Fénysebességû gravitáció
Oldal 1 / 22Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1080
OK, nem erõltetem.
#1079
Sok mindenrõl kell még ez elõtt beszélnünk.
Nálam ez most passz.
Nálam ez most passz.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1078
Tökéletesen igazad van. Az-az erõ egy vektor. van iránya, ami azzá teszi. Akkor annak is kell kezelni. Ha nem így tesznek, akkor minden, amit felírnak, eleve csak fals lehet.
De mi van a cénégyzettel? Einstein szerint a fénysebességet nem lehet elérni. Ugyanakkor nem beszélt olyanról, hogy nem lehetne a fénynél nagyobb sebességen utazni. Ezt csak a kortársai publikálták és a szenzációéhes újságírók. Végül tananyag lett belõle...
De mi van a cénégyzettel? Einstein szerint a fénysebességet nem lehet elérni. Ugyanakkor nem beszélt olyanról, hogy nem lehetne a fénynél nagyobb sebességen utazni. Ezt csak a kortársai publikálták és a szenzációéhes újságírók. Végül tananyag lett belõle...
#1077
A fizika azon elsõdleges mulasztása, hogy nem vizsgálta tovább Newton gravitációs elméletét, tökéletesnek minõsítve azt (pedig a tehetetlenség abban sajna még nem megoldott...) a továbbiakban beépült Maxwell fényelméletébe (mint "vákuum"), majd továbbgyûrûzött Einstein általános relatívitás elméletében (mint a relatív tömeg), jelenleg pedig fénykorát éli a kvantum mechanikában, a fizikában, és a csillagászatban (a sötét anyagokban).
Hibát- hibára- hibázva- ráhibázni....meddig lehet?
Hibát- hibára- hibázva- ráhibázni....meddig lehet?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1076
Hát sok mindent én sem értek még... Azért próbálok valamilyen sorrendet betartani.
Kezdetként csak a gravitációs térerõsség körül lehetne vizsgálódni, amelyet ugyan vektorként emlegetnek, viszont nem úgy kezelnek. A sokat hivatkozott
E= G*M/r^2 képlet ugyanis nem vektoriális felírás.
Vektoriálisan csak így írható fel:
E=4(PI)/3*G*(RÓ)*R
Ahol R helyvektor, a többi skalár: a gravállandó (G), és a vonatkoztatási tér sûrûsége (RÓ).
A gravitáció eddigi, helytelen értelmezése miatt nem lehet közte,és az elektromágnesség között analógiát találni, és õket egy közös fényeleméletben egyesíteni (...a vákuum helyett). Amelybõl következhetne a fény és a gravitáció azonos terjedési sebessége is.
Amíg ezen át nem rágjuk magunkat, semmiféle kérdésre nem lehet válaszolni.
Ami pedig egy hosszadalmas folyamat, amelyben most az a lépés kellene, hogy következzen, amelyben a gravitációs térerõsséget mint tömegvonzást és tehetetlenséget, vektoriálisan is helyesen (és ne tévesen, ahogyan azt százévek óta megszokásból(?) teszik), értelmezzük.
Kezdetként csak a gravitációs térerõsség körül lehetne vizsgálódni, amelyet ugyan vektorként emlegetnek, viszont nem úgy kezelnek. A sokat hivatkozott
E= G*M/r^2 képlet ugyanis nem vektoriális felírás.
Vektoriálisan csak így írható fel:
E=4(PI)/3*G*(RÓ)*R
Ahol R helyvektor, a többi skalár: a gravállandó (G), és a vonatkoztatási tér sûrûsége (RÓ).
A gravitáció eddigi, helytelen értelmezése miatt nem lehet közte,és az elektromágnesség között analógiát találni, és õket egy közös fényeleméletben egyesíteni (...a vákuum helyett). Amelybõl következhetne a fény és a gravitáció azonos terjedési sebessége is.
Amíg ezen át nem rágjuk magunkat, semmiféle kérdésre nem lehet válaszolni.
Ami pedig egy hosszadalmas folyamat, amelyben most az a lépés kellene, hogy következzen, amelyben a gravitációs térerõsséget mint tömegvonzást és tehetetlenséget, vektoriálisan is helyesen (és ne tévesen, ahogyan azt százévek óta megszokásból(?) teszik), értelmezzük.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1075
Hát sokmindent nemértek, az biztos. Miért lenne pont fénysebességû a gravitáció? Miután a tömegre jellemzõ, lehetne a fénysebesség négyzete is a sebessége. Mert hogy is szól a képlet: E = m * ?
#1074
Csak üdvözöltelek, hogy visszajöttél...
Szerintem pedig, akiket illet, azok majd megértik.
Mert egy tudományág, amely többszáz éve meghágva a vektoralgebra minimális szabályait is, még egy olyan "apróságot" se véve észre, hogy a tömegvonzás és a tehetetlenség= gyökerükben azonos jelenségek- amelyik még mindig méricskéli a tehetetlen és súlyos tömegek arányát, keresi és gyártja a sötét tömegeket... részemrõl nem számíthat semmiféle kíméletre!
Hogy megírom a "Töltésfizikát" vagy sem, az nem csak tõlem függ, de most úgy tûnik- inkább nem. Hadd lélegezzenek fel kicsit...
Szerintem pedig, akiket illet, azok majd megértik.
Mert egy tudományág, amely többszáz éve meghágva a vektoralgebra minimális szabályait is, még egy olyan "apróságot" se véve észre, hogy a tömegvonzás és a tehetetlenség= gyökerükben azonos jelenségek- amelyik még mindig méricskéli a tehetetlen és súlyos tömegek arányát, keresi és gyártja a sötét tömegeket... részemrõl nem számíthat semmiféle kíméletre!
