94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Kurfürst #37991 Érdekesség egyébként hogy a 109K proto-n 1943ban még ennek a kabinnak olyan változata volt, aminek a teteje "dudoros" volt, a több hely érdekében, de sorozatba végül nem került, nem tudom miért (optikai torzítás?) -
Kurfürst #37990 "0 mennyiség volt belőle más géppel összevetve. Van róla fotód? "
Hmm, a 109K havi gyártás Messerschmitt Regensburgi gyárában (másutt nem gyártották, illetve az lipcsei Erlánál épphogy elkezdték áprilisban, de szinte azonnal abbamaradt a gyártás) :
1944
Szept 15
okt 293
Nov 221
Dec 325
1945
Jan 338
Febr 233
Márc 168
utána nincs adat (áprilisban a gyárak egyébként is egymás után vesztek el), ez összesen 1593 darab. De ehhez hozzájön hogy 1944-ben már gyakorlatilag valamennyi újonnan gyártott gép (1944-1945: 17 448 gép) az új kabinnal készült, és a régiekre is felszerelték.
Gyakorlatilag mondhatni hogy 44-től ez volt a standard.
![]()
-
Kurfürst #37989 Az Erla féle kabintető 1943 őszétől kezd feltünni a képekeken (akkoriban a G-6osok voltak sorozatban, de nem volt típusfüggő) a 109-eseken, pl. a WNF végszereldében. De már 1943 elejétől volt a "Galland Panzer", az újfajta fejpáncél, a régebbi fajta kabintetővel, aminek a közepén páncélüveg volt elhelyezve és nem gátolta a hátrafelé való kilátást úgy, mint a korábbi méretes páncéllemez.
Igazából az ERLA kabintető csak ennek a folyamatnak a betetőződése. -
Lacusch69 #37988 A Póni előnye abban volt, hogy eleve nagy magassági fölénnyel lépett harcérintkezésbe, és jól bírta a nagy sebességű zuhanást (mint a Tbolt is). Viszont ha alacsonyra került, remek célgép lett belőle a Messzereknek és a Fókáknak. -
#37987
Kár hogy nem leo2-kel.:) -
Freeda Krueger #37986 A Squdron Signal kiadványban vannak G-14 esek Erla kabintetővel.
-
#37985
Igen arra gondoltam.
Egyébként meg Cifunál a pont.A B-C variánsoknak tényleg elég ratyi volt a kabintetőjük,illetve a RAF által használt Mk III-sok is elég gané kilátású kabint kaptak^^
G-10től felfele kapták az ERLA kabint(G-14es nem,A G-6 AS az asszem megkapta)
Illetve a nem szabad kihagyni a F-190es szériát sem az sem volt utolsó gép:D -
#37984
"Felröppent egy hír, mely szerint a kivonásra ítélt BRDM-2 Konkursz /9P148/ páncéltörő rakétakomplexumokat egy ideig T-72M1 helyettesítené. Ez annyit jelent, hogy még egy harckocsiszázad lenne felállítva. "
index. -
Freeda Krueger #37983 Azt a kabintetőt,ha az ERLA ról van szó már a G változatok is megkapták.
A G-10 biztosan,a G14 és a G6 ritkábban. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#37982
Az 1944 végén harctérre érkező P-51D esetén. A P-51B, amely 1943-tól megjelent, ugyanolyan pocsék volt, mint a korai Messzerek. Ebből következően nem tudom, hogy miért szólod le a "Gallard" kabintetős Me-109K-t. Pont, hogy összevethető a P-51D-vel teljesítmény és harctérre kerülés szempontjából. Az egyetlen komoly különbség a hatótáv, de mivel ekkor a Luftwaffe nem is álmodhatott hosszú távú repülésekről, ezért ez akkora hátrány nem volt a részükről (ugyanolyan dolog, mint a Me-109E vs. Spitfire Mk.I összevetés, mindkét gép közel hasonlóan teljesített, de amíg a Spitfire radar-előrejelzéssel volt rávezetve, és nem kellett járőrözniük, ezért komoly előnyben voltak a bombázókat kísérő Bf-ekkel szemben, amelyeknek szűkös üzemanyagkészletük csak 10-15 percnyi légiharcot engedélyezett). -
#37981
~500darab készült belőle,mindjárt csinálok 1-2 fotót az Il-2ből aztán beszúrom -
#37980
Na megkerestem magamnak. Előrelépés, de egy P-51-gyel összevetve ez még mindig pocsék. Ott a pilóta válla a kabinkeret és a törzs felett van. Pont olyan, mint az F-15. -
#37979
0 mennyiség volt belőle más géppel összevetve. Van róla fotód? Még soha nem láttam róla. Megnézném, hogy milyen. Biztos furcsa látvány. -
#37978
Messzer K variánstól új kabintetőt kapott^^ -
#37977
Igen. Ilyet nehéz. Összeségében a P-51 volt király az én szememben, mert olyan messzire repült, mint egy nehézbombázó és semmivel sem maradt el a teljesítménye a királykategóriától. A bubokrékok kabintetőből kiváló kiltás volt.
