmazására vannak ötletek, az egyik változat lényege viszonylag egyszerű: a fúzióval felhevítenek valamilyen gázt (pl. Hidrogént) és az a gigászi hőmérsékletnövekedés miatt kitágulva egy fúvókán át távozik, így termelve tolóerőt."
Nem tudom, hogy ugyanennek atomreaktorral valo megvalositasa elbukott-e vmin. Mert gondolom nem veletlenul nem csinaljak meg. Hm, lehet, hogy kornyezetvedelmi okokbol? -
Alfa Of NS #87 "Az én nézetem szerint a Star Treknek több köze van az áltudományossághoz, mint a tudományhoz, az, hogy belevegyítettek bizonyos tudományos ismerteket, még nem emeli olyan szintre szerintem a sorozatot (vagy a világot), hogy a filmbéli technológiát komoly szintre emeljük. Az ST (ahogy az SW is) egy szórakoztató műsor - legalábbis számomra."
Lenyegeben egyetertek. Az ST vilagaban sokszor adnak tudomanyos magyarazatot arra, amire nincs magyarazat egyelore vagy a fanztazia szulemenye. Ez pedig automatikusan vezet latudomanyos elemekre. Az ST vilagaban az elsodleges cel a kaland, az adott szituacio es ennek rendelik ala a tudomanyos igenyeket. Ha tudjak, akkor szo szerint szakemberektol kernek segitseget, hogy meghatarozzak, hogy egy adott szituban mi legyen a szakkifejezes vagy a technologia. Peldaul biztosan emlekszel, hogy eloszeretettel hasznaltak a "tachion sugarzas" kifejezest. Eloszor azt gondoltam, hogy fantazia, kozben meg kiderult, hogy a hur-elmeletben a nulla gravitacioju (nulla tomegu?) reszecske neve, kozel arra amire hasznaljak a filmben (tervaltas vagy alcazas nyoma, nem tudom mar). De ha a korulmenyek ugy adodnak, marpedig egy ilyen sorozatnal konnyen elofordul, akkor egyszeruen elternek a valosagtol es kesz.
Tudomanyos elmeleteket nyilvan nem lehet a filmre epiteni, csak erdekesnek velem, hogy nem csak a forgatokonyv iroinak fantaziajanak eredmenye a technolgoiai megvalosulasok a filmen. -
#86
Van egy olyan érzésem, hogy túlrohantál a célon. Elméleti síkon történő fejlesztésekről volt a #72-es hozzászólásomban. Te erre rögtön gyakorlatban akarod használni...
Felvettetél egy jogos kérdést, hogy mégis milyen megoldással lehet a fúvókát megoldani ilyen szélsőséges körülmények között. Ph03niXx pedig megadta a választ. Megjegyzem az általam ismert ilyen (folyamatosan használható) fúziós hajtóművek elméleteinél mind elektrománesekkel tartják kordában a reakciótérben keletkező anyagot.
Hogy miért nem használják máris ezt a megoldást? A kulcsszó már elhangzott: mert elméleti kutatások folynak ilyen téren egyenlőre. Jelenleg még egy tartósan fentartható plazmaáramot sem tudunk megvalósítani, a fúzióval kapcsolatos gyakorlati kutatások kb. ott tartanak, ahol a fissziós (ismetebben: nukleáris) gyakorlati kutatások az 1940-es években tartottak. A fő különbség az, hogy anno a katonai és politikai igény nagyon nagy volt ezen kutatások iránt, míg most nincs ilyen mértékű támogatás, még egy, (az elsőnek szánt) pozitív energiamérlegű (több energiát termel, mint amennyit a működésének fentartása igényel) fúziós reaktor megépítése is több, mint egy évtized óta politikai aktatologatás szintjén vegetál.