Hogy megírom a "Töltésfizikát" vagy sem, az nem csak tõlem függ, de most úgy tûnik- inkább nem. Hadd lélegezzenek fel kicsit...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1073
<#lookaround>
#1072
<#integet2>
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1071
Értem. Illetve próbálom. Be kell látni, hogy ez magas nekem.
#1070
"A gravitációs mezõ erõsségét jellemzõ vektormennyiség a gravitációs térerõsség"
"Ha a gravitációs mezõt a M tömegû test hozza létre, akkor a gravitációs
térerõsség:
E = γ*m/r^2 ....m/s^2"
Tanítják mindenkinek.
Ám kérdezem én: a fenti összefüggés mitõl, és hogyan lehet vektoriális?
Továbbá erõsen gyanítom azt is, hogy a tömeg nem csak, hogy "nyelõ", de alkalomadtán mértéktartóan "örvényes" is. Aminek sokféle megjelenési formája van, pl. olyan is, hogy nincs. De azért van.
Így kivülrõl nézve még egy outsihedernek is van min elcsodálkozni- vajon milyen is az "ilyen" fizika? Mûvelõi miért olyan igénytelenek? Miért az utolérhetetlent, a "sötétséget" hajkurásszák inkább- talán azt nagyobb dicsõség el nem érni, mint azt megfogni, ami közel van, és megfogható?
"Ha a gravitációs mezõt a M tömegû test hozza létre, akkor a gravitációs
térerõsség:
E = γ*m/r^2 ....m/s^2"
Tanítják mindenkinek.
Ám kérdezem én: a fenti összefüggés mitõl, és hogyan lehet vektoriális?
Továbbá erõsen gyanítom azt is, hogy a tömeg nem csak, hogy "nyelõ", de alkalomadtán mértéktartóan "örvényes" is. Aminek sokféle megjelenési formája van, pl. olyan is, hogy nincs. De azért van.
Így kivülrõl nézve még egy outsihedernek is van min elcsodálkozni- vajon milyen is az "ilyen" fizika? Mûvelõi miért olyan igénytelenek? Miért az utolérhetetlent, a "sötétséget" hajkurásszák inkább- talán azt nagyobb dicsõség el nem érni, mint azt megfogni, ami közel van, és megfogható?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1069
jav. "...gyorsulási mezõjét számítottam..."
Látszott, hogy a gyorsulási mezõ formatényezõtõl, sûrûségeloszlástól és sok más tényezõtõl függött, és csak nagy távolságban közelítette a négyzetes összefüggést.
Téves az elképzelés, hogy a gravitációs mezõ forrásos csupán. A gravitációs mezõ forrásos és nyelõ is, megújul.
Eközben nem mindegy, milyen a mozgásállapota, mert a véges terjedési sebessége miatt a korábbi mezõ visszahat a jelenlegire. Ez okozza a tehetetlenséget, és szerintem a relatív tömegnövekedést is.
Látszott, hogy a gyorsulási mezõ formatényezõtõl, sûrûségeloszlástól és sok más tényezõtõl függött, és csak nagy távolságban közelítette a négyzetes összefüggést.
Téves az elképzelés, hogy a gravitációs mezõ forrásos csupán. A gravitációs mezõ forrásos és nyelõ is, megújul.
Eközben nem mindegy, milyen a mozgásállapota, mert a véges terjedési sebessége miatt a korábbi mezõ visszahat a jelenlegire. Ez okozza a tehetetlenséget, és szerintem a relatív tömegnövekedést is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1068
Készítettem egy programot, amellyel például egy üreges kockát formázó, pontszerû tömegcsoportosulás gravitációs potenciálját számítottam. A kocka minden lapját 100 pont képezte.
A kialakuló potenciál természetesen sem nem gömb, sem nem kocka. Roppant érdekes alakú. Középen a maximuma kivül esik a kockán, belül meg vannak "csomósodási terei", ahol ugyan nincs tömeg, azonban tömegvonzás van. Mint egyféle Lagrange pontok.
Azért hívom "csomósodási zónának", mert a galaxis halmazok és galaxisok kezdeti tömegelrendezõdését vélem így megtörténni.
Pl. a saját, és a párhuzamos univerzumok tömegeloszlása miatt.
Amelyre a kollapszus után kialakuló univerzumunk, mint egyféle tükör, a saját elrendezõdésével válaszolt.
A kialakuló potenciál természetesen sem nem gömb, sem nem kocka. Roppant érdekes alakú. Középen a maximuma kivül esik a kockán, belül meg vannak "csomósodási terei", ahol ugyan nincs tömeg, azonban tömegvonzás van. Mint egyféle Lagrange pontok.
Azért hívom "csomósodási zónának", mert a galaxis halmazok és galaxisok kezdeti tömegelrendezõdését vélem így megtörténni.
Pl. a saját, és a párhuzamos univerzumok tömegeloszlása miatt.
Amelyre a kollapszus után kialakuló univerzumunk, mint egyféle tükör, a saját elrendezõdésével válaszolt.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1067
Bocs, de ezt én nem értem kristálytisztán:
Nem tudok viszont arról, hogy a hatványkitevõ változatását Eötvös hogyan vizsgálta? Vagy hogy annak (mert létezik ilyen változása) nagyobb jelentõséget tulajdonított volna, minthogy az a sûrûségeloszlás miatt áll elõ.
Elmagyaráznád ezt nekem bõbeszédûbben is?
Nem tudok viszont arról, hogy a hatványkitevõ változatását Eötvös hogyan vizsgálta? Vagy hogy annak (mert létezik ilyen változása) nagyobb jelentõséget tulajdonított volna, minthogy az a sûrûségeloszlás miatt áll elõ.