A Me-109G variáns metanolos befecskendezése sokszor jött jól. Viszont a rácsos kabin ótvar volt.
A P-47 vadásznak készült, de igazából alacsonytámadó feladatkörben tündökölt. Rakétát pakoltál rá és had szóljon. Csillagmotorja miatt jól bírta a találatokat és elég masszív is volt a beépített fegyverzethez.
Ki milyen szempont szerint osztályoz... -
gyuri12 #37976 Ta 152
Kevés volt belőle,de mindenben a legjobbak között volt. -
robgros #37975 Összességben melyik volt a 2. v.h. legjobb vadásza?
Vagy ilyen kategóriát nehéz felállítani? -
#37974
És német is. Mikor berepült 400 körüli He-111, Do-17 meg Ju-88 és kísérte 500-600 Me-109 és Me-110. Azért a nyugati hódításokban a Luftwaffe is elvesztett alsó hangon 600-800 gépet. -
#37973
Azert volt par olyan helyzet, amikor az OSSZES brit vadasz a levegoben volt mar az angliai csata idejen. -
59th LeFty #37972 Igen, ezért is írtam, hogy a nem megfelelő eszközt használták a kitűzött cél elérésére. -
harcu #37971 " ugyanis mennyiségi fölényük volt a németeknek "
Azért ezzel vitatkoznék, az angolok már a francia harcok alatt tartalékolták a vadászaikat a leendő német támadás elhárítására - össze is vesztek emiatt a franciákkal -, másfelől a németek is komoly veszteségeket szenvedtek 1940 nyarára. Valószínűleg az összes bevethető repülőgépet tekintve a németek áltak jobban, de abba beleértendők a vadászok, bombázók, rombolók, kiképzők, futárok, teherszállítók, minden. Ugyanakkor nem kell elfejelteni, hogy a német bombázók Anglia felett gyakorlatilag vadászfedezet nélkül repültek, hála a 109-esek kevés üzemanyag-mennyiségének. A rombolófedezetet nem kellett túl komolyan venni a Spit és Hurricane pilótáknak. -
harcu #37970 Hát tényleg vicces lett volna a két csatahajó + két csatacirkáló + 2-4 nehézcirkáló + rombolófedezék + repülőgéphordozó vs 1 csatahajó, 1 csatacirkáló, 2 nehézcirkáló fedezet nélkül összecsapás. Valszeg tényleg a RN szívta volna meg, elnézve az erőviszonyokat. -
#37969
Ha már a II.Vh topic sokszor elkanászodik, átköltözik ide? :))
Anglia és elbukása, illetve annak elkerülése: Anglia nem a második világháborúban roppant meg. Az már az agónia vége volt. Az első világháború volt az, ami már megtörte az angol fölényt. A tengerészeti korlátozó egyezményt az angolok istápolták a legjobban, mert a feltörekvő Amerika és Japán mellett már nem bírták az iramot.
Az angliai csata fordulópontja az volt, amikor Hitler elrendelte, hogy a katonai repterek és katonai létesítmények helyett Londont és a többi nagyvárost kell terror bombázni.
Oroszlánfóka: Ezen hadművelettel egy nagy és szép dolog járt volna - valószínűleg Sztálin lerohanta volna Európát és első sorban Németországot, mikor a német erők teljesen a angliára koncentrálnak. Hogy ennek mi lett volna a végkifejlete, nos az jó kérdés, de hogy a németeknek keserű pirula lett volna, az biztos.
