Fénysebességű gravitáció
-
forrai #988 Nem az az érdekes, hogy a Vénusz retrográd forgású, a Merkur is lassan forog- annak valami más oka lehet. (A Merkurra pld. a Nap árapálya nagy).
Sokkal inkább az a kérdés, hogy a Hale-Bopp forgásperiódusa miért hasonlít a gázbolygókéhoz? Leginkább a Neptunuszéhoz, de a többihez is.
Valamely forgó égitestből kiszakadó tömeg ugyebár megörzi a perdületét.
Mivel addig az égitesttel együtt forgott, kis ráhagyással mondható, hogy azzal "kötött forgású volt. Amíg az égitest egésze egyet fordult, ő is pont annyit (ha csak szlipje nem volt, mint a gázbolygóknál). Így hozzárendelhető egy forgási, és egy keringési impulzusmomentum is, pont amilyen egy külön bolygóé is lenne!
Ha egy ilyen kiszakad a központi égitestből, és keringeni kezd körülötte, akkor is megőrzi összes impulzusmomentumát.
Mi történik ilyenkor? Gyorsul e a forgása, vagy lassul? Mi történik a központi bolygóval a kiszakadása miatt? Hogyan és mitől változik később a forgásuk? Milyen egyéb folyamatok kapcsolódnak!
Nos- ilyen és hasonló kérdésekre, amelyeket nemigen tesznek föl- keresnék a "Forgástörvények" a választ. (ilyeneket is számoltam)
Pedig ezek nélkül a naprendszer egyetlen porszemének a története sem lehet érthető!
Persze, ez se túl könnyű!
Lehet, hogy pont emiatt hagyott fel az ifjú fizikus nemzedék ennek a még feltáratlan területnek a kutatásával, és kezdett inkább bozonvadászatba?