Szóval az, hogy van egy olyan elméleti módszer, amelyel a fúziót fel lehetne használni hajtóműként, még messze nem jelent többet, mint amit a fent olvasható cikkben is találsz. -
#85
Leírtad azt, amit én, csak az értelmezés különböző, szerinted az a jó, ha egy tudományos tétel köré felépítenek egy dolgot, igaz, ennél már inkább a fantáziájukra támaszkodnak, és nem a realitásokra (lásd az említett dilithium téma), hogy éreztessék, tényleg a jövőben vagyunk. Én meg a falnak tudok menni az ilyentől, hiszen erre a technoblablára épül a sorozat jelentős része. Most akkor vagy ne akarjanak túl tudományosnak látszani (mint ahogy azt tette pl. a Star Wars, ahol csak a képeskönyvek és az bővített világ (EU) foglalkozik a látványvilág áltudományos megmagyarázásával), vagy ha tudományosan közelítik, akkor tegyék komolyan (mint ahogy anno tették a 2001-ben és a 2010-ben).
Az én nézetem szerint a Star Treknek több köze van az áltudományossághoz, mint a tudományhoz, az, hogy belevegyítettek bizonyos tudományos ismerteket, még nem emeli olyan szintre szerintem a sorozatot (vagy a világot), hogy a filmbéli technológiát komoly szintre emeljük. Az ST (ahogy az SW is) egy szórakoztató műsor - legalábbis számomra. -
HUmanEmber41st #84 Na akkor mért nem csinálják? Ha már Szerinted meg van oldva?
Egy űrhajóba akkor mértnem építenek már fúziós reaktort? (ha már meg van oldva)mit vacakolnak ilyen szar kémiai meghajtással? Valami azért csak hiányzik..vagy a NASA nem tud róla.. nem olvassák a forumot..
-
#83
Ehh, amikor egész nap tanulok, s arra sincs időm, h a híreket megnézzem, akkor legszívesebben megölném azokat, akik gyengének mondják a magyar oktatási rendszert. Ilyenkor értem, mire gondolnak... :( Mondjuk valószínűleg a túl nagy anyagmennyiség az oka, amiből a tanulók rosszul válogtank, mert minek is a fizika, kémia, bilógia (az általános művelségről való elképzelés is humán alapú), úgy is jól elmondják majd a dolgokat az amcsi sci-fikben (ne értsétek félre, én is szertem őket - persze csak az igényesebbeket -, de azért nem kellene kész ténynek venni az ott elhangzottakat), bár a legtöbbjüket még az sem érdekli. -
#82
coool -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#81
végülis lehet gyorsabban utazni , heisenberg féle határozatlansági reláció értelmében , de ez csak a planck távolságon belül működik ^.^ te ehhez túl nagy vagy :D -
Alfa Of NS #80 "Amit aztán keményen kifordítanak, átöblítik egy jókora adag áltudományos szöveggel, hogy a nézővel tudassák, hogy igen, ez a XXIII.-XIV. század. :)"
Nem nyert :) Valoban irrealitasok vagy olyan dolgok is szerepelnek, amirol nem lehet tudni, hogy megvalosul-e vha, de hat ezert sci-fi a film, mert fantaziaelemeket is tartalamz. De szinte mindenrol kiderul altalaban, hogy ahoz a temahoz, amiben a filmben szereple a valosagban is vhogy koze van.
"A vizuális megvalósítás terén pedig már csak egyetlen kitétel van: látványos legyen. :)"
A latvany egy amerikai piacra szant filmben alapveto.
"anyag-antianyag reaktor táplálja az űrhajókat, de beleszőttek olyan ostobaságokat, hogy valami 'dilithium' kell a reakcióhoz"
Nem ostobasag, csak te nem erted. A dilitium nem a reakcihozo kell, hanem a reakcio iranyitasahoz. A reakcio megy magatol is. Kiegeszitettek a mai tudasunkat olyan elemmel, ami korulbelul realisnak hat ugyanakkor hasznalhatova teszi az anyag-antianyag felhasznalasat. Amugy a film vilagaban is ugyanugy iszonyatos gamma sugarzassal jar az anyag-antianyag reakcio, mint a valosagban.
"és természetesen folyamatosan változtatják az anyag/anti-anyag arányát... (ez esetben ott az ostobaság, hogy értelemszerűen 1:1 arány kellene)"
A film vilagaban is alapvetoen igy van. Az eltero aranyt valszeg torteneti szempontbol vezettek be. Erdekesebbe lehet tenni a tortenetet. Bar ezert felaldoztak a realitasbol.