U-boat XXI. osztály: Hiába volt sok téren a modern tengeralattjáró szemlélet alapja, alfája és omegája, olyan tré minőségben készültek el, hogy az egységek jó részét kiképzőhajóként tudták csak rendszerbe állítani, köszönhetően a gyenge hegesztési munkának, és a gépészeti állapotuknak. -
#37968
A kép azért árnyaltabb, mert a nagy brit flotta elég rendesen szét volt szórva és azért a csatahajóik nagy része kissé elavult volt '41-ben. Mit is küldtek a Biscmark és a Prinz Eugen ellen? A Hood-ot (ami nem csatahajó volt..) és egy zsír új éppen összedobott alig működő hajót...
A másik kötelék ami később beérte szintém miből állt? King George V és Repulse. Az első legalább már bejáratott hajó volt, de a másik az Hood 2.0 lehetett volna egy csatában. Ha az eredeti kötelék kit tudott volna hajózni (+ Scharnhorst és tesója) az elég "vicces" lett volna az RN-nek. -
bgabor #37967 A britek amúgy is brutális méretű flottával vágtak neki a háborúnak. Ne feledjük, hogy a huszadik század elején Nagy Britannia még nagyhatalom volt, számtalan gyarmattal és tengerentúli érdekeltséggel. Ennek a biztosítására óriási hadiflottája volt, ami a második világháború végéig nemigazán került leépítésre, akkor is csak azért építették le, mert anglia nem volt többé olyan anyagi helyzetben, hogy finanszírozzon egy ekkora flottát.
Ehhez képest németország flottáját a győztes hatalmak miszlikbe aprították az első világháborút lezáró békeszerződés keretében, továbbá megtiltottak neki bármiféle komoly fejlesztést és flottaépítést.
Ebből a helyzetből volt kénytelen németország talpraállni 1933 után.
Hamar rá is jöttek, hogy ennyi idő alatt (és ilyen kis anyagi ráfordítással) nem fognak tudni olyan felszíni flottát kiállítani, amely versenyre kelhetne a britekével. Pontosan ezért választották a tengeralattjáró-fejlesztést és nagyarányú gyártást, mint a tengeri uralom másik útját.
Ebben a helyzetben igen nagy teljesítmény volt az a kevés is, amit végülis elértek a felszíni hajók építése terén. De az is tisztán látszik, hogy az elejétől kezdve a tengeralattjáró flotta felfuttatására mentek rá, egyszerűen azért, mert a tegeralattjárók sokkal de sokkal hatékonyabbak voltak (nagyságrendekkel nagyobb elsüllyesztett ellenséges bruttóregisztertonna-számot mutattak fel, mint a felszíni hajók). -
59th LeFty #37966 Nocsak, tiszta jó kis vita alakult itt ki, két lábbal a talajon álló tényekkel. Engedjetek meg pár sort :)
Oroszlánfóka hadműv.: Ha jó ha nem jó, hajó nem volt, jó meg főleg nem (Bismarckot már említettétek, de ha jól emlékszem erre reagálták a brtiek azt, hogy minden német hajó ellenében NÉGY újat építenek) Megépült a testvérhajó, de nagyon jellemző módon egyszerűen már nem volt bele üzemenyag (meg talán hadianyag se), mire használni tudták volna. Ha lett is volna, és át is jutnak, nagy számú brit ellenállóval kellett volna szembenézniük, mivel Dunkerque-öt a németek elcseszték. Akárhogyis, egy partraszálláshoz kellet tengeri, légi és szárazföldi erő is, és csak utóbbi nem elég ehhez, mindhárom szükséges. Ez nem volt meg sehogysem. És akkor még csak lokálisan kezeljük a problémát, és SZU megtámadása még ebbe nincs belekalkulálva, ami megintcsak egy messze vezető, parttalan vita tárgya lenne - ezt is benézték. valamint üzemanyag utánpótlás is kellett, Afrikát meg szintén bebukták, megint cask a sokat akar a szarka probléma.
