Gyorsabb ûrhajókat ígér a mágneses sugár elv
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#56
A félreértések elkerülése végett: a Star Trek filmek és sorozatok (többé-kevésbé) nagyszerû szórakoztató mûsorok (a DS9-nak én is nagy rajongója vagyok), de hogy komolyan megvalósítható alapon nézzünk rá...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#55
A 'Treknology' kb. annyira átgondolt és hibamentes, mint a Star Wars "technológiája", talán az SW annyiból jobb, hogy ott csak a képeskönyvekben állnak neki áltudományos magyarázatokat a filmekben szereplõ dolgokra. A Star Trek meg pont erre az áltdományos technoblablára épít....
Lent felsoroltam pár trek-csodát, de ha ez minden vágyad, sorolhatok még fel jópár hasonló agymenést... :)))
Lent felsoroltam pár trek-csodát, de ha ez minden vágyad, sorolhatok még fel jópár hasonló agymenést... :)))
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#54
Több dolog nevetséges igazán a hozzászólásodban...
1.: Alapvetõ csillagászati dolgokkal nem vagy tisztába (a csillagokon taposni aligha fog bárki is...)
2.: Alapvetõ gazdasági/kutatási lehetõségeket nem veszel észre (bányászat, ismeretlen vagy a földön meg nem található anyagok)
3.: A "bolygó" szót helytelenül, pontos j-vel leírod 3x egymás után...
1.: Alapvetõ csillagászati dolgokkal nem vagy tisztába (a csillagokon taposni aligha fog bárki is...)
2.: Alapvetõ gazdasági/kutatási lehetõségeket nem veszel észre (bányászat, ismeretlen vagy a földön meg nem található anyagok)
3.: A "bolygó" szót helytelenül, pontos j-vel leírod 3x egymás után...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53
Jövõkutatók helyett alapvetõ dolgokkal kellene tisztában lenni. Ilyen pl. a Newtoni- vagy Kepleri fizika, alapvetõ méretarányok, stb.
Az olyan dolgokba már nem is megyek bele, hogy a sem a biztosítékot (felrobbanó konzolok), sem a biztonsági övet (a felrobbanó konzolok által a hídon keresztül repülõ 'feláldozható' zászlósok) nem ismerik háromszáz év múlva...
Az olyan dolgokba már nem is megyek bele, hogy a sem a biztosítékot (felrobbanó konzolok), sem a biztonsági övet (a felrobbanó konzolok által a hídon keresztül repülõ 'feláldozható' zászlósok) nem ismerik háromszáz év múlva...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52
Ha most elméleti síkon vitatkozunk :) akkor mi a gond a Star Trek hajókkal? :D A Star Wars-t még megértem... De a Treknology jól átgondolt, hibamentes...
#51
Izések és pofonok ugyebár....
Úgy vagyok a nõkkel mint a zsiráffal. Tetszik-tetszik, de otthonra azért nem kéne. :)
#50
Egyaltalan minek mas bojgokra menni? Ezzen a bojgo n is megvan minden amire valaha is vagyhatnank..miert kepzelik az emberek hogy mas bojgon jobb lenne, szebb...mit akarunk amshol talalni? nevetseges... a csilagokat csodalni kell, nem rajuk taposni..
#49
Bármennyire ökörségnek tûnik a sci-fi mûfaj, pl.: az Enterprise, különvélemény stb forgatásaihoz úgymond "jövõkutatókat" kértek fel szakértõnek hogy kb mi legyen a filmekben. A Teleportálást például elektron v.atom szinten már végrehajtották. Az hogy a film kerdvéért kiszinezik kicsit a techniket az máskérdés.
u.i.: Vernén is röhögtek sokan és tesék.
u.i.: Vernén is röhögtek sokan és tesék.
Úgy vagyok a nõkkel mint a zsiráffal. Tetszik-tetszik, de otthonra azért nem kéne. :)
#48
A Star Trek és a Star Wars sci-fi. Egyszerûen alapvetõ fizikai és technikai dolgokat nem vettek figyelembe az ûrhajóterveknél. Ha olyan sci-fit akarsz, ahol ezt valamennyire komolyan vették, nézd meg a Babylon 5 TV-sorozatot, abban is a földi ûrhajókat. Azok megalkotásakor még némi realitással közelítettek a témához.
