1080
Fénysebességű gravitáció
-
Bnum #1040 "mert semmi érdekes nincs benne"
Ha nincsen, valószínű az élet sincsen, igaz ez nem a fizikára tartozik.
A fizika nem foglakozik vele, mert azon kívül, hogy egy bonyolult képlettel esetleg kiszámolja az értékét, nem tud mit kezdeni vele.
A statikus gravitációval is problémák vannak (még a mértékével is),
ez pedig dinamikus gravitáció változás.
Rá lehet keresni, hány hibás magyarázat van fent a Neten.
Ha 3 test mozog, akkor már problémák vannak. Igaz az időintervallumot csökkentve csökkentik a hiba mértékét, de a megértéstől messze vannak a fizikusok.
A laikusok, meg szabadon szárnyalnak. :o)
-
uwu #1039 Azért nem foglalozik vele sokat a fizika, mert semmi érdekes nincs benne. A tömegvonzás egyenes következménye, triviális dolog.
Az árapály erő azér lép fel, mert a dolgoknak van kiterjedése. Tehát a geometria egyértelműen meghatározza ezt, ha már ismerjük az objektumra ható erőt. Ami vizsgálandó az az erő eredete. És a gravitáció ma a leg alaposabban vizsgált jelenségek közé tartozik.
Ha igazán bele akarnál mélyedni, hogy terjed a feszültség a tesben anyagtannal kéne foglalkoznod, de te egész másról beszélsz. -
forrai #1038 Olyan témakör az áapály, amelyet a fizika láthatólag nem tart érdekesnek, nekünk meg szerintem pont jó. Miért nem használjuk ki ezt a szép, és izgalmas lehetőséget? Amelyen keresztül óhatatlanul megismerkedhetünk mindazzal, ami a gravitáció sebességét befolyásolja? -
forrai #1037 Ne légy olyan morcos!
Beismerem, igazad volt, buta meg minden többi is vagyok. S így nem is lesz soha lábjegyzetem.
De az árapály hidd el, érdekesebb, és sokak számára is érthetőbb, mint a 11 dimenziós téridő. Belátom, számomra is.
De akkor miért nem inkább azt beszélnénk ki? Hátha elvezet a gravitáció megértéséhez? A 11 dimenziót meg beszéljék ki a fizikusok.
-
uwu #1036 Megtalálod te azt egyedül is.
Csak akarni kell. Ha csak tizedannyira akarnád az aláírást, mint okosnak látszani, már rég ott virítana valami nagyon gáz szöveg.
-
forrai #1035 remark, maradj itt! Ne add fel!
Hisz épp erre számítanak. Meg hogy megsértődjünk!
Amúgy pedig nekem eddig jó ez a fórum, kedvelem. A hülyézést pedig meg lehet szokni, ha közbe értelmesen beszélgethetünk.
Még uwu, sőt a Zéró is hiányzik!
uwu, hogy kell lábjegyzetet írni a hozzászóláshoz? Én is szeretnék néhány sort beírni!
Talán azt- hogy
"Miért van mindenben igazam?"
Ezzel is a szerénységem szeretném prezentálni.
-
forrai #1034 Kipinil.
Nincs ellentmondás, mert mire mi is 29 óróra fékeződünk, nekünk is megjöhet az eszünk...
Egyébként számításaim szerint előbb fékeződünk le annyira, mint az eszünk megjöjjön! :-)
A "tudományos világot" pedig érdemes néha megkukkantani a kivülállónak is, hogy legalább olyan szintű ezotériákat tudjanak kitalálni, amelyek nem annyira átlátszók, hogy az outsiderek is beszólhassanak..
-
forrai #1033 Bnum
Szivből és észből is egyetértek.
A Hold árapálya- mert közelebb van, kétszer nagyobb hatású a Földre, mint a Napé.
Vagyis ha a Hold távololodik cm/év, akkor a Föld méter/év nagyságrendben! (ezt számítottam)
Szeretném, ha érzékelnéd: az árapály problematikája, van olyan univerzális, és fontos, mint bármely másik, relativitás stb.
