94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • Buren
    #38751
    "Viszont a CIWS az használható kisebb vízi járművek ellen is!"

    Öhm... Elvileg lehetne, de amennyire én tudom a Phalanx-ot nem lehet kézileg vezérelni/korrigálni és a tűzvezető rendszere csak a repülő objektumokat figyeli, de majd a Cifu megmondja.
  • Molnibalage
    #38750
    Viszont az effektív lőtáv sokkal nagyobb és több cél ellen is jó. Ha 3-4 edb rakéta közeledik egyszerre akkor a CIWS már tehetetlen szinte. Ez meg nem. Viszont a CIWS az használható kisebb vízi járművek ellen is!
  • harcu
    #38749
    Gondolom, a rakéta alapú CIWS jóval drágábban üzemel, kiszolgáló berendezések (felderítés, tűzvezetés) az igény kb. hasonló, de mondjuk 100 darab 20 mm-es lövedék valszeg olcsóbb, mint 1 darab rakéta.
  • [NST]Cifu
    #38748
    A HARM tisztán passzív rádiójel rávezetésű, a RAM esetén a végső rávezetés minden esetben passzív infravörös keresővel történik. A passzív rádiójel követés csak az első fázisban alkalmazandó, amíg a célpont túl messze van az infravörös befogásig.
  • Molnibalage
    #38747
    Tiszta sor. Így már más a perspektíva. Azért a passzív rávezetés mozgó célra dolog kicsit bizonytalan nem? A HARM még álló célokat sem talál el sokszor.
  • [NST]Cifu
    #38746
    A kulcsszó ez esetben a lehet. A RAM két lehetőséggel bír rávezetés terén. Egyfelől az orr két oldalán van egy-egy rádióantenna, amelyek segítségével a közeledő rakéta v. robotrepülőgép radarja által kibocsátott rádióhullámokat követi, magyarul passzív radar rávezetést használ, a közeledő rakéta/robotrepülőgép radarjára. Azért csak kettő van, mert a rakétatest ugye forog, így hol a vízszintes, hol a függőleges vektorokat állapítja meg a forgásának adott szakaszában. Az orrában pedig ott van a Stinger IR feje, amivel alaphangon a radarjelek forrását keresi, tehát kilövés után fogja be az IR fejjel a célt. A RIM-116B már képes a tisztán IR alapú célkeresésre is, ha például a közeledő rakéta passzív radar rávezetésű, és nincs rádiójel kibocsátása. Ha a célpont időközben mégis nekiáll kibocsátani radarjelet, akkor akár a repülési fázisban is átválthat kettős üzemmódra.

    [center]
    A RIM-116B orra, lehet látni az infrafejet és a két passzív RF antennát
  • Molnibalage
    #38745
    IR? Hoppá. Ez kicsit necces szerintem.

    És ködös/esős időben fent az Atlanti-óceánon mit csinál? Vagy a trópusokon? Mert a radaros 3Mach-hal száguldozó rakétákat nem zavarja a köd és pára...
  • [NST]Cifu
    #38744
    Hajók esetén a minimális megsemmisítési távolság lényegtelen, közvetlen közelről aligha fog bárki is hajó elleni rakétát indítani. A célmagasság szintén nem számít, sőt, a közellégvédelmi rakétáknál is van olyan terv, hogy VLS indító és felülről való célelérés, amely erős hullámzásnál hasznos a felszín felett haladó robotrepülőgépek és rakéták esetén, ilyen például az Izraeli Barak légvédelmi rendszer.

    Az, hogy a lövedék nem zavarható, lényegtelen, mert akkor a passzív zavarás a célzóradart téveszti meg, tehát ugyanott vagyunk, mert akkor a célzóradart kell ECCM terén a veszélyhez felhozni. A RAM esetén egyébként maga a rakéta lehet teljesen passzív infravörös rávezetésű, tehát az ECM nem feltétlenül akadály a számára.
  • Molnibalage
    #38743
    Minimális megsemmisítési távolság és célmagasság?