Vannak elképzelések olyan hajtómûvekrõl, amelyekkel tényleg nagy sebességet lehetne elérni, különféle plazma-hajtómû megoldások (ahol fúziós reakcióval hozzák létre a tolóerõt), vagy a fotonhajtómû elmélete (amikor a hajtómû gyakorlatilag egy gigászi fényszóró, és a fény (vagyis a fotonok) adják a tolóerõt). De ezek egyenlõre erõsen elméleti síkon dolgoznak, például a fúziós kisérletek még csak ott tartanak, hogy sikerüljön minél tovább fentartani egy plazmaáramot (egyenlõre másodpercekben, talán percekben mérhetõ ez az idõ), vagy a fotonhajtómû esetén az antianyag olcsóbb és egyszerûbb gyártása, és ami fontosabb, megóvása a 'anyagi' világtól (egyenlõre az antianyag elõállítása igen nehézkes és költséges, csak speciális gyorsítókban lehetséges, és a létrejött antianyagot is csak alig több, mint egy óriág sikerült tárolni).
Szóval lehetõségek vannak. De ezek kifejlesztése rengeteg idõbe és pénzbe kerül...
A filmeket felhozni példának meg azért rossz, mert ezzel az erõvel számon lehetne azt is kérni, hogy miért nincs Supermen közöttünk, aki repül, szemébõl lézer jön és teljesen sebezhetettlen.
Vannak elképzelések olyan hajtómûvekrõl, amelyekkel tényleg nagy sebességet lehetne elérni, különféle plazma-hajtómû megoldások (ahol fúziós reakcióval hozzák létre a tolóerõt), vagy a fotonhajtómû elmélete (amikor a hajtómû gyakorlatilag egy gigászi fényszóró, és a fény (vagyis a fotonok) adják a tolóerõt). De ezek egyenlõre erõsen elméleti síkon dolgoznak, például a fúziós kisérletek még csak ott tartanak, hogy sikerüljön minél tovább fentartani egy plazmaáramot (egyenlõre másodpercekben, talán percekben mérhetõ ez az idõ), vagy a fotonhajtómû esetén az antianyag olcsóbb és egyszerûbb gyártása, és ami fontosabb, megóvása a 'anyagi' világtól (egyenlõre az antianyag elõállítása igen nehézkes és költséges, csak speciális gyorsítókban lehetséges, és a létrejött antianyagot is csak alig több, mint egy óriág sikerült tárolni).
Szóval lehetõségek vannak. De ezek kifejlesztése rengeteg idõbe és pénzbe kerül...
A filmeket felhozni példának meg azért rossz, mert ezzel az erõvel számon lehetne azt is kérni, hogy miért nincs Supermen közöttünk, aki repül, szemébõl lézer jön és teljesen sebezhetettlen.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#47
Csak kiváncsi voltam, hogy ezt a problémát hogy oldják meg. Kaptam egy csomó érdekes választ.
Különösen RangeR hozzászólása segített sokat. :)
Különösen RangeR hozzászólása segített sokat. :)
#46
FRank 99: 0 G nél nincs gravitációs erõ, ami a földön a G-ket olkozza a gyorsulásnál:) Pl ezért nem kenõdik fel az ûrállomás legénysége a falra:) Pedig az is hasit ám rendesen:) Legalábbis én igy tudom
#45
Na és akkor mi van, ha mongyuk elindul a vonat, a fékezõ rendszer meg bemondja az unalmasat?
Paff
Paff
#44
Nem csak az ellenkezik, hogy gyorsabban menni a fénynél? A többivel mi a problem?
alkohol.freeblog.hu Mi csak õszinték vagyunk, de nem állatok!