Viszont sokkal szebb, és mert senki nem foglakozik vele- perspektivikusabb is.
Mert igaz, amit mondasz: mindenre kihat! Általalános jelenség, amit a fizika elbagatelizál,. A geofizika jól tárgyalja, de csak a saját szemszögéből. A csillagászat pedig kedvetélenül, marginálisan foglalkozik vele.
Mondván- ha már a villamost se éri utol, előkelőbb, ha taxi után fut. (Sötét tömegek)
Én meg nagyon örülök, ha végre valakivevel egyetérthetek. És konkrét,hozzáértő társalgás folyhat erről.
-
remark #1032 Már megint te?
Annak például örülsz, hogy kinyírtad a beszélgetést? Ha ez marad a színvonal, akkor lelépek én is. "Biztos" jobb lesz akkor neked, no meg mindenki másnak is. -
uwu #1031 Intézzem? -
remark #1030 Szinte csak a "Haditechnikai Topic" megy. Mert oda rendes emberek járnak. 
-
Bnum #1029 Milyen "jó" ez a rend és ez a csend! -
Bnum #1028 Gondoltam, hogy volt előzménye.
Akkor magamba beszélgetek. :O)
Egy másik fórumon hosszas várakozás után visszaengedték az egyik ismerősömet.
kb. 24óránát nem szólt semmihez se hozzá. Ennek ellenére a következő admin meglátta a nevét, hogy bent van, megint kizárta, bár nem követett el semmit.
Na befejeztem a témát.
-
#1027
A látszat ellenére ez itt most nem előzmény nélküli kizárás volt. Exy sokat tett érte, hogy Cifu most már utazzon rá. -
Bnum #1026 Már én is gondoltam rá.
Minden fórumon vannak emberek, akik így, vagy úgy megakadályozzák az előremutató társalgást.
Nem tudom, hogy ezt ingyen teszik, vagy bizonyos díjazás ellenében?
Az utóbbi esetben, nekem is jó lenne valami mellék jövedelem. ;o) -
remark #1025 Komolyan nem értem, hogy miért kell a termékeny beszélgetéseket sorozatosan félbeszakítani kizárásokkal. Mintha az lenne a cél, hogy ne jöjjenek ide az emberek beszélgetni. De akkor meg minek van fórum? -
Bnum #1024 kipinil úgy látom itt befogták a szádat.
Egy másik fórumon én is jártam így, hogy nem tudtam kifejteni az érveimet.
Ezért az általad említett fórumon (azt is olvasom) várom a meggyőző érveket!
Ha meggyőzöl, én ide fogom írni. -
Bnum #1023 Na többször meghallgattam.
Kiss János biológus többször megemlíti, hogy kb. 24órás (kicsit több) a biológiai óra.
Ezek után kíváncsi lennék ki (és hol) hallja a "29 órát"?
De a hülyeséget lehet terjeszteni. Ha azt írják oda: a biológiai óra 24 órás, "valamivel" kevesebben olvasták, hallgatták volna meg. -
kipinil #1022 Hallgasd csak meg a tudóst. Meg fogsz lepődni miket mond... -
Bnum #1021 Bocs, nem emeltem ki, de azért nem mindegy milyen link.
Az ami bizonyítja. Az, hogy más fórumon szóba került és ilyen tartalom került beírásra az nem bizonyíték.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cirkadi%C3%A1n_ritmus
Enélkül, láttam leírva, hogy egy ember hallott egy embert beszélni aki... :O)
-
kipinil #1020 tessék, itt egy link hozzá:
http://beszelgetes.com/node/433
A #49-ben megvan letölthetően is. (A 22-es az)
Több linket nem adok, mert még a végén azthiszik reklámozom az oldalt. -
Bnum #1019 "sejtjeink beépített órája kb napi 29 órával számolnak"
Erről jó lenne bővebb infó, mert eddig ezt nem hallottam. -
kipinil #1018 Kérdezd forrait. Ő ez tudja számolni is. Méghozzá -állítása szerint- meglehetős pontossággal.