Elmagyaráznád ezt nekem bõbeszédûbben is?
#1066
Eötvös Loránd tökéletesített egy mûszert, amelyet azután sokféleképpen használt.
Én errõl az alkalmazásáról irtam korábban:
"1906-ban a Göttingen egyetem pályadíjat tûzött ki a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságának kísérleti igazolására. Ezt Eötvös Loránd nyerte el, mert az ingájával sikerült 200 milliomod pontossággal kimutatni a két tömeg azonosságát. ... Ezzel az addigi mérési pontosságot majdnem 3 nagyságrenddel megnövelte. .... A tehetetlen és a súlyos tömeg arányosságának ez az igazolása az általános relativitáselmélet kísérleti alapköve..."
Én ugyanis azt állítottam, hogy a tehetetlen tömeg minden mérés nélkül is azonos a súlyos tömeggel, mert a tehetetlenség éppen úgy a tömegvonzásból származtatható. Így eléggé furcsálható, hogy az általános relativitás elmélet egy ilyen, ha akarom pontos, ha akarom pontatlan megállapítástól függ.
Nem tudok viszont arról, hogy a hatványkitevõ változatását Eötvös hogyan vizsgálta? Vagy hogy annak (mert létezik ilyen változása) nagyobb jelentõséget tulajdonított volna, minthogy az a sûrûségeloszlás miatt áll elõ. Azzal viszont nagyot segített a kutatásnak..
Én errõl az alkalmazásáról irtam korábban:
"1906-ban a Göttingen egyetem pályadíjat tûzött ki a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságának kísérleti igazolására. Ezt Eötvös Loránd nyerte el, mert az ingájával sikerült 200 milliomod pontossággal kimutatni a két tömeg azonosságát. ... Ezzel az addigi mérési pontosságot majdnem 3 nagyságrenddel megnövelte. .... A tehetetlen és a súlyos tömeg arányosságának ez az igazolása az általános relativitáselmélet kísérleti alapköve..."
Én ugyanis azt állítottam, hogy a tehetetlen tömeg minden mérés nélkül is azonos a súlyos tömeggel, mert a tehetetlenség éppen úgy a tömegvonzásból származtatható. Így eléggé furcsálható, hogy az általános relativitás elmélet egy ilyen, ha akarom pontos, ha akarom pontatlan megállapítástól függ.
Nem tudok viszont arról, hogy a hatványkitevõ változatását Eötvös hogyan vizsgálta? Vagy hogy annak (mert létezik ilyen változása) nagyobb jelentõséget tulajdonított volna, minthogy az a sûrûségeloszlás miatt áll elõ. Azzal viszont nagyot segített a kutatásnak..
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1065
Amennyiben a gravitációs hullámokat elfogadod már is hamis lesz a harmadik mondatod
Hol olvastad tõlem, hogy elfogadtam?
Hol olvastad tõlem, hogy elfogadtam?
#1064
Amennyiben a gravitációs hullámokat elfogadod már is hamis lesz a harmadik mondatod ( persze megkötéssel, nem gravitonok mozgásaként felfogva ). Szerintem még a téridõ alakváltozása sem fogható fel részecske mozgásként.
#1063
Bocs, h késõbb válaszolok:
Onnan jött a gondolat,h az Eötvös-féle méréseknek vajon nem ez volt-e az igazi célja? Hogy megmérni a kitevõt?! Igazad van, a Coulomb törvény valóban ugyanez az alak.
Írd meg, légyszi, azt a bizonyos "választ", mert valóban érdekel - a filózással együtt! :)
Onnan jött a gondolat,h az Eötvös-féle méréseknek vajon nem ez volt-e az igazi célja? Hogy megmérni a kitevõt?! Igazad van, a Coulomb törvény valóban ugyanez az alak.
Írd meg, légyszi, azt a bizonyos "választ", mert valóban érdekel - a filózással együtt! :)
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#1062
A Coulumb-tv.-nél erre direkt nem kérdezel rá vagy arra is vonatkozik ezen kérdésed? Csak mert arra van válasz.
A gravitációra meg egy kis filózgatás jutott eszembe, amit az elmúlt pár hónapban olvastam.
A gravitációra meg egy kis filózgatás jutott eszembe, amit az elmúlt pár hónapban olvastam.
#1061
A gravitáció részecskéit nem találták meg. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs, de azért joggal feltételezhetõ. Ha nincs részecske, nincs ami haladjon. Ha pedig nincsen ami haladjon, nincsen sebesség sem.
#1060
Bár én azt a kifejezést sem értem, hogy egyenes irányba görbül a tér. Hogy tud a tér egyenes irányban torzulni, görbülni?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#1059
Kérdés: a tér görbülete erõt fejt-e ki a testre és milyet? Pl: fogok egy lufit két oldalt, elkezdem széthúzni a két kezemmel egyenes irányba "jobbra és balra". Ilyen hatású lenne a tér görbülete egyenes vonalba, vagy ez a példa totál fals, mert a tér görbülése az egész térre vonatkozik és erõhatást jelent más irányokban is? Úgy értem, hogy tuti, hogy a lufim "föntrõl és lentrõl" lapulni kezd majd, vagy nem fog lapulni, hanem egy irányban növekszik majd (ameddig bírja a rugalmassága) és megmarad a "magassága"?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#1058
Már hogyne lenne kezdete, és vége? Van sebessége is.
Mi történik pl., ha egy részecske- antirészecske pár annihilálódik? Volt tömeg, nincs tömeg? Hol a gravitáció?
Mesélj nekünk errõl, mert én rém vagyok, és kiváncsi is!
Vagyis hogy kiváncsi rém. Dehogyis: inkább rém kiváncsi! (Na, így már biztos hogy jó!)