#43
de ha kiépül a mars bázis, akkor jön a doom3 ^^ (és akkor majd az elejére biggyeszthetik, h valós történeten alapuló játék :DDDDD)
#42
meg elvi :) jelenlegi tudásunk szerint a fizika törvényeivel ellenkeznek a hasonlo dolgok
#39
Newton 3. törvénye itt nem jelent gondot.Miért is?...Nos az ûrállomások pályája ellipszis,ez kb.egy síkban lenne az ûrhajóéval.Amikor az állomás az ûrhajóhoz képest a pálya távolodó szakaszán van akkor +,közeledõben - impulzust kap.Ezek összege 0 ezért a pálya összességében stabil.
#38
Azt tudom, hogy még nem, úgyhogy nem kell itt a LOL, meg hasonló hasznos hozzászólás. Arra vagyok kíváncsi, hogy csak technikai akadályai vannak a dolognak vagy esetleg elvi is.
alkohol.freeblog.hu Mi csak õszinték vagyunk, de nem állatok!
#37
En meg tudom oldani 
#36
Lol.
#35
Egyszerûen nem el, hogy ilyen terveken dolgoznak! Napvitorla, meg "meglölöm az ûrhajót innen, aztán majdcsak elkapja valaki a másik bolygónál" tervek. Olyan hajtómûvet fejlesszenek ki végre, amivel normálisan lehet közlekedni a világûrben!
Tudom, hogy gyerekes, de ott van az Enterprise vagy a Millenium Falcon. Tudom, hogy sci-fi, de vajon meg lehet oldalni az olyan meghajtást? (A gyorsabban megyek a fénynél esetet most felejtsuk el.)
Tudom, hogy gyerekes, de ott van az Enterprise vagy a Millenium Falcon. Tudom, hogy sci-fi, de vajon meg lehet oldalni az olyan meghajtást? (A gyorsabban megyek a fénynél esetet most felejtsuk el.)
alkohol.freeblog.hu Mi csak õszinték vagyunk, de nem állatok!
#34
egyszer ha sikerül, a legtökéletesebb helyváltoztató módszer lehet a teleportáció - addig persze iszonyú hihetetlen, abnormális jelenségekkel kellene megbirkóznia a kutatóknak: elhinni a hihetetlent, megérteni a megérthetetlent.Ehhez pl.a mai számítógépeket rohamléptekben kéne fejleszteni(meg sok minden mást) ahhoz, hogy esetleg bekövetkezzen egy sikeres kísérlet.....mondjuk már csak a szomszédos csillagok expedíciójához
#33
Hol olvastál te olyat, hogy ezt a közeljövõben akarják alkalmazni? Én csak olyat olvastam, hogy most folyik a rendszer fejlesztése, ahol többek között még ûrbéli tesztet is le kell folytani, hogy bizonyítsák az elmélet mûködõképességét.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#32
Épp az elöbb írtam, hogy ez a megoldás akkor lehet/lesz már reális, amikor már kiépült egy alapvetõ marsi bázis - az ekkor már valószinüleg állandó (Föld-Mars közeli idõkben állandó) ingajáratok lesznek. A bázis kiépítése azonban nem lehet akkora hókuszpókusz, ráadásul nyilván személyzet nélkül küldenék oda, akkor meg elég egy meglehetõsen kíméletes (és hosszú ideig tartó) pálya is elképzelhetõ. Lassítás terén sokan kihagynak két fontos tényezõt: a marsi gravitációt és a marsi légkört. Egyfelõl megfelelõ pályán érkezve minimális üzemanyag felhasználásával, a marsi gravitáció segítségével is mars körüli pályára lehet állni. A másik dolog pedig a légköri fékezés, vagyis a mars légkörét súrolva áll pályára, és abban fékezõdik le a test (persze némi hõvédelem ez esetben nem árt).
A rendszer állandó felügyeletett aligha igényel, a karbantartást meg elvégezhetik az idõnként odalátogatva is.
A rendszer állandó felügyeletett aligha igényel, a karbantartást meg elvégezhetik az idõnként odalátogatva is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#31
Miért ne merne?
Olvass bele mondjuk a "Hibás rajzok okozták a Genesis vesztét" c. cikkbe.
Olvass bele mondjuk a "Hibás rajzok okozták a Genesis vesztét" c. cikkbe.
