Egy 950 fényévre levő csillag körül keringő két bolygó az eddig észlelt legkisebb exobolygó, egyikük még a Földnél is kisebb, jelentették be kedden a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászai.

Bár méretükben nagyjából megegyeznek bolygónkkal, sőt a csillag is egészen hasonlatos a Naphoz, mindkét idegen égitest túl közel kering csillagához, olyan magas hőmérsékleteket eredményezve a bolygókon, ami alkalmatlanná teszi az általunk ismert élet fenntartására, tették hozzá a kutatók. A felfedezés mindenesetre egy újabb lépéssel közelebb viszi a tudósokat bolygónk valódi, elméletben lakható ikertestvérének felfedezéséhez.

"Átléptünk egy küszöböt. Először sikerült a Földnél kisebb bolygókat észlelnünk egy másik csillag körül" - magyarázta az áttörés lényegét Francois Fressin, a kutatás vezetője. "Bebizonyítottuk, hogy más Naphoz hasonló csillagok körül is léteznek Föld-méretű bolygók, és ami ennél is fontosabb, bebizonyítottuk, hogy az emberiség képes az észlelésükre. Egy új kor kezdetéhez érkeztünk."

Az új bolygók felfedezéséhez Fressin és munkatársai a NASA Kepler űrtávcsövét alkalmazták, ami észleli a bolygók áthaladásakor bekövetkező parányi visszaeséseket a szülő csillag fényességében. A kutatók ezután földi megfigyelésekkel, a bolygók gravitációs vonzása által a csillag pozíciójában bekövetkező hajszálnyi megingások mérésével megerősítették a bolygók tényleges létezését. "Ezek az első valódi Föld-méretű világok, amit egy Nap-szerű csillag körül találtak" - nyilatkozott a SPACE-com-nak Greg Laughlin, a Santa Cruz-i Kalifornia Egyetem csillagásza, aki nem vett részt az új tanulmányban. "Az elmúlt két évtizedben egyértelművé vált, hogy a csillagászok el fogják érni ezt a célt, ezért is fantasztikus érzés volt szembesülni azzal, hogy sikerült elérni ezt az észlelést"


A Kepler-20e ábrázolása
A két Föld-méretű bolygóval ötre nőtt a Nappal megegyező G típusú Kepler-20 jelű csillag körül keringő ismert bolygók száma. A rendszer két tagja a Kepler-20e és Kepler-20f szélességét tekintve 0,87-szerese, illetve 1,03-szorosa a Földnek, ezzel ezek a jelenleg ismert legkisebb exobolygók. Emellett mindkettő sziklás bolygónak tűnik, tömegük 1,7 és 3-szorosa a Földének. A tudósok szerint a két égitest bolygónkhoz hasonlóan főként szilikátokból és vasból áll, légkörük azonban nincs. A Kepler 20e 6,1 nap alatt kerüli meg a csillagot, távolsága mindössze 7,6 millió kilométer, amivel hússzor közelebb helyezkedik el csillagához, mint a Föld a Naphoz. A Kepler-20f 19,6 nap alatt tesz meg egy teljes kört, csillagától mért távolsága 16,6 millió kilométer, ami még mindig köszönő viszonyban sincs a Föld 150 millió kilométeres Naptól mért távolságával. Mindkét bolygó közelebb kering csillagához mint naprendszerünkben a Merkúr, aminek köszönhetően az exobolygókon 760, illetve 430 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik. Mivel a bolygók úgy keringenek a Kepler-20 körül, hogy egyik oldaluk folyamatos sötétségbe borul, ezért nem zárható teljes egészében ki az élet lehetősége valahol félúton a napos és az éjszakai félteke között, a folyékony víz jelenlétére, ezáltal az általunk ismert életre azonban gyakorlatilag nulla az esély, tette hozzá Laughlin.


A Kepler-20f ábrázolása
A Kepler-20 körül felépült rendszer felettébb szokatlan, sziklás bolygók ugyanis nem alakulhatnak ki ott, ahol jelenleg a két új bolygó kering. "Nincs elég sziklás anyag ilyen kis távolságban a szülőcsillaghoz, hogy abból öt bolygó létrejöjjön. Nem ott, hanem valahol távolabb kellett kialakulniuk, majd valahogy besodródtak" - mondta Fressin.

Az öt bolygó sorrendje is különös, a sziklás világokat Neptunusz méretű gázbolygók tarkítják, ami jelentősen eltér a legtöbb naprendszerben észlelhető képtől, vegyük csak a sajátunkat, melyben a sziklás bolygók a Nap közelében, a gázóriások pedig jóval távolabb helyezkednek el. "Őrült szerkezete van ennek a naprendszernek. Ez az első eset, hogy ilyet látunk" - mondta David Charbonneau a tudományos csapat tagja, a Harvard Egyetem kutatója.



A kutatók nagy utat tettek meg az első exobolygó 1996-os észlelésétől. Jelenleg több mint 700 idegen világot ismerünk, ebből a Kepler 2009. márciusi fellövése óta 28 egyértelmű bolygót és 2326 jelöltet fedezett fel. "Különleges időket élünk. Mindez 10 évvel ezelőtt kivitelezhetetlen volt, most azonban a detektorok és a feldolgozás minősége már lehetővé teszi" - összegzett Fressin.