Informatika és tudomány

  • [NST]Cifu
    #91
    Környezetvédelmi ok? Amennyiben az űrbéli használatról beszélünk, maximum azt lehet annak tekinteni, hogy a reaktor üzemanyaga esetleg kiszabadul a földkörüli pályára állítás esetén. Azonban eddig is épp elég olyan műholdat indítottak már, amely sugárzó anyagot vitt magával az RTG-kban (ráadásul abban az uránnál sokkal veszélyesebb plutonium van). Az űrben csak az a lényeg, hogy a legénységet ne érje a reaktorból komolyabb sugárzás, az, hogy a hajtóműből radioaktív gáz lép ki, nem oszt nem szoroz. Persze tény, hogy e téren a fúziós megoldás sokkal "tisztább".
    Anno a Nerva és a Timberwind hajtóműveket földről induló, vagy csak a felső fokozatokban, már nagy magasságban indítva tervezték, ezek valóban elsősorban a katasztrófától való félelem miatt buktak el.

    Az pedig, hogy eddig nem alkalmazták űrbéli meghajtásra, abból következik, hogy nem volt rá akkora szükség. Egy kissebb szondát eljutattni a marsra vagy a jupiterhez, nos ehez a kémiai rakéták is elegendőek. A nagyobb tömegű űreszközöknél már más a helyzet. Elég a jelenleg fejlesztés alatt lévő JIMO-ra gondolni (JIMO = Jupiter Icy Moons Orbiter), igaz, ott sem fúziós meghajtás lesz, hanem a tervek szerint ion-hajtómű, amit egy atomreaktor táplál majd.
    Az atommeghajtás folyton felmerül az emberes Mars-missziónál (a legtöbb szovjet/orosz terv is nukleáris meghajtással számolt), lehet, hogy legyűrve a félelmeket, mégis ez lesz a befutó - bár ahogy most kinéz, addigra, míg az emberiség eljut egy emberes mars-misszió megvalósítása mellett, már a fúziós hajtómű is eljut a megfelelő fejletsségi fokra, és már azzal fogják felszerelni az első emberes mars-űrhajót...