Mi történik pl., ha egy részecske- antirészecske pár annihilálódik? Volt tömeg, nincs tömeg? Hol a gravitáció?
Mesélj nekünk errõl, mert én rém vagyok, és kiváncsi is!
Vagyis hogy kiváncsi rém. Dehogyis: inkább rém kiváncsi! (Na, így már biztos hogy jó!)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1057
Szerintem a gravitációnak nincsen sebessége. Mivel idõben nincsen kezdete és vége sem, emiatt sebességrõl beszélni fizikailag teljesen értelmetlen.
#1056
Jó a kérdés. Elgondolkoztató.
Úgy tudjuk, hogy a felület és a térfogat is, bármely alakú a test, a távolsággal négyzetesen, és köbösen változnak.
Így azt kell mondanom, hogy a tér görbülete nem hat, erre az összefügésre, valamely adott irányban, ha az irány egyenes.
Amibõl következik, hogy adott távolságban a felületek csak gömbi felületen lehetnek azonosak, egybevágóak.
Ha a kiinduló testnek (mezõnek) ugyanis nem szimmetrikus gömbi felülete van, akkor azonos távolságban különféle "méretû" felületekkel találkoznánk.
De végül is, ettõl az r^2 összefüggés talán még nem sérülne.
Azonban másnak tûnik a helyzet, ha maga a sugár sem egyenes.
Akkor nem bizonyos, hogy kétszeres távolságra a felület 4-szer nagyobb lesz? És akkor azt gondolhatnám: jaj, a négyzet nem négyzet.
Ilyesmi jutott eszembe, de nem biztos, hogy arra válaszoltam, és az se biztos, hogy jól.
Ezt mérésekkel lehetne tán eldönteni? De hol, és hogyan?
Most még úgy gondolom, hogy ha a tér euklédeszi, és a fizikai tulajdonsága "vákuum" (vagyis nincs neki...), akkor bizonyára mindig négyzetes.
Te mire gondolsz?
Úgy tudjuk, hogy a felület és a térfogat is, bármely alakú a test, a távolsággal négyzetesen, és köbösen változnak.
Így azt kell mondanom, hogy a tér görbülete nem hat, erre az összefügésre, valamely adott irányban, ha az irány egyenes.
Amibõl következik, hogy adott távolságban a felületek csak gömbi felületen lehetnek azonosak, egybevágóak.
Ha a kiinduló testnek (mezõnek) ugyanis nem szimmetrikus gömbi felülete van, akkor azonos távolságban különféle "méretû" felületekkel találkoznánk.
De végül is, ettõl az r^2 összefüggés talán még nem sérülne.
Azonban másnak tûnik a helyzet, ha maga a sugár sem egyenes.
Akkor nem bizonyos, hogy kétszeres távolságra a felület 4-szer nagyobb lesz? És akkor azt gondolhatnám: jaj, a négyzet nem négyzet.
Ilyesmi jutott eszembe, de nem biztos, hogy arra válaszoltam, és az se biztos, hogy jól.
Ezt mérésekkel lehetne tán eldönteni? De hol, és hogyan?
Most még úgy gondolom, hogy ha a tér euklédeszi, és a fizikai tulajdonsága "vákuum" (vagyis nincs neki...), akkor bizonyára mindig négyzetes.
Te mire gondolsz?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1055
Igazából az érdekel, vajon az a kettõ mennyire pontosan kettõ a valóságban?
Sztem a gravitációval kapcsolatos mérések egyik sarokköve, hogy az a bizonyos kitevõ mennyi.
Az a másik kérdés, mit jelent, ha "nagyon kicsit", vagy egy "kicsit jobban" több ennél vagy éppen kevesebb.
Sztem a gravitációval kapcsolatos mérések egyik sarokköve, hogy az a bizonyos kitevõ mennyi.
Az a másik kérdés, mit jelent, ha "nagyon kicsit", vagy egy "kicsit jobban" több ennél vagy éppen kevesebb.
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#1054
Az elsõ három még akár releváns is lehetne, de a negyedik??
#1052
Nem monopólus, hanem dipólus, csak egy helyen vannak. Pontosabban nem pont egy helyen, hanem nagyon "egymás mellett", képletesen szólva. Mert emiatt lehetne a jobb, és bal köráramú a gravitációs tömegvonzó-taszító vektoráramkör, amit inkább gravitációs fluxusnak hívnék a továbbiakban.
Ami pedig lehetne a gravitáció, és az antigravitáció alapja.
Ami pedig lehetne a gravitáció, és az antigravitáció alapja.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1051
A fluxus kifejezés a mágneses erõvonalakra használatos, ahol a két pólus közötti indukcióvonalszámot jelenti merõleges felületi egységre vonatkoztatva.
A gravitációt egy monopólus tömegpontként képzelem, ahol a ki és visszatérõ "erõvonalak" lényegében azonos vonalon haladnak, s így alapesetben a ki és belépõk gyorsulási vektorai kiegyenlítik egymást.
Ezért gondolom a tömegpontot forrásnak és nyelõnek egyszerre.
Változást ebben csak a gyorsulás, vagy más tömeg okozhat.
A gravitációt egy monopólus tömegpontként képzelem, ahol a ki és visszatérõ "erõvonalak" lényegében azonos vonalon haladnak, s így alapesetben a ki és belépõk gyorsulási vektorai kiegyenlítik egymást.
Ezért gondolom a tömegpontot forrásnak és nyelõnek egyszerre.
Változást ebben csak a gyorsulás, vagy más tömeg okozhat.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1050
Visszajöttem ide, mert ZR érdekes témát vetett fel a Fermatban: miért kell r^2-el osztani, miért nem más hatvánnyal?