Engem csak egyvalami zavar. Ha ez a dolog igaz, akkor ugye folyamatosan csökken a forgási idő. De akkor viszont nem innen származunk, hanem ide csak telepítettek minket. Ugyanis más tudományág kísérletéből biztosra vehető, hogy sejtjeink beépített órája kb napi 29 órával számolnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az a bolygó ahonnan származunk, (vagy amire tervezve vagyunk) nemhogy gyorsabban, de sokkal lassabban forgott mint a Föld forog jelenleg.
Szóval bennem is vannak kételyek bőven, de úgytűnik a tudományos világban nincsen olyan intézmény, ami összegezné, összefogná a különböző tudományágak egymásnak ellentmondó anyagait, hogy aztán a végén válaszokat kapjunk ezekre a szerintem nagyon is izgalmas kérdésekre. -
Bnum #1017 Tehát a forgás során állandóan (mozgási) energiát veszítünk (hő formájában).
Ha a keringéssel szinkronba forgunk, akkor lényegében állunk és akkor a minimális az energiánk.
Még jó, hogy az olvadt kőzet elég jó csapágynak tűnik, ezért elég sokáig forog.
Ez alapján viszont minden bolygó távolodik a Naptól, nem csak a Föld - Hold egymástól.
Ez természetesen tisztán, csak körpálya esetén valósul meg. Más esetekben rezonanciák zavarják, csökkentik, erősítik ezt a hatást.
Vagy tartják fent és akkor csak bizonyos stabil pályák maradnak meg. -
kipinil #1016 "Pontosabban, hogy irányát megtartsa évente fordul 1-et.
Ehhez képest a köpeny elcsúszik rajra, közben egy csomó hő is keletkezik."
Foroghat az többet is mint 1. A lényeg, hogy a mézesgolyó-effektus lejátszódik, vagy sem. Minden jel arra mutat, hogy igen. Forrainak igaza van. Távolodunk. -
Bnum #1015 Hát igen. Erre nem is gondoltam.
Ha a mag eredetileg nem forgott a Naphoz képest, akkor most se forog.
Pontosabban, hogy irányát megtartsa évente fordul 1-et.
Ehhez képest a köpeny elcsúszik rajra, közben egy csomó hő is keletkezik.
Lehetséges, hogy a Föld hőjének egy része innen, és nem radióaktiv bomlásból keletkezik.
A gravitációs fékezés (árapály) hatására ezek után természetes, hogy pont annyira fékezi le, hogy ne forogjon.
Ebben az esetben, ha tartja az irányt akkor a központi testről nézve pont 1 fordulatot tesz meg 1 keringés alatt. -
kipinil #1014 Én ezt már sokszor végiggondoltam. A tudományt mára a dogmák őrzése mozgatja. Mivel azonban minden-mindennel összefügg, bármi ilyesmi dominószerű végigborulást jelentene. Ezért nem ismételnek meg kísérleteket. Ezért nem hajlandóak semmiféle új dolgot megvizsgálni. Nekem ez a véleményem. És hozzáteszem, sajnos. Ugyanis a tudománynak nem ez lenne a feladata... -
#1013
-
kipinil #1012 ![]()
A hold belső része már kiszáradt. Innen a kötött forgás. -
Bnum #1011 Nézni érdekes ez a mézesgolyó.
Igaz fizikailag semmi pláne benne.
Egy nagyobb gömbön belül, a külső forgását simán lehet fékezni.
Ha te sétálnál egy gömbön belül, mozgásod sebességével befolyásolni tudnád a külső sebességét.
Amikor kerékpározol, kerékre vonatkozóan ezt teszed.
"Pusztán abból indulok ki, hogy a tudománynak nem érdeke valamiért, hogy az igazság kiderüljön."
Jogos akkor ha van igazság.
Csak annyit kérek tőled, adjál neki igazat és gondold végig a következményeket!
Az eddig dokumentált megfigyelésekben nem változna semmi?