    A másik, hogy a lövedék zavarhatatlan. Mi lesz, ha a támadó rakéták is elkezdnek passzív elektronikai zavarást folyatatni?
  • [NST]Cifu
    #38742
    Pedig korábban már leírtam sokszor, hogy mi is szól a Phalanx ellen - csaknem minden. A RAM nagyobb hatótávolsággal bír, kevesebb a karbantartás igénye, egyszerűbb a szerkezete, megbízhatóbb. A tisztán gépágyú alapú rendszert az oroszok is elvetették, ezért jött náluk a Khastan CIWS. Az amerikaiak szépen a 2000 körül nekiálltak a Phalanx helyett a RAM-ban gondolkodni, a Ronald Reagen például már alapból RAM-al lett gyártva, az Arliegh Burke osztály újabb egységei is Phalanx helyett RAM-ot kapnak, az LCS tenderen meg volt határozva, hogy a fedélzeti CIWS RAM legyen, stb. Az egyetlen kivétel érdekes módon a Zumwalt-osztály, ahol a CIWS feladatokat a két 57mm-es gépágyúnak kell ellátnia.
  • Molnibalage
    #38741
    Mármint a négy Phalanx helyett két ilyen új cucc? Miért szakítottak a gépágyúval? Nekem valamiért ellenérzésem van a tisztán rakétás megoldással szemben.
  • [NST]Cifu
    #38740
    Nightly Strike, ez a klánnevünk a különféle játékokban (Counter Strike, Day of Defeat, Strike Force, Tactical Ops, Infiltration, Mechwarrior 4, Star Wars: Galaxies, World of Warcraft, EVE Online).
  • [NST]Cifu
    #38739
    Hát a Nimitz legfontosabb feladata a repülőgépek tárolása, karbantartása, indítása és fogadása. E tekintetben a különbségek minimálisak. A fedélzeti rendszereinek egy részét ahogy Molnibalage írja, felújították, de egy bizonyos szinten túl ez nem megy, mert nincs hely az új rendszerek beépítésére. Az újabb egységeknél, mint a CVN76 (Ronald Reagen), CVN77 (George H.W. Bush) és CVN78 (Gerald R. Ford) már úgy alakították ki a belső teret, hogy "szellősebb" legyen, a kábelalagutakba és a kezelőtermekben szabad helyek vannak, ahova később újabb rendszereket lehet telepíteni.

    A fegyverzet terén a korábbi hajókat is folyamatosan standardizálják, a Phalanx CIWS-ek eltűnnek, helyükre két SEA RAM CIWS kerül, a Nimitz már átesett ezen a cserén.
  • Molnibalage
    #38738
    Egyébként mit jelent az NST?
  • [NST]Cifu
    #38737
    Ennyire nehéz azonosítani a szögletes zárójelet... :)
  • harcu
    #38736
    A pénz jó része nem fegyvervásárlásra fog elmenni, hanem egyszerűen tesztekre, ott pedig annyit lehet költeni, amennyit nem szégyelnek.
  • Zenty
    #38735
    A saját ak nem lenne baj a magyar fegyveripar fejlesztésére költenék, és nem csak tömnék a zsebeiket.
    Válságnál pedig nem az a lényeg hogy mi a jó hanem mi a hazai, és azt fejleszteni.( evvel nem védeni akarom a honvédséget de ez tény)
    Csak szerintem semmilyen fejlesztésre nem fogják használni a pénzt.. Ez a fő probléma
  • Molnibalage
    #38734
    Nem tudom, hogy gépészetlieg mennyire változott a hajó, de a jenkik szeretik szinten tartani a dolgaikat. Asszem 4 évente van nagyobb karbantartás alatt egy hordozó, akkor 6 hónapig kikötőben van. Annyi idő alatt lehet belerakni ezt-azt.

