356
Mit lehet ellene tenni ? Kinek hogyan jelentkezik ? Mi is valójában ?
-
#21
amúgy még az is megoldás, ha nem foglalkozol annyit magaddal. úgy értem, egy csomó, nálad sokkal szerencsétlenebb emebr él a világon. (ezt egyszer már elmondtam, de most újra belekezdek).
több milliók éheznek Afrikában. több százezer ember vesztette már el mindenét egy természeti katasztrófában. plusz hány és hány rákos, AIDS-es stb. beteg van a világon! gondolj bele ezeknek az embereknek az életébe! ők nem adják fel!
amúgy mindenkinél vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, ezzel együtt kell élni! lehet, hogy jövő héten újra a topon leszel!
nekem is szokott ilyen lenni, de természetemnél fogva kb. egy-két óráig vagyok nagyon, de nagyon magamalatt, aztán másnap meg semmi, de semmi bajom! (persze, ezzel együtt jár a szeszélyesség, ami nem mindig jó, de jól palástolom:-)
egy szót mint száz: az élet megy tovább, you know! -
#20
olyanról már hallottál, hogy kamaszkor? -
#19
a harc magam ellen elkezdődött... -
#18
helyes. figyelj oda a többire is, ne hagyd magad elsüllyedni. -
#17
a biztos pontok keresése már megindult. -
#16
Coine: egyrészt keress magadnak biztos pontokat (családban, barátok közt), és hozzájuk ragaszkodva kezdd el magad kiszórakozni... járj el mindenhova, ne kezdd el az ismert, ismerős köröket futni. változtasd meg a szobádat, a stílusodat... és gondolj, koncentrálj állandóan arra, hogy ez a világ a legjobb dolog ami történhet veled, és minden negatív, rossz gondolatot azonnal száműzz magadból.
ha nagyon nem akar menni, akkor keress egy olyan cicológust, akiben megbízol. -
#15
öngyilkosság vhogy távol áll tőllem...nem tudom megmagyarázni, de vhogy nem....viszont ha tegyük fel, olyan helyzetben lennék (lövöldözés, katasztrófa stb.), ahol az életem veszélyben van /vagy már haldoklok/ 1xűen nem félnék, sőt még talán jobban bele is mennék, de erről majd akkor lesz jó beszélni ha, olyan a helyzet. -
#14
Amúgy mindenki nyugodtan írogassa be a jó kis depis dolgait, hadde tanuljon belőlle a nép ! -
#13
ha arra jutsz, hogy öngyi, mindenképpen menj el pszichomókushoz, mert annak a te korodban fele se tréfa. még ha úgy gondolod minek, akkor is. -
#12
Kettő ugyanaz. és mindkettő orvos. -
#11
Elválik...lehet az lesz, még próbálkozok kimászni a gödörből...ha nem sikerül, akkor... -
#10
Egyértelműen pszichiáterhez kéne fordulnod.Nagyon hasznos, hiszen ő orvos (ellentétben a pszichológussal) -
#9
Nálam ez már 2x jön elő, de most sokkal erősebben, mint előző alkalommal (ami márciusban volt) :-( -
#8
nemtom....egyenlőre a materialista oldalam még ragaszkodik, élni akar a rohadék, de ha haldokolnék, nem biztos, h. pánikolnék....lehet, h. életemben akkor végre megnyugodhatnék.....hogy végre vmi biztos dolog fog történni... -
#7
IS , de nem feltétlenül, mert akár a környezet miatt bármikor előjöhet ! -
#6
Nálam is volt egyszer hasonló jelenség. Egyszerűen mindent és mindenkit utáltam, semmi és senki sem érdekelt, otthon csesztettek, ugattam velük, stb, stb. Lehet, hogy ezen egyszer mindenki átesik. Nálam csak úgy hipp-hopp elmúlt.
De volt olyan is, amikor konkrétan esemény miatt lettem depressziós. Méghozzá a sikeres érettségi után. 2 hétig iszonyat hülye voltam, nem tudtam mit kezdeni magammal. Aztán az is elmúlt. -
#5
másrészről ez a korral jár. -
#4
legyél öngyi
na jó menj el egy pszihomókushoz. a depresszió gyógyítható, azonban kezelés nélkül - ha komoly - tényleg öngyi lesz, a teljesítménycsökkenésről nem is beszélve -
#3
Ja és voltam pszichiáternél is aki sokban segített.Még gyógyszert is írt fel, valami antidepresszánst, de azt nem szedtem be mert teljesen letompított volna az elején:) -
#2
Sajnos nálam is jelentkezett már a depresszió, csak én a lakásból sem akartam kitenni a lábamat.Majd ezen dologhoz pánikrohamok is társultak, onnantól kezdve pedig az ágyamat sem szivesen hagytam el.Aztán erőt vettem magamon és emberek közé mentem, megpróbáltam nem törődni a tünetekkel, élni mint rég.És a dolog, szépen lassan működni kezdett, egyre ritkábban lett szar hangulatom, majd jött a nyaralás, ez 1 hét felhőtlen kikapcsolódást jelenteet.Mostanság nem is igazán gondolok már a történtekre. -
#1
A kérdés addot : mit lehet ellene tenni ?!?
Ugyanis szinte már kezdek testileg is lebetegedni a lelkibetegség miatt, nem tudom mi van velem.
Emberekkel, akiket régebben jófejnek tartottam...most kezet se fogok velük.
Csaj, akiért meg voltam őrülve....most már csak elfordulok ha meglátom (pedig mai napig őrületesen jól néz ki...)..
Továbbá mondhatni már betegesen gyűlölök 1eseket, pedig nem szoktam én ezt csinálni.
Mit lehet tenni ?
Még nem akarok antennát szerelni a viharban :D
azt csak pár év múlva...