Ha igen, akkor az elmélete ellentmond a megfigyeléseknek.
Jelen pillanatban ezt az effektust csak ott és csak akkor és csak ő figyelte meg. Ezzel szemben van millió más megfigyelés.
-
kipinil #1010 A garvitáció egészen egyszerű eszközökkel, megismételhető kísérletekkel megváltoztatható. Íme egy eklatáns példa:
http://www.youtube.com/watch?v=lFArgSxsvqo -
forrai #1009 A tehetelenség definiciója (még csak munkahipotézis!)
"A tehetetlenség: a tömeg- tudatú (vagy a tudatos- tömegű)testek önmagukra ható, saját tömeg(tudati?)vonzása."
Aminek pedig a tömeg(tudat) véges terjedési sebessége az oka, amely viszont a környező világ kompressziómodulusától (tömeg, vagy tudati) nyomásától is függ.
Adott univerziumra meghatározott mértékű, más univerzumokban más lasúbb, és gyorsabb is lehet.
Ha egy ilyen, az utóbbi elszáguld mellettünk, akkor a legcélszerübb leköpdösni, és gusztustalan dolgokat mutogatni utána, hátha felbosszantja őt.
-
forrai #1008 Ha ketten is mondjuk, sokkal könnyebb, már csak 3,5 Mrd embert kell, hogy egyedül meggyőzzek. -
forrai #1007 Próbálna persze a fizika is elszakadni a piaci valóságtól, csakhogy azt a vákuum felfúvásával törekszik megtenni, amit még a legképtelenebb ezotéria se tudna elképzelni!
Azt mondják a "zavarosban" könnyű halászni.
Ám csak a fizika tudhatja: hogy a "semmiben" még könnyebb!
-
kipinil #1006 Tessék, itt a mézesgolyó:
http://www.youtube.com/watch?v=KuwTeZL_gzk
Az ejtőkísérletet pedig bármikor meg lehet ismételni. Tudományos volt, számlája van róla és nem estek le egyszerre. Ezek tehát tények. Az, hogy ki mit gondol és hogyan fejti meg a "nemestekleegyszerre" tényét, már vitatható. Én azonban nem akarom ezt vitatni. Pusztán abból indulok ki, hogy a tudománynak nem érdeke valamiért, hogy az igazság kiderüljön. Világosan látható, hogyan próbálják semlegesíteni, kiröhögtetni, szőnyeg alá söpörni ezt a tényanyagot.:
Megtehetnék, hogy ellenőrzik? Igen.
Megtehetnék, hogy új elméletet állítanak fel rá? Igen.
Megteszik? Nem.
Ezen tessék elgondolkodni, ne pedig azon, hogy iszigyi megfejtése jó, -vagy nemjó. -
forrai #1005 Van "Fizika"- nagy betűs is! Amelynek azonban el kellene szakadnia a történetileg kialakult, "...kérek 1 kg tonhalat..." alapú fizikától.
Amire persze szintén szükség van, de a maga helyén, és korlátaival. -
forrai #1004 A Cassini rés a Szaturnusz USP pályájánál van!
Az alatta lévő gyűrűk zuhannak, a fölötte lévők pedig szépen távolodnak tőle. Azért van ott a rés!
Nagyon érdekes, igaz dolog ez, a fizika és a csillagászat együgyüsége miatt, amelyben nagyon hisztek- sokat veszítetek.
Meg kellene talán próbálni legyőzni a tehetetlenségeteket, és önállóan gondolkodni?
Magamról tudom, nem könnyű, de megéri.
-
forrai #1003 A bolygók csomósodási elméletéről beszélsz?
Valamely többé- kevésbé rendezett porkorongban az egy égi mechanikai paradoxon (lásd gázbolygó gyűrűk)!
A ritkás porkorongból, ami a Nap körül maradhatott- nem csomósodhatott ki semmi! Mert amit a kezdetben (feltételezetten) kialakuló porfelhőből a még gyorsan forgó (2-3 óra periódussal!)Nap még a gázbolygók kiszakadása előtt nem fúvott ki a messzeségbe, azt az első, majd a többi belőle kiszakadó, óriás gázbolygó "seperte" össze!