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
#30
Egészen biztos, hogy ott olyan emberek ülnek, akik még nem is hallottak a Newton 3. törvényérõl. Szerintem írd meg nekik, mielõtt belekezdenek és aztán majd nem fogják érteni, hogy hol hibáztak. De a saját tervednek is biztos örülnének, amit a sufniban kidolgozol, mert gondolom, szerinted a nagy emberek mind így kezdték...
komám, és még ilyet be is mersz írni ide???
komám, és még ilyet be is mersz írni ide???
#29
És ennek a mágneses-sugár meghajtónak a motorját mivel hûtik majd???
Gigabyte P67A-UD4-B3,I5-2500K, Corsair DDR3 8GB 1866 Mhz CL9, Sapphire ATI HD 6950 2 GB GDDR5, SB X-FI Gamer, Samsung BX 2431, Logitech MX 5500
szép álmok, szép elméletek..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#27
"A csökött ISS-t is évekig építették"
Hm, átaludtam 10 évet, és végre elkészült?:))
Hm, átaludtam 10 évet, és végre elkészült?:))
#26
Ebbõl se hiszem, hogy a közeljövõben 5-10 év lesz valami. Ilyen mértékû építkezéseket képtelenek vagyunk megcsinálni, mert xarok vagyunk. A csökött ISS-t is évekig építették és tele volt menet közbeni problémákkal. Jelenleg nincs normális ûrsiklója az emberiségnek. Amíg hetente/havonta nem tudjuk elhagyni ezt a sárgolyót, addig felesleges ûrutazásban gondolkozni. Szvsz.
#25
van egy pár baki ebben az elméletben...
elõszöris, hogy valami lelassítsa, ahhoz kell a marsi bázis... namost azt valahogy el kell oda juttatni... (ekkora monstrumot nehezen...)
2. arra kellenek emberek is, akiket "néha" váltani kéne...
és akkor még nem beszéltünk az olyan tnyezõkrõl, hogy ufok a Marson, akik biztos nem szeretnék, hogy felfedezzük öket, tehát biztos bekavarnának valamit, és lelõnék az ottani bázist ^^
elõszöris, hogy valami lelassítsa, ahhoz kell a marsi bázis... namost azt valahogy el kell oda juttatni... (ekkora monstrumot nehezen...)
2. arra kellenek emberek is, akiket "néha" váltani kéne...
és akkor még nem beszéltünk az olyan tnyezõkrõl, hogy ufok a Marson, akik biztos nem szeretnék, hogy felfedezzük öket, tehát biztos bekavarnának valamit, és lelõnék az ottani bázist ^^
#24
meg legalább lesz némi gravitáció az út alatt
#23
Tévedés. Mégcsak fizikai tudás sem kell hozzá, csak az alapelvek ismerte.
A hagyományos kémai rakéták (és a hagyományos nukleáris rakéták) esetében a gyorsítás csak rövid ideig tart (max. néhány óra), mivel ennyire futja az üzemanyagból. De ez a megoldás esetén is minimális (legdurvább esetben is 1G-s) gyorsulás lesz.
A fenti megoldás esetén folyamatos a meghajtás (ez sem igaz, hiszen bizonyos takarások elõfordulhatnak (pl. az ûrhajóról nézve a Föld túloldalára kerül az ûrállomás), de éppen emiatt a gyorsulás mértéke is kissebb, még a Hold gravitációját sem éri el. Ezt pedig simán elviseli az emberi szervezet is...
A hagyományos kémai rakéták (és a hagyományos nukleáris rakéták) esetében a gyorsítás csak rövid ideig tart (max. néhány óra), mivel ennyire futja az üzemanyagból. De ez a megoldás esetén is minimális (legdurvább esetben is 1G-s) gyorsulás lesz.