"Nos pont ez a bajom: úgy próbálnak meg tudományosnak látszani, hogy az alapvető dolgokat áldozzák fel a látványosság terén"
Nem csak a latvanyossagrol van szo. Legalabbis vizualis ertelemben. Nem lehetne rendesen tortenetet irni ugy, hogy vagy meghal az egesz legenyseg vagy a hajuk szala sem korbul egynek sem.
Az egesz Star Trek vilagnak van egy filozofiai, tudomanyos alapja, forrasa. A realitasoktol neha szandekosan, neha elkerulhetetlenul elternek, de ne essunk olyan tulzasokba, hogy legbol kapott dolgoknak vesszuk a filmbeli elemeket. -
#79
Ph03niXx már megelőzött. :))) -
#78
Pajti a baj ott van, hogy te küzdesz a realitásokkal. A Newtoni-, Kepleri és Eisteni-fizika tudnillik tökéletesen működik a földön kívűl is. Amennyiben mégis másként gondolod, légyszives vezesd már le, hogy hol és milyen körülmények között vallanak kudarcot. Szerintem nem csak én lennék kiváncsi erre, sőt, ha sikerül egy helyes levezetést bemutatnod, simán esélyes vagy a fizikai Nobel-díjra. :PPP
Hasonlót várnék a fénynél gyorsabb utazással kapcsolatos kijelentéseddel kapcsolatban is.
Ezek után szerintem mindenki döntse el maga, hogy ki is küzd a realitásokkal. :))) -
#77
Évek óta meg van oldva. Mágneses mező. Egy erős mágneses mező tartja a több millió fokos plazmát a kamra közepén/távol a fúvóka falától. Manapság erre a mágneses cuccra épül a legígéretesebb fúziós reaktor terv a Tokamak. -
HUmanEmber41st #76 Cifu! Szerinted miből kellene készíteni a fúvókát, hogy elbírja azt a pár millió Celsiust?
Meg az egész reaktort? "Csak"ezt a kérdést kell megoldani...utána már megy minden...
-
HUmanEmber41st #75 És mégis mozog a föld!!!! 
-
#74
Te tudsz vmit amit mi nem. Amit senki csak Te és a haverjaid persze. Biztos őket is Lrabolták az UFÓk v az Enterprise. LOLLER -
#73
Yetika, úgy érzem realitásokkal küzdesz. Nagyon LOL vagy.
Csudri, Alfa, jól gondolkodtok. Sajnos a mai napig több száz és néhol több ezer éves elméletekben hiszünk és alkalmazunk. Az kevés ember fejében fordul meg, hogy minden földi viszonylatban lett kitalálva és megalkotva.
A fénynél pedig lehet gyorsabban utazni, bár ezért a kijelentésemért bizonyára meg fognak égetni, de sebaj :) -
#72
Nos akkor mondok egy érdekeset: Azok ott nem sima Hidrogén atomok lesznek, hanem a két izotópjának, a Deutériumnak és a Tríciumnak a keveréke. A D-T fuzió egyik nagy előnye, hogy viszonylag alacsony a gyújtási hőmérséklete, alig pártíz millió celsius fok (van olyan reakció, amelynek elindításához százmillió celsius feletti hőmérséklet kell). A probléma ott van, hogy a reakcióból keletkezik szabad neutron, ami kicsit kellemetlen. A Hélium hármas izotópja azért ideális, mert annak is viszonylag alacsony a begyújtási hőmérséklete, viszont a reakció közben nem keletkezik szabad neutron (nincs neutronsugárzás).
A fúziós hajtóművek alkalmazására vannak ötletek, az egyik változat lényege viszonylag egyszerű: a fúzióval felhevítenek valamilyen gázt (pl. Hidrogént) és az a gigászi hőmérsékletnövekedés miatt kitágulva egy fúvókán át távozik, így termelve tolóerőt.
A "napvitorla" egy kicsit túlzás, ebből a mini-napból túl kevés foton és részecske távozna ahoz, hogy effektíven működhetessen egy napvitorlást. -
#71
Szélsőséges esetről beszélsz, nem ebből kellene kiindulni. -
#70
És még ők is kevesek, ha fordítva van bekötve a csati. :D -
#69
Viszont a He hármas izotópja helyett ott van a H. Az index tegnapi cikke taglalja egy új terv létrejöttét. most csak a lényeget kopizom be ide.
