95
-
Irasidus #95 Ennek mi köze a sötét anyaghoz? -
BalniBalage #94 @Woodrowilson #83 :
"Akkor a spájzból is szoktak röntgensugarak feltörni?"
http://www.sg.hu/cikkek/96640/a_sotet_villamok_nyomaban
"Az elmúlt évtizedben a tudósok rájöttek, a viharok a hagyományos villámokon túl nagy erejű gammasugár kitörések, úgynevezett földi gammasugár villanások létrehozására is képesek.
@BalniBalage #93 :
"...a negatív hőmérséklet..."
http://www.sg.hu/cikkek/94448/kiserletben_leptek_at_az_abszolut_nulla_fokot
Ezek a tudomány legújabb felfedezései mind mind sorra azt bizonyítják be hogy NEKEM VAN IGAZAM. a #42-es hozzászólásban már közölt PÍ-Dimenzió elméletben, amiért talán 200 év múlva poszthumusz békenóbeldíjra fognak jelölni.
-
BalniBalage #93 Illetve természetesen , mint minden dimenzió az origótól lefele és felfele is haladhat, ennek az egészen egyszerű TÉNYnek a következménye az hogy létezik az visszafele haladó idő, a negatív hőmérséklet, az antiproton, és az anti részecskék, summa-summárum összegezve tehát a téridő negatív koordinátái is a fizikai valóságunk részét képezik, és e cikk is pontosan ezt támasztja alá. -
BalniBalage #92 Az én tézisem ezt azzal egészíti ki , hogy mivel gyakorlatilag mind a 4 dimenzió egyenként is végtelen egységre osztható fel, ebből adódik, hogy a modern fizika pontosan itt akadt el, mert folyton valami fix értékeket próbálnak adni a vizsgált objektumok koordinátáinak. -
BalniBalage #91 villcox @ #46 :
a téridő fogalma csak számodra idegen, Dr. Albert Einstein és Dr. Stephen Hawking tudósprofesszorok számára viszont egyáltalán nem idegen fogalom.
A tömeg , a sűrűség és az általad felsorolt és fel nem sorolt fizikai fogalmak már csak részei a dimenziók keretrendszerének, amelyből akár tetszik , akár nem , 4 darab áll rendelkezésünkre a fizikai valóságban:
minden objektumnak így tehát pontosan 4 darab koordinátája van (se több, se kevesebb):
1 szélessége,
1 hosszúsága,
1 magassága,
1 idő koordinátája
mivel az első 3 koordináta önmagában csak egy álló fizikai valóság leírására alkalmas.
A szobor ilyenformán a 3 dimenzió , a fizikai valóság amelyben élünk pedig a 4 dimenzió, mert plusz egy dimenzióval rendelkezik a 3hoz képest. -
#90
Atyaég. LOL :D -
halgatyó #89 Kösz!
(Ilyesféle választ vártam a kérdésemre.) -
Irasidus #88 ©BalniBalage fantáziálásán túl, a kérdésre én is válaszolnék. A sötét anyag sűrűsége kicsi, (kiszámolták) hogy ha a sötét anyag koncentrációja nagyobb lenne, mint 7 naptömeg köbfényévenként, a fekete lyukak olyan gyorsan növekednének, azaz annyi sötét anyagot nyelnének el, hogy az egész galaxis rövid idő alatt felismerhetetlenné válna. Jelenlegi megfigyelések szerint a sötét anyag főként a galaxisok körül úgynevezett halóban "koncentrálódnak". -
BalniBalage #87 A Wolfram 74 darab proton méretű Univerzumhalmaz egymás körüli cirkulációja, képzeld el úgy felnagyítva hogy ezek 74 darab szupermasszív fekete lyuk. Ezek együttes eseményhorizontján körkörösen haladva egy elektron méretű Univerzumhalmaz száguldozik körbe körbe driftsebességgel. A 74 darab proton energiája 74 darab elektront kényszerít körkörösen elektronpályára. Azonban akkor amikor az energiaszint ingadozik , annak következtében hogy a 74 darab proton egymás körüli cirkulációja mikroméretűen megváltozik, az eseményhorizont formája is eldeformálódik, ennek következtében pedig az egyik elektron lebod magáról egy fotont a mi külső téridősikunkba , egyenes vonalú pályára állítva és felgyorsítva , mozgási energiát kap, ezáltal a sebessége felgyorsul pontosan fény sebességre, a szubjektív dimenzióinak a száma felugrik pontosan 4-re. Abban az esetben ha "befele" dobja le magáról a fotont nem lesz róla tudomásunk, ugyanis az egy belső visszafele haladó idejű idősíkra kényszeríti mozgását ama elektronnak. -
halgatyó #86 Balni, igen fantáziadús vagy, de a tudomány kisérleti tapasztalatokon alapul és nem kinyilatkoztatásokon. Ha egy létező tapasztalatra gyártasz egy elméletet, akkor azt célszerű (szerényen) úgy elkezdeni, hogy "ezzel az elmélettel tudom magyarázni...." aztán: "ezek és ezek a konkrét bizonyítékok támasztják alá...."
Ráadásul az arrakistor féle magyarázatok hemzsegnek a állam-leesik tipusú fellengzős szavaktól, olyankor is, amikor hétköznapi szavakkal is el lehetne mondani valamit. Az ilyesmi mindig visszahatást okoz az emberben.