Erre csak azt mondhatom, hogy az r^2 egy gömbfelület (r= helyvektor), amelyen keresztül a gravitációs hatás terjed. És amely a távolsággal négyzetesen változik. Persze ha tisztán gömbfelületrõl van szó.
Ez a felület gömbfelületként meghatározatlan. Egyábként ha vektorként kezelem, akkor a két merõleges vektor vektoriális szorzata egy sugárirányú normál felületvektort jelölne ki.
Vagyis vektoriális formában egy rxr=A sugárirányú felületvektorunk lenne a nevezõben, amelyen a tömeg (m) hatása szétosztódik, ha nõ a távolság. Így a négyzet, vektoriális alakban jól mutatja azt, hogy ugyan a tömeg hatása, tehát a "gravitáció fluxusa" (mondjuk így) a távolsággal négyzetesen csökken, de összességében a hatás ugyanakkora marad. Persze ha ez a tér eltorzul, akkor a felület normál iránya és mértéke is változik. Mitõl torzulhat el? Hát pld. egy másik égitest hatására, vagy ha önmaga gyorsulni kezd. Kérdés, hogy a felületi (gömbi) integrál akkor is meg kell, hogy maradjon? Ha pld. a tömeg gyorsul? Eddig azt állitottam, hogy nem. Mert akkor jelenik meg a tehetetlenség, és a fluxus szummája nem nulla!? Állitsam, vagy kérdezzem?
Erre csak azt mondhatom, hogy az r^2 egy gömbfelület (r= helyvektor), amelyen keresztül a gravitációs hatás terjed. És amely a távolsággal négyzetesen változik. Persze ha tisztán gömbfelületrõl van szó.
Ez a felület gömbfelületként meghatározatlan. Egyábként ha vektorként kezelem, akkor a két merõleges vektor vektoriális szorzata egy sugárirányú normál felületvektort jelölne ki.
Vagyis vektoriális formában egy rxr=A sugárirányú felületvektorunk lenne a nevezõben, amelyen a tömeg (m) hatása szétosztódik, ha nõ a távolság. Így a négyzet, vektoriális alakban jól mutatja azt, hogy ugyan a tömeg hatása, tehát a "gravitáció fluxusa" (mondjuk így) a távolsággal négyzetesen csökken, de összességében a hatás ugyanakkora marad. Persze ha ez a tér eltorzul, akkor a felület normál iránya és mértéke is változik. Mitõl torzulhat el? Hát pld. egy másik égitest hatására, vagy ha önmaga gyorsulni kezd. Kérdés, hogy a felületi (gömbi) integrál akkor is meg kell, hogy maradjon? Ha pld. a tömeg gyorsul? Eddig azt állitottam, hogy nem. Mert akkor jelenik meg a tehetetlenség, és a fluxus szummája nem nulla!? Állitsam, vagy kérdezzem?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1049
"Ezzel csak az a probléma, hogy aki az árapály jelenségébõl próbálja kihámozni, hogy mõködik a gravitáció..."
Dehogy ebbõl, de úgy tûnik a mindenség mûködésében jelentõs szerepe van a gravitáció változásának.
Mint a biológiában a napfénynek, ami állandó és a változásnak ami az éjszakák-nappalok, az évszakok.
Dehogy ebbõl, de úgy tûnik a mindenség mûködésében jelentõs szerepe van a gravitáció változásának.
Mint a biológiában a napfénynek, ami állandó és a változásnak ami az éjszakák-nappalok, az évszakok.
aki kételkedik, az gondolkodik
#1048
Nem te állítod le, csak nem tudnak hozzászólni a felvetett témához.
aki kételkedik, az gondolkodik
#1046
Talán a politikai, vagy az általános topikokban lenne áldásosabb a mûködésem?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1045
Úgy néz, ki hogy troll vagyok, és nem is tudtam róla? Hiszen minden topikot leállitok! Miért? Pedig nem azt akarom, pont ellenkezõleg...
ühüm, bühüm...
Bocsáss meg nekem- SG.Hu!
Többé nem jövök! Talán még kijavítható.
uwu, Zéró- hogy milyen igazotok volt!
ühüm, bühüm...
Bocsáss meg nekem- SG.Hu!
Többé nem jövök! Talán még kijavítható.
uwu, Zéró- hogy milyen igazotok volt!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1044
Az a lényeg, hogy írtatok valamit :D
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#1043
Hát most több nemet is fel kéne sorolnom, mert szinte semmivel se értek egyet.
A homogén gravitációnak nincs jelentõs oldalirányú erõhatása.
Ha valamit beleszórunk a levesbe, azt meg is kell kavarni, s ez még csak a felszíni hatás.
A téridõben van csavarodás, ezt megállapították, bár nagyon kismértékû.
Az árapály meg kavargatja az anyagot.
Ha visszanézünk a Naprendszer keletkezéséig és elképzeljük a por, kõ, gáz tömeget ami saját tömegközpontja körül gravitációsan stabilan létezik.
Ezek a részek a középpont körül forgásban kellett lenniük.
Sajnos a tévképzetekkel ellentétben ezek a forgó részek nem sûrûsödnek, csak ha plusz energiát kapnak.
Egy külsõ szupernóva robbanás, mágneses tér, stb.
Ha a gáz elkezd sûrûsödni, akkor felmelegszik. A sûrûsödéssel egyre gyorsabban is forog, és a tõle sokkal sûrûbb kõzeteket, össze sûrûsödött port (amik kezdetben egyenletesen helyezkedtek el a nap rendszerben) mint egy centrifuga kihajítja a gázcsomóból (ott is a sûrûbb anyag megy kifelé, a ritkább befelé).