A fenti megoldás esetén folyamatos a meghajtás (ez sem igaz, hiszen bizonyos takarások elõfordulhatnak (pl. az ûrhajóról nézve a Föld túloldalára kerül az ûrállomás), de éppen emiatt a gyorsulás mértéke is kissebb, még a Hold gravitációját sem éri el. Ezt pedig simán elviseli az emberi szervezet is...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#22
Nyilvánvalóan nem elsõ missziónak szánták a tervet, hanem akkora, amikor már sûrûbb lesz a Mars-Föld ingajárat. Addigra a technológiai is ki lesz már dolgozva. :))
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#21
akkó megyek...
Politikusainkkal nem az a baj, hogy rosszabbak nálunk, hanem, hogy nem jobbak
#20
Semmi.
#19
én hülye vagyok a fizikához, de így gyorsabban is megy, ugye???
az emberekkel mi lesz a gyorsulás hatására?
:-()
az emberekkel mi lesz a gyorsulás hatására?
:-()
Politikusainkkal nem az a baj, hogy rosszabbak nálunk, hanem, hogy nem jobbak
#18
Jó, szerintem meg felesleges itt Newton 3. törvényérõl meg a Van-Allen övrõl vitatkozni, mert ez úgy is csak egy vsz. értelmes, reális lehetõségeket rejtõ, ámde sokkal összetettebb, szerteágazóbb dolog lebutított (sg-sített) változata...
#17
Az elv jó, csak éppen szerintem elsõ expedíciónak nem igazán használható.
Gondolom egy ilyen bazi nagy szerkezet elöször is egy kibaszott nagy erõmûvet, no meg rendszeres felügyeletet, karban tartást igényel. Szal hogy nézne ki az hogy megy szépen az elsõ egzpedíciónk a marsra és a fékezõ rendszer kiesése miatt elszáll mint a gyõzelmi zászló?;(
Gondolom egy ilyen bazi nagy szerkezet elöször is egy kibaszott nagy erõmûvet, no meg rendszeres felügyeletet, karban tartást igényel. Szal hogy nézne ki az hogy megy szépen az elsõ egzpedíciónk a marsra és a fékezõ rendszer kiesése miatt elszáll mint a gyõzelmi zászló?;(
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#16
A Föld felszinére bajos lenne, mivel a Föld mágneses mezeje és a Van-Allen öv "kicsit" betenne az ion-áramnak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#15
jó az tegnapelõttnek is :>
#12
De nyilván azért beszélnek indító és fogadó _ûrállomásról_, hogy a newton 2. törvénye alapján a kis eljuttatandó cucc száguldozzon, míg a nagy tömeggel bíró ûrállomás csak kis mértékben legyen affektálva. 
Amúgymeg továbbfejlesztve az ötletet a pályakorrekcióhoz a föld és a mars felszínére is lehet ilyen plazmaágyút telepíteni.
Amúgymeg továbbfejlesztve az ötletet a pályakorrekcióhoz a föld és a mars felszínére is lehet ilyen plazmaágyút telepíteni.
#11
Ez gyakorlatilag a jól ismert "lézertolás" elv egy újabb változata, ahol lézersugár helyett egy ionáram a közvetítõ közeg. Ettõl függetlenül még mûködhet is, csak éppen az energiaellátását kell megoldani (nukleáris reaktor).
Ami a hatás-ellenhatás elvét illeti, szvsz nagyon elnagyoltátok a kérdést: a "meghajtó" ûrállomásra ugyanis hat a Föld (illetve a Mars) gravitációja, és a sugár "tolóereje" egyáltalán nem olyan elementális, hogy aztán extrém erõvel tolja el - tehát viszonylag kis mértékû lesz az ellenhatás. Bizonyos idõközönként nyilván feljebb kell tolni hagyományos kémiai rakétákkal az ûrállomást, de még így is megéri.
Egyébként még egyszerûbben meg lehet oldani a kérdést, ha a két "tolóállomás" a Hold-ra illetve a Phobos/Deimos-ra van telepítve, azok pályáján abszolute semmit nem változtatna egy ekkora erõhatás.
Még egy apró probléma van, a Winglee szerint kémiai hajtómûvekkel két év az oda vissza út a Mars-ra, nos az általam ismert tervek olyan 180-220 nappal számolnak egy irányban, ez azért kevesebb, mint másfél év...