    Amennyire én tudom a Nimitz is nagyjából egy szinten van a legkésőbb épített hordozókkal. A belső tér elrendezése persze sok helyen változhatott a tapasztalatok függvényében, ebből adódhatnak eltérések. Nem teljesen egyformák a hajók. A Nimitz még nem az új fajta "legózós" módszerrel épült, hanem a régi hagyományos módon.
  • harcu
    #38733
    Nem sok, piaci áron egy milla környékén vannak azok, amiket terepre használunk. A sima notik azonnal bekrepálnak olyan körülmények között.
  • Airbus A380
    #38732
    Talán itt választ találok a kérdésemre.


    A USS Nimitz mennyíre van lemaradva a legújjab hordozóttól ?? (technikailag)

    Ill még azszeretném kérdezni hogy még a Nimitz-nek is van kb 15-20 év hátra a szolgálatból ??

    Ha jól tudom 50éves élettartamra tervezik ezeket a "csónakokat" és ez a Nimitz-néll 2025-be jár le ha jól tudom. (tehát számításaim szerint 17 évig még rója a vizeket)
  • Cnut
    #38731
    Ő már nem Cifu hanem "Insticifu" :D
  • degenerator
    #38730
    lol, cifu
  • lerboy
    #38729
    Szvsz. br. 750.000.- Ft. nem sok egy speciális laptopért. Strapabíró civil üzleti Lenovo-k is vannak 4-500 ezer Ft...
  • degenerator
    #38728
    mo-n nem.
  • Torzonborz
    #38727
    okos írás de nem hinném hogy feljebb lenne foganatja ( sajnos ).
  • degenerator
    #38726
    ejnye
  • Gunslinger
    #38725
    Nem sok, árában van. A terepi cuccok mindig sokkal drágábbak, mint a hagyományos változataik, a harctéren kicsit sokkal többet kell kibírniuk.
  • degenerator
    #38724
    50vmennyit vettek, ck 47 millióért, terepjárókba, harcjárművekbe.
  • JanáJ
    #38723
    Ha ez bruttó, akkor nem sok. Egy "alap" Panasonic terep noti 600e+fa és ez még a nagyker ára. Sima erősített házas csak por álló notik is vannak ennyiért.
    Igaz, ez egy darabra szól, civil felhasznállónak, nem pedig nagy tételre. De még az is lehet, hogy most zsebre nem megy.
  • tomcat1
    #38722
    Attól függhet mennyire "izmos" a hardwer ami benne van. Van-e benne bármilyen szoftwer esetleg extra igények szerinti programok, kódolt adatátvitelt segítő, védett kommunikációt, adattárolást szolgáló dolgok. A por csepp ütésállás se piskóta.
    Meg ügye a célzott zsebekbe pár milla :)
  • tomcat1
    #38721
    "Igen, amúgy Magyarországra is vannak korlátozások"

    Erről a neten vagy könyvtárakban lehet találni részletes írásokat pl. tételes miből mennyi lehet? Érdekelne.

    Régebben még a Top Gun-ban is volt egy pár szó róla, de ott sem volt részletezve. Bár az elmondottak szerint túlhaladott lehet, így értelmetlen.
  • degenerator
    #38720
    ütéstörésporvízálló laptoponként, katonai célra, 750ezer nem sok?
  • Molnibalage
    #38719
    Inkább úgy mondanám, hogy csak darálja a tényeket az elején ok okozati összefüggés nélkül. Nem néztem meg, de nekem egyátalán nem tűnik rossz anyagnak!
  • [NST]Cifu
    #38718
    Azt is mondják, hogy nem csak a légiharc, de a földi indítású légvédelem is szerepel a Red Flag gyakorlatokon is... Persze, mondjuk, hogy a légiharcot emelik ki, hiszen az a látványosabb része, de ott van a földi SAM és AAA szimuláció is.
  • Molnibalage
    #38717
    Red Flag.