A légierős kérdés meg érdekes (volt tanárom szokta volt mondani, hogy "a történelem nem a HA kérdése") ugyanis mennyiségi fölényük volt a németeknek (márcsak azért is mert egy támadóraj 100 gépe nem az összes reptér felett megy el egyszerre :) ) de a célra nem megfelelő eszközöket alkalmaztak, ezeket előbb meg kellett volna alkotni (négymotoros nagygépek) HA ezt teszik, talán átütőbb lett volna a siker, és a kicsik megmaradtak volna nagy számban egy partraszállás támogatásához. És akkor a briteknek fel lett volna adva a lecke, az szent. De hát ezt már nem tudjuk meg.
Összességében a németek bukásra voltak ítélve, mert nem rendelkeztek az utánpótlás, és nyersanyag biztos hátterével, anélkül meg nincs győzelem. HA netán valami csoda fojtán a briteket megtörik, Moszkva akkor is túl sok lett volna. És akkor Amerika még sehol... -
#37965
Máltát végülis csak szavakkal vették be... -
#37964
Katonailag 0 hatása volt. A politikust érdekelte, a hadvezért a fronton leszarta, mert őt nem veszélyeztette. -
#37963
Sok? Én tényleg sokat olvastam, de egy sem említett ilyet. Inkább az ellenkezőjét? Sok gyakorlás? Ezt viccnek szántad A Jenkik legalább 1 évig készültek a D napra úgy, hogy előtte már volt Diep, Fálya művelet és két patraszállás az olaszoknál. A németek soha nem csináltak a történelem folyamán nagyszabású partraszállást... -
gyuri12 #37962 Akkor miért írja jó sok könyv,hogy meg volt minden egy partraszálláshoz?
A másik,hogy ott elég rendesen gyakorlatoztak a német egységek,hogy sikeres legyen a partraszállás,láttam is róla képeket. -
robgros #37961 Mint látjuk, a megtorló fegyverek alkalmazása sem hozta meg a döntést, pedig azok már újdonságuknál fogva meg is zavarták a vezetést. A V2-essel viszont jól rájuk ijesztettek. -
robgros #37960 Rosszul ítélte meg a briteket, az ellenálló képességüket. -
Freeda Krueger #37959 Hitler remélte hogy feladják,de nem jött össze. -
robgros #37958 Én sem tudom, az angliai csatának mi volt az értelme, egyszerűbb lett volna ott hagyni a briteket. Legalábbis így gondolom. -
TakyL #37957 1940/41-ben a német haditengerészet sok mindennek volt mondható, csak kifejezetten erősnek nem. A BISMARCK 41-es hadrendbe állításáig pl. nem volt épkézláb csatahajójuk, hordozójuk pedig később sem.
A német haditengerészet esetleg egy kisebb korlátozott partraszállás támogatására képes lett volna, de semmi nagyobb akcióra.
A XXI-es tengeralattjárók bevetésének elhúzódása pedig a német kiképzési rendszernek volt köszönhető, amelyet még a háború végére sem rövidítettek le a megállapított 6 hónapról. -
#37956
Ennyit? Honnan? És ki adta volna rá a legényésget? A nyílt vízet soha nem látott idegen ország emberei. Még a feltételezés is nevetséges. Egyszerűen nem volt erre lehetőség. Ennyi erővel akkor magára az anglia elleni légi háborúra sem lett volna szükség. -
robgros #37955 A németek titkos fejlesztéseit a szövik is felhasználták a háború után teljesen vagy részben, így az újfajta tengóból is voltak tapasztalatok. -
bgabor #37954 Ez itt nem kő papír olló játék.
Segített volna az, ha időben és kellő számban kerül rendszerbe.
Egyébként ha utánaolvastok, rájöhettek, hogy a tengeralattjáró flottán kívül németország tengeri ereje nem volt jelentős. A felszíni hajók mennyisége töredéke volt csak annak, amivel anglia rendelkezett.
A németek egyetlen anyahajót kezdtek el építeni, azt is félbehagyták.(nem pedig zátonyra futott) -
robgros #37953 Lehet, hogy a tengeralattjáró fegyvernemen a XXI-es típus nem tudott volna segíteni, huzamosabb idő után legalábbis, mert a szövik annak is megtalálták volna az ellenszerét. -
Freeda Krueger #37952 Még pár békeév és fejlesztés.