- Ez az a lézerrendszer, melyet a termonukleáris fúzió beindításához építenek?
- Ezt a rendszert úgy hívják, hogy National Ignition Facility. Nevezzük nemzeti gyutacsnak. Gyutacs abban az értelemben, hogy ez hivatott beindítani a termonukleáris fúziót. Látványosak a méretei is: 192 lézernyaláb működik majd egy futballpálya alapterületű tízemeletes épületben. A derék vastagságú nyalábok nagyon rövid időre megvilágítanak majd egy céltárgyat, mely hidrogénizotópok keveréke. Ha a céltárgyat sok irányból, egyidejűleg, nagyon rövid ideig nagy teljesítményű impulzusokkal megvilágítják, és ha az izotópok "tudni fogják a fizikát", akkor a hőmérséklet és a nyomás olyan elképesztően magasra emelkedik, hogy beindul a termonukleáris fúzió, vagyis egyesülnek a hidrogénizotópok, és az egyesülés során hatalmas energia szabadul fel. Ez az a folyamat, melyből a nap hő- és sugárzási energiája ered, de ugyanebből a folyamatból származik a hidrogénbomba pusztító ereje is. De még az egész projekt bizonytalan. Egyáltalán nem biztos, hogy működni fog. Viszont ha véletlenül működne, az emberiséget megajándékozná egy lényegében majdnem korlátlan és majdnem abszolút tiszta energiaforrás lehetőségével.
És most jöjjön a sok ha. Ha sekerülne a kísérlet és majd valamikor sikerülne ezt végrehajtani az űrben, esetleg egy hajón (persze sokkal kisebb méretben! Tudnám miért egyből ilyen nagyot akarnak építeni), akkor lehet-e ezt meghajtásra használni valahogy? Mert ha ugyan olyan lenne, mint egy mini nap, akkor csak ki kellene "feszíteni" egy nap vitorlát a hajó elé és menne nem?
(ha nagyon láma, amit beszélek akkor se nevess ki. Sajnos nincs előképzettségem a témához.) -
HUmanEmber41st #68 Azért ez az elkapásos módszer sem igazi (mármint a Marson levő fékező/gyorsító egység) .. Lásd Genezis... ott csak 4 kapcsolót tettek be fordítva...Itt egy ekkora állomáson mennyi hiba lehet?
Ott ülhet mindig legalább 2 ügyeletes.. -
#67
A Star-Trek technologiai alapjai altalaban mindig a valosag.
Amit aztán keményen kifordítanak, átöblítik egy jókora adag áltudományos szöveggel, hogy a nézővel tudassák, hogy igen, ez a XXIII.-XIV. század. :)
A vizuális megvalósítás terén pedig már csak egyetlen kitétel van: látványos legyen. :)
Peldaul az ST vilagaban az urhajok energiaforrasa egy anyag-antianyag reaktor, ami nem eppen van tavol a mai fizika altal elkepzelt jellensegek hasznositasatol.
Anyag-antianyag reaktor táplálja az űrhajókat, de beleszőttek olyan ostobaságokat, hogy valami 'dilithium' kell a reakcióhoz, és természetesen folyamatosan változtatják az anyag/anti-anyag arányát... (ez esetben ott az ostobaság, hogy értelemszerűen 1:1 arány kellene)
Peldaul az altalad emlitett robbano konzol, amit nyilvan nem technologiakent kepzelnek el, csak nelkule lehet nem tudnanak ertelems tortenet alkotni.
Nos pont ez a bajom: úgy próbálnak meg tudományosnak látszani, hogy az alapvető dolgokat áldozzák fel a látványosság terén (ie.: mi lenne, ha úgy csinálnák meg a filmet, hogy az űrben nem terjed a hang? Minek Newtoni- és Kepleri-fizika, ha a 'vadászgépes' manőverek sokkal látványosabbak?). De még 1x, mint szórakoztató film, semmi bajom az ST-vel, csak azért ne essünk olyan túlzásokba, hogy technológialiag, fizikailag megalapozott dolgokat látunk benne...