    Azért az elején kapásból csúsztat egy picit. 4000 gépvesztesé Vietnámban. És? Elenyésző része légiharcban...
  • [NST]Cifu
    #38716
    Mert a Csehek és a Lengyelek ha akarnák akkor tarthatnának ilyen tölteteket?

    Nem, ők is aláírták az erre vonatkozó korlátozó egyezményt.

    Románoknak is lehet tengeralattjárójuk, valami ócska kis osztályú német típus van nekik ugye?

    Románia messze alatta van a limitnek, pont a haditengerészetét egyáltalán nem tudja feltölteni, gazdasági okok miatt (egyszer felmerült már 4 új fregatt beszerzése, de nem sikerült rá pénzügyi fedezetet biztosítani, jelenleg két 1980-as évekbeli színvonalat képviselő ex-brit fregattjuk van a Type-22 osztályból, és ott is felmerültek korrupciógyanús dolgok, mert elég drágán mérték a két hajót, továbbá van még 5 régebbi, elavult nagyobb hajóegységük).

    Egy darab Kilo-osztályú tengeralattjárójuk van, amely 1995 óta pihen, mivel nem volt pénz a felújítására, elvileg idén végrehajtják a szükséges javításokat, és az év végén újra kifuthat.
  • [NST]Cifu
    #38715
    De. Csak amikor a CFE-t megfogalmazták, akkor az EU területén jelentősebb mennyiségű amerikai katona állomásozott, és népesebbek voltak a hadseregek. Kis túlzással a leépítések miatt most szinte a teljes európai NATO hadsereg felvonulhatna a keleti régióban. A orosz hadsereg továbbra is jelentős létszámmal bír, ott is voltak leépítések, de ezek ellenére is őket jobban gátolja a szabad mozgásban, mint az európai NATO erőket. Itt persze egy apróságot hozzá kell tenni: a Csecsenföldi és most a Grúziai szintű hadmozdulatok miatt az oroszok már rákényszerültek volna arra, hogy a CFE korlátozásokat figyelembe vegyék. Erre persze most már nem kell ügyelniük. :)
  • Animefox
    #38714
    Ezen a nukleáris tevékenységen most elmosolyogtam. Mert a Csehek és a Lengyelek ha akarnák akkor tarthatnának ilyen tölteteket? Nekik megengedett ilyen témakörben mozogni? Ők a forrásuktól függően bármit megtehetnek? Románoknak is lehet tengeralattjárójuk, valami ócska kis osztályú német típus van nekik ugye?
    Akkor így spontán múltbeli tevékenységek szerint van kiszabva mindenkire látom...
    Köszi akkor már kezdem kapizsgálni a dolgot...
  • Molnibalage
    #38713
    A mozgás korlátozottsága az nem kétoldalú volt?
  • [NST]Cifu
    #38712
    Összetett dolog. Egyfelől a CFE nem haladt igazán a korral, az 1992-es kiegészítése sem felel meg a mai állapotoknak, lévén például a három balti kis állam NATO tagország lett. A másik dolog, hogy a ratifikációt a NATO oldal a Moldovai és Grúziai orosz csapatok kivonásához köti, ami Oroszország szerint csak rájuk, és a két ex-tagállamra tartozik. Ide lehet sorolni azt is, hogy Romániába és Bulgáriába is települtek NATO (főleg amerikai) erők, amelyek az Oroszok szerint felborítják a CFE korlátozást. A tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer telepítése Csehországba és Lengyelországba szintén a témához kapcsolódik (pontosabban szeretnék, ha a CFE erre is vonatkozna). Végül pedig a CFE alapján az orosz katonai erők nem mozoghatnak szabadon az országban, mivel meg van határozva, hogy az ország európai felén mekkora erők tartózkodhatnak, és ez sérti az ország védelmi képességeit.