Ezzel a Nap perdületet veszít, és lassabban forog. A sûrûjébõl pedig napkörül keringõ testek lesznek.
Ezek a változások során erõsen változik a gravitációs erõ (ami a centrifugális erõ és a nehézségi erõ(k) /több test esetén/ összege.
A változó, dinamikus gravitáció, az az árapály erõ.
Tehát nem akkora baromság ez. Csak Forrainak is kéne egy Mileva.
Nekem is. :O)
Régen a matematikusok eszközt adtak, most már csak egymással beszélgetnek...
Ha viszont mindent meg akarsz tanulni amit õk, akkor matematikus leszel és nem azzal foglalkozol amivel eredetileg akartál.
A homogén gravitációnak nincs jelentõs oldalirányú erõhatása.
Ha valamit beleszórunk a levesbe, azt meg is kell kavarni, s ez még csak a felszíni hatás.
A téridõben van csavarodás, ezt megállapították, bár nagyon kismértékû.
Az árapály meg kavargatja az anyagot.
Ha visszanézünk a Naprendszer keletkezéséig és elképzeljük a por, kõ, gáz tömeget ami saját tömegközpontja körül gravitációsan stabilan létezik.
Ezek a részek a középpont körül forgásban kellett lenniük.
Sajnos a tévképzetekkel ellentétben ezek a forgó részek nem sûrûsödnek, csak ha plusz energiát kapnak.
Egy külsõ szupernóva robbanás, mágneses tér, stb.
Ha a gáz elkezd sûrûsödni, akkor felmelegszik. A sûrûsödéssel egyre gyorsabban is forog, és a tõle sokkal sûrûbb kõzeteket, össze sûrûsödött port (amik kezdetben egyenletesen helyezkedtek el a nap rendszerben) mint egy centrifuga kihajítja a gázcsomóból (ott is a sûrûbb anyag megy kifelé, a ritkább befelé).
Ezzel a Nap perdületet veszít, és lassabban forog. A sûrûjébõl pedig napkörül keringõ testek lesznek.
Ezek a változások során erõsen változik a gravitációs erõ (ami a centrifugális erõ és a nehézségi erõ(k) /több test esetén/ összege.
A változó, dinamikus gravitáció, az az árapály erõ.
Tehát nem akkora baromság ez. Csak Forrainak is kéne egy Mileva.
Nekem is. :O)
Régen a matematikusok eszközt adtak, most már csak egymással beszélgetnek...
Ha viszont mindent meg akarsz tanulni amit õk, akkor matematikus leszel és nem azzal foglalkozol amivel eredetileg akartál.
aki kételkedik, az gondolkodik
#1042
Kedves uwu.
Most, hogy egy barátomat kitiltottak, pedig semmi rosszat nem tett, csak elgondolkodott azon, hogy hátha a dolgok másképpen is történhetnek, mint ahogyan tanítják, én is el kell, hogy gondolkodjak!
Úgy tûnik, hogy a tudományos fórumokon csak arra van szükség, hogy az odajárók a fizika számára is amúgy érthetetlen dolgokat tovább csócsálják a lila érthetetlenségig.
Félek, hogy Bnummot is kizárhatjátok, mert gondolkodni próbál. Neki javasolom, hogy inkább levelezzen velem a továbbiakban, ha gondolkodni merészel.
Magamról már nem beszélek, hogy kizárnak, hiszen egy ügyeletes szamár minenhol jól jön.
(Csak megjegyezném, hogy a szamár bölcs, és kedves állat, de már csak kevés van belõlük, ezért ideje védetté nyilvánítani õket.)
És még egy gondolat:
"Ha a tett halála az okoskodás, akkor a tétlenségé a butáskodás!"
Én ezt az elvet követem.
Sajnos azonban ez egy komoly, nem butáskodó topik! Mert mély hallgatások után valaki mégis nagy komolyan egy okosat böffent:
"...Azért nem foglalkozik vele sokat a fizika, mert semmi érdekes nincs benne. A tömegvonzás egyenes következménye, triviális dolog...".
Azután újra mélyet hallgat.
A frászt a tömegvonzás! Hiszen a gravitáció összeszorítja a valóságos bolygók oldalát! Azért fékezõdik a forgásuk, és azért távolodik minden az univerzumban.
Mert mindennek fékezõdik a forgása. Csakhogy nem a tömegvonzás, hanem a gravitáció: a tömegvonzás-taszítás miatt.
Életre szóló, szép emlékem a találkozás veletek, uwu.
A legnagyobb elismerés, egy vitán felül jó képességû vitapartnertõl, hogy nem érti, amit elmondtam. A Nobel díj nem érne ennyit nekem.
Ezzel befejezem az árapályt- uwu- legyen a tiétek a 11 dimenziós tér.
Ne is legyen kisebb soha.
Iá, Iá
Most, hogy egy barátomat kitiltottak, pedig semmi rosszat nem tett, csak elgondolkodott azon, hogy hátha a dolgok másképpen is történhetnek, mint ahogyan tanítják, én is el kell, hogy gondolkodjak!
Úgy tûnik, hogy a tudományos fórumokon csak arra van szükség, hogy az odajárók a fizika számára is amúgy érthetetlen dolgokat tovább csócsálják a lila érthetetlenségig.
Félek, hogy Bnummot is kizárhatjátok, mert gondolkodni próbál. Neki javasolom, hogy inkább levelezzen velem a továbbiakban, ha gondolkodni merészel.
Magamról már nem beszélek, hogy kizárnak, hiszen egy ügyeletes szamár minenhol jól jön.
(Csak megjegyezném, hogy a szamár bölcs, és kedves állat, de már csak kevés van belõlük, ezért ideje védetté nyilvánítani õket.)