Ugyanazok- elsőként a hatalmas Anonymus1, amely elszakadt a Naprendszertől is, hagyta ránk az útján kikondenzálódott Plutót, és a Szednát, valamint az Oorth felhő nagy szögben keringő kisebb nagyobb objektumait, a meteorokat, üstököseket, kisbolygókat.
Mert azok ugyebár hogyan csomósodhattak volna szép gömbbé, ha nem lettek volna eleve olvadékok?
Szóval- ne írj nekem a "szedimentálásról".
Vagy ha írsz, írd inkább azt, hogy az megtörtént! Hiszen szemmel látható.
Csakhogy éppen a kiszakadó, és elrohanó gázbolygók külső burkának gyors lehülésekor. Hiszen először a szilárd részek kondenzálódnak, azután a víz, utána a metán. Nézz körül- így épül fel a Naprendszer!
De a fórumon, ahol te jól érzed még magad, az én erről szóló topikomat, kirugták a tudományból, hogy legyen helye a banaliásitásoknak, és a sületlenségeknek.
Ja: és a szabadesés egyetemlegessége változó gravitációs potenciál esetén nem létezhet!
(Szeretnék láblécet írni- ahogy uwu- nál láttam. Hogy kell? uwu-segíts!)
-
forrai #1002 Lehet az ütközés is.
De lehet még sok más ok is.
Pld. a kifúvások is megpördíthetik.
Vagy a világűr viszkozitása az árapály.
Vagy hogy lehül egy gáztömeg, átmérője csökken, fordulata nő.
- Miért forog a Föld 24 órával?
Mert lefékeződött az árapály miatt! mondja bárki. (eddig gilt?)
- De mennyivel forgott kezdetben? 17-19 órával- mondják a paleontologusok, és a geofizikusok, (én meg, hogy másfél órával, ami a Hold kiszakadási sebessége a még képlékeny, olvadék Földből)
- Miért annyival? Ez a kérdés fel sem merül, nemhogy megválaszolást nyerjen. Talán valami ütközés miatt?
- Hogy lehet, hogy minden bolygó (kivéve Vénusz...) ennyivel forgott?
Ezt a kérdést sem teszik fel, én megválaszoltam, mégpedig a kiazakadás impulzusmegmaradásával, és a lehűléssel.
A bolygók csomosodási elmélete nem tesz fel kérdéseket, amelyeket nem tuid megválaszolni.
Hanem egyszerűen törli őket.
Kipinil felteszi a kérdést, mik azok a kis földméretű golyóscsák a Nap közelében? Pillanatok alatt megjelentek, sokáig ott vannak?
A válasz: letörlik őket, hogy képhibák.
A honlapomon azt a kérdést járom körül, pld. a művészettörténelemben, hogy az "Ember" csak azt veszi észre a képeken, amit már elmondtak róla neki. (ja, és amit szeretne látni rajta). Ha valami más is van azokon, azt a tudata ignorálja. Lelki vakságnak mondható ez.
Nincs ez másképpen a természet tudományokban sem: a matematikától kezdve a csillagászatban, stb. A dolgok ugyanis, sokféleképpen működnek, és megoldhatók- egy bizonyos határig.
Szerintem az a határ már eljött, és kell már arról írni.
Nincs is probléma. Írok.
-
Bnum #1001 Nem.
Ha fékeződtek volna, akkor mindegyik fékeződött volna.
Ha különböző képpen gyorsultak volna, akkor a Nap körüli keringésünk során (ami ténylegesen zuhanás a nap gravitációs terében) különböző sebességgel zuhannának a különböző elemek. A Föld anyaga szétválogatódott volna. Bizonyos anyagok előrébb keringenének, mások hátrébb.
4,5 milliárd * pi*2*150 millió km csak nagyobb zuhanás, mint 130 méter? :o)