Ami a hatás-ellenhatás elvét illeti, szvsz nagyon elnagyoltátok a kérdést: a "meghajtó" ûrállomásra ugyanis hat a Föld (illetve a Mars) gravitációja, és a sugár "tolóereje" egyáltalán nem olyan elementális, hogy aztán extrém erõvel tolja el - tehát viszonylag kis mértékû lesz az ellenhatás. Bizonyos idõközönként nyilván feljebb kell tolni hagyományos kémiai rakétákkal az ûrállomást, de még így is megéri.
Egyébként még egyszerûbben meg lehet oldani a kérdést, ha a két "tolóállomás" a Hold-ra illetve a Phobos/Deimos-ra van telepítve, azok pályáján abszolute semmit nem változtatna egy ekkora erõhatás.
Még egy apró probléma van, a Winglee szerint kémiai hajtómûvekkel két év az oda vissza út a Mars-ra, nos az általam ismert tervek olyan 180-220 nappal számolnak egy irányban, ez azért kevesebb, mint másfél év...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10
"Ilyenkor nem mûködik Newton 3. törvénye? Ha mégis mûködne, akkor a hatás-ellenhatás törv. értlemében a keringõ állomás mozgási energiája éppen annyit változik, mint az ûrhajóé. Vagyis a hajó megáll, az állomás pedig elszál."
Én másképpen értelmeztem: a Mars körül keringõ állomás egy sugarat bocsájt ki az úrhajó felé, amely célba érve átfókuszálásra kerül és a már átalakítás során fellépõ erõhatás lassítja le a hajót.
Én másképpen értelmeztem: a Mars körül keringõ állomás egy sugarat bocsájt ki az úrhajó felé, amely célba érve átfókuszálásra kerül és a már átalakítás során fellépõ erõhatás lassítja le a hajót.
#9
Jaj. Gondolkozni ki fog? :) Arra pl. nm gondoltatok, hogy pl. a gyorsító, lassító állomáson lehet még egy hajtómû, ami "egy helyben" tartja azt, miközben az egy plazmasugárral gyorsítja/lassítja a jármûvet?
Új ûrkorszakhoz kell az olcsó LEOra (Low Earth Orbit) jutás is, amit eddig még nem sikerült összehozni a nagy nemzeti ûrhivataloknak (pl. NASA, ESA, ...). Ehhez finanszírozás kell (arra mostanában a különbözõ államok nem szánnak annyit, mint pl. az ûrveeseny idejben). A pénzt az ûrturizmosból lehet nyerni, tágabb értelemben az ûr kommersziális használatával. Ezért is fontos, hogy néhány milliomos röpködhet szuborbitális ugrásokon. Egyébként üzleti tervek alapján 20 év múlva már egy átlagos ember is megengedheti magának, hogy megnézze a Földet az ûrbõl. Szerintem már magában ez is jó cél lenne, de mint írtam itt többrõl van szó. Egyébként Winglee nevét már a M2P2 ötleténél érdemes volt megjegyezni. Ja, ez benne is van a cikkben.
Új ûrkorszakhoz kell az olcsó LEOra (Low Earth Orbit) jutás is, amit eddig még nem sikerült összehozni a nagy nemzeti ûrhivataloknak (pl. NASA, ESA, ...). Ehhez finanszírozás kell (arra mostanában a különbözõ államok nem szánnak annyit, mint pl. az ûrveeseny idejben). A pénzt az ûrturizmosból lehet nyerni, tágabb értelemben az ûr kommersziális használatával. Ezért is fontos, hogy néhány milliomos röpködhet szuborbitális ugrásokon. Egyébként üzleti tervek alapján 20 év múlva már egy átlagos ember is megengedheti magának, hogy megnézze a Földet az ûrbõl. Szerintem már magában ez is jó cél lenne, de mint írtam itt többrõl van szó. Egyébként Winglee nevét már a M2P2 ötleténél érdemes volt megjegyezni. Ja, ez benne is van a cikkben.
#8
Hát ja...
#7
Ott van a cikkben a másik adat is: 90 nap oda-vissza.