És még egy gondolat:
"Ha a tett halála az okoskodás, akkor a tétlenségé a butáskodás!"
Én ezt az elvet követem.
Sajnos azonban ez egy komoly, nem butáskodó topik! Mert mély hallgatások után valaki mégis nagy komolyan egy okosat böffent:
"...Azért nem foglalkozik vele sokat a fizika, mert semmi érdekes nincs benne. A tömegvonzás egyenes következménye, triviális dolog...".
Azután újra mélyet hallgat.
A frászt a tömegvonzás! Hiszen a gravitáció összeszorítja a valóságos bolygók oldalát! Azért fékezõdik a forgásuk, és azért távolodik minden az univerzumban.
Mert mindennek fékezõdik a forgása. Csakhogy nem a tömegvonzás, hanem a gravitáció: a tömegvonzás-taszítás miatt.
Életre szóló, szép emlékem a találkozás veletek, uwu.
A legnagyobb elismerés, egy vitán felül jó képességû vitapartnertõl, hogy nem érti, amit elmondtam. A Nobel díj nem érne ennyit nekem.
Ezzel befejezem az árapályt- uwu- legyen a tiétek a 11 dimenziós tér.
Ne is legyen kisebb soha.
Iá, Iá
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1041
Ezzel csak az a probléma, hogy aki az árapály jelenségébõl próbálja kihámozni, hogy mõködik a gravitáció, kb olyan mintha a napsütötte test hõtágulásából próbálná kikövetkeztetni mi zajnik a nap belsejében.
Bármilyen helytõl is függõ intenzitású erõ hatása ugyanolyan jellegû mint az árapály. Semmi varázslat vagy csoda nincs benne amitõl a hatásnak köze lenne az eredetéhez. Onnantól kezdve, hogy tudjuk melyik ponton mekkora a hatása, bármit ki tudunk számolni, ha elég jól ismerjük az objektum tulajdonságait. De ettõl a vizsgált tárgy nem fogja elmesélni hogy keletkezett az az erõ ami õt megnyomorította.
Bármilyen helytõl is függõ intenzitású erõ hatása ugyanolyan jellegû mint az árapály. Semmi varázslat vagy csoda nincs benne amitõl a hatásnak köze lenne az eredetéhez. Onnantól kezdve, hogy tudjuk melyik ponton mekkora a hatása, bármit ki tudunk számolni, ha elég jól ismerjük az objektum tulajdonságait. De ettõl a vizsgált tárgy nem fogja elmesélni hogy keletkezett az az erõ ami õt megnyomorította.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#1040
"mert semmi érdekes nincs benne"
Ha nincsen, valószínû az élet sincsen, igaz ez nem a fizikára tartozik.
A fizika nem foglakozik vele, mert azon kívül, hogy egy bonyolult képlettel esetleg kiszámolja az értékét, nem tud mit kezdeni vele.
A statikus gravitációval is problémák vannak (még a mértékével is),
ez pedig dinamikus gravitáció változás.
Rá lehet keresni, hány hibás magyarázat van fent a Neten.
Ha 3 test mozog, akkor már problémák vannak. Igaz az idõintervallumot csökkentve csökkentik a hiba mértékét, de a megértéstõl messze vannak a fizikusok.
A laikusok, meg szabadon szárnyalnak. :o)
Ha nincsen, valószínû az élet sincsen, igaz ez nem a fizikára tartozik.
A fizika nem foglakozik vele, mert azon kívül, hogy egy bonyolult képlettel esetleg kiszámolja az értékét, nem tud mit kezdeni vele.
A statikus gravitációval is problémák vannak (még a mértékével is),
ez pedig dinamikus gravitáció változás.
Rá lehet keresni, hány hibás magyarázat van fent a Neten.
Ha 3 test mozog, akkor már problémák vannak. Igaz az idõintervallumot csökkentve csökkentik a hiba mértékét, de a megértéstõl messze vannak a fizikusok.
A laikusok, meg szabadon szárnyalnak. :o)
aki kételkedik, az gondolkodik
#1039
Azért nem foglalozik vele sokat a fizika, mert semmi érdekes nincs benne. A tömegvonzás egyenes következménye, triviális dolog.
Az árapály erõ azér lép fel, mert a dolgoknak van kiterjedése. Tehát a geometria egyértelmûen meghatározza ezt, ha már ismerjük az objektumra ható erõt. Ami vizsgálandó az az erõ eredete. És a gravitáció ma a leg alaposabban vizsgált jelenségek közé tartozik.
Ha igazán bele akarnál mélyedni, hogy terjed a feszültség a tesben anyagtannal kéne foglalkoznod, de te egész másról beszélsz.
Az árapály erõ azér lép fel, mert a dolgoknak van kiterjedése. Tehát a geometria egyértelmûen meghatározza ezt, ha már ismerjük az objektumra ható erõt. Ami vizsgálandó az az erõ eredete. És a gravitáció ma a leg alaposabban vizsgált jelenségek közé tartozik.
Ha igazán bele akarnál mélyedni, hogy terjed a feszültség a tesben anyagtannal kéne foglalkoznod, de te egész másról beszélsz.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#1038
Olyan témakör az áapály, amelyet a fizika láthatólag nem tart érdekesnek, nekünk meg szerintem pont jó. Miért nem használjuk ki ezt a szép, és izgalmas lehetõséget? Amelyen keresztül óhatatlanul megismerkedhetünk mindazzal, ami a gravitáció sebességét befolyásolja?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1037
Ne légy olyan morcos!
Beismerem, igazad volt, buta meg minden többi is vagyok. S így nem is lesz soha lábjegyzetem.
De az árapály hidd el, érdekesebb, és sokak számára is érthetõbb, mint a 11 dimenziós téridõ. Belátom, számomra is.
De akkor miért nem inkább azt beszélnénk ki? Hátha elvezet a gravitáció megértéséhez? A 11 dimenziót meg beszéljék ki a fizikusok.
Beismerem, igazad volt, buta meg minden többi is vagyok. S így nem is lesz soha lábjegyzetem.
De az árapály hidd el, érdekesebb, és sokak számára is érthetõbb, mint a 11 dimenziós téridõ. Belátom, számomra is.
De akkor miért nem inkább azt beszélnénk ki? Hátha elvezet a gravitáció megértéséhez? A 11 dimenziót meg beszéljék ki a fizikusok.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1036
Megtalálod te azt egyedül is.
Csak akarni kell. Ha csak tizedannyira akarnád az aláírást, mint okosnak látszani, már rég ott virítana valami nagyon gáz szöveg.
Csak akarni kell. Ha csak tizedannyira akarnád az aláírást, mint okosnak látszani, már rég ott virítana valami nagyon gáz szöveg.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#1035
remark, maradj itt! Ne add fel!
Hisz épp erre számítanak. Meg hogy megsértõdjünk!
Amúgy pedig nekem eddig jó ez a fórum, kedvelem. A hülyézést pedig meg lehet szokni, ha közbe értelmesen beszélgethetünk.
Még uwu, sõt a Zéró is hiányzik!
uwu, hogy kell lábjegyzetet írni a hozzászóláshoz? Én is szeretnék néhány sort beírni!
Talán azt- hogy
"Miért van mindenben igazam?"
Ezzel is a szerénységem szeretném prezentálni.
Hisz épp erre számítanak. Meg hogy megsértõdjünk!
Amúgy pedig nekem eddig jó ez a fórum, kedvelem. A hülyézést pedig meg lehet szokni, ha közbe értelmesen beszélgethetünk.
Még uwu, sõt a Zéró is hiányzik!
uwu, hogy kell lábjegyzetet írni a hozzászóláshoz? Én is szeretnék néhány sort beírni!
Talán azt- hogy
"Miért van mindenben igazam?"
Ezzel is a szerénységem szeretném prezentálni.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1034
Kipinil.
Nincs ellentmondás, mert mire mi is 29 óróra fékezõdünk, nekünk is megjöhet az eszünk...
Egyébként számításaim szerint elõbb fékezõdünk le annyira, mint az eszünk megjöjjön! :-)
A "tudományos világot" pedig érdemes néha megkukkantani a kivülállónak is, hogy legalább olyan szintû ezotériákat tudjanak kitalálni, amelyek nem annyira átlátszók, hogy az outsiderek is beszólhassanak..
Nincs ellentmondás, mert mire mi is 29 óróra fékezõdünk, nekünk is megjöhet az eszünk...
Egyébként számításaim szerint elõbb fékezõdünk le annyira, mint az eszünk megjöjjön! :-)
A "tudományos világot" pedig érdemes néha megkukkantani a kivülállónak is, hogy legalább olyan szintû ezotériákat tudjanak kitalálni, amelyek nem annyira átlátszók, hogy az outsiderek is beszólhassanak..
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1033
Bnum
Szivbõl és észbõl is egyetértek.
A Hold árapálya- mert közelebb van, kétszer nagyobb hatású a Földre, mint a Napé.
Vagyis ha a Hold távololodik cm/év, akkor a Föld méter/év nagyságrendben! (ezt számítottam)
Szeretném, ha érzékelnéd: az árapály problematikája, van olyan univerzális, és fontos, mint bármely másik, relativitás stb.
Viszont sokkal szebb, és mert senki nem foglakozik vele- perspektivikusabb is.
Mert igaz, amit mondasz: mindenre kihat! Általalános jelenség, amit a fizika elbagatelizál,. A geofizika jól tárgyalja, de csak a saját szemszögébõl. A csillagászat pedig kedvetélenül, marginálisan foglalkozik vele.
Mondván- ha már a villamost se éri utol, elõkelõbb, ha taxi után fut. (Sötét tömegek)
Én meg nagyon örülök, ha végre valakivevel egyetérthetek. És konkrét,hozzáértõ társalgás folyhat errõl.
Szivbõl és észbõl is egyetértek.
A Hold árapálya- mert közelebb van, kétszer nagyobb hatású a Földre, mint a Napé.
Vagyis ha a Hold távololodik cm/év, akkor a Föld méter/év nagyságrendben! (ezt számítottam)
Szeretném, ha érzékelnéd: az árapály problematikája, van olyan univerzális, és fontos, mint bármely másik, relativitás stb.
Viszont sokkal szebb, és mert senki nem foglakozik vele- perspektivikusabb is.
Mert igaz, amit mondasz: mindenre kihat! Általalános jelenség, amit a fizika elbagatelizál,. A geofizika jól tárgyalja, de csak a saját szemszögébõl. A csillagászat pedig kedvetélenül, marginálisan foglalkozik vele.
Mondván- ha már a villamost se éri utol, elõkelõbb, ha taxi után fut. (Sötét tömegek)
Én meg nagyon örülök, ha végre valakivevel egyetérthetek. És konkrét,hozzáértõ társalgás folyhat errõl.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1032
Már megint te?
Annak például örülsz, hogy kinyírtad a beszélgetést? Ha ez marad a színvonal, akkor lelépek én is. "Biztos" jobb lesz akkor neked, no meg mindenki másnak is.
Annak például örülsz, hogy kinyírtad a beszélgetést? Ha ez marad a színvonal, akkor lelépek én is. "Biztos" jobb lesz akkor neked, no meg mindenki másnak is.
#1031
Intézzem?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Oldal 1 / 22Következő →