#85-höz: a röntgensugarak nem a protonok közül jönnek elő, hanem a céltárgy (anód, anyaga wolfram) elektronburkából. Részben fékezési sugárzás (folytonos spektrum) részben karakterisztikus (a belső héjak elektronjainak energiaszint-változásaiból, ez vonalas spektrum). Ezt a #85-öt nem tudom értelmezni. -
BalniBalage #85 A röntgen sugarak is kiszakadnak bár nem a spájzból, hanem a röntgen készülékből, illetve a sugárzó nehézfémek protonjai közül , ahol a nagy számok törvénye alapján néhányat el is tudunk belőlük csípni, amikor megyünk az éves tüdőszűrésre. A nagy számok törvénye értelmében ahol sok a protonnak nevezett Univerzumhalmaz , márpedig a sugárzó nehézfémek dúskálnak a protonokban , néha-néha csak kiszakad egy-egy fotonnak nevezett komplett Univerzum, és ez az ami lehetővé teszi a mi téridő sűrűségünkön, hogy röntgen lenyomatot vegyen a doktorbácsi a tüdőnkről. -
BalniBalage #84 @WoodrowWilson:
Nem a spájzból hanem a lámpából, és nem a röntgen hullámhosszon, hanem a látható fény hosszabb hullámhosszán de bizony kiszakadnak azok a fotonnak nevezett univerzumok a lámpából, az ott található protonnak nevezett Univerumhalmazból, ahol az idő múlása a mi időléptékünkkel számítva jóval gyorsabban pörög. Egy visszafele múló antivilágból érkeznek a miénkbe , az ő léptékükkel számítva az idő múlása lényegesen gyorsabb a világuk mérete a miénkhez képest lényegesen kisebb. Ezt úgy hívják, hogy a RELATÍVITÁS GYAKORLATA. -
WoodrowWilson #83 Akkor a spájzból is szoktak röntgensugarak feltörni? 
-
BalniBalage #82 Válasz az én nyelvezetemmel :
a téridő ezen pontján az idő dimenzió megfordul és az Univerzum ezen szegletének cselekménysorozata visszafele játszódik le. -
BalniBalage #81 Végül a konkrét válasz a konkrét kérdésedre , a tudomány jelenlegi dogmarendszerének nyelvezetével pedig az:
hogy a fekete lyukak északi és déli pólusából időnként feltörő röntgen sugarak annak a következményei, hogy a két darab fekete lyuk forog egymás körül a szinguláris pont közelében ami miatt a az eseményhorizont gömb alakról fánk alakúra deformálódik és két pólusán meggyengűl a gravitációs ereje, itt pedig már engedi kiszökni a fény sebességű objekumokat ezáltal a fotonok röntgen hullámhosszán száguldó egyedeit. -
BalniBalage #80 en.wikipedia.org/wiki/Torus_knot
Vedd szemügyre ezt az objektumot. Azt kéne tehát felfogni hogy a 4 darab dimenziónk nem 3 egymásra merőleges derékszögű euklidészi koordináta tengelyből és plusz egy darab egy irányú idő koordináta tengelyből áll, hanem azt hogy a 4edik térdimenzió megjelenése miatt , amit tévesen időnek neveznek,
a másik 3 már egy mőbiusz gyűrű hármas metszéspontjának a GÖRBÜLETénél helyezkedik el, ami persze kellő nagyításban tekitve csalókán három egymásra merőleges derékszögű koordinátarendszernek tűnik (csakúgy mint hogy közelről a Föld is laposnak tűnik), ami a legtöbb félreértéshez vezet a tudomány ALAPJAIban. -
BalniBalage #79 A válasz benne van csak nem sikerült elsőre megértened, illetve kihámoznod a lényeget:
a gravitáció és az anyag nevű fogalmak egy tévesen felállított dogmarendszer hibás fogalmai, helyettük csak a 4 dimenziónk fraktális fluktuációjának a megnyilvánulásairól tudunk beszéni, aminek a következménye az amit hol fekete lyuknak, hol sötét anyagnak neveznek attól függően hogy éppen melyik összecsomósodását, milyen sűrűségét és irányvektorait figyelik meg ennek a téridőnek nevezett 4 darab dimenziónknak. -
halgatyó #78 Ez meg egy halandzsa, már bocsi. -
halgatyó #77 Ezt nem értem. Egy "szórakoztató" írás, enyhe filozófiai beütéssel, de a #72-beli kérdésre semmi válsza benne. -
halgatyó #76 Köszi! elvonultam olvasgatni -
BalniBalage #75 hu.wikipedia.org/wiki/42_(Galaxis_%C3%BAtikalauz_stopposoknak) -
duke #74 "Vagyis a galaxisok látható tömege valahogyan "maga köré csődíti" a sötét anyagot is, az én elképzelésem szerint a gravitáció segítségével (amire nincs bizonyítékom)"
Nem, epp forditva van. A jelenlegi ismereteink szerint a normal anyag ott surusodik, ahol sok a sotet anyag. Vagyis olyan helyen keletkeznek galaxisok, ahol a sok sotetanyag ezt lehetove teszi, a plusz gravitaciojaval.
Az viszont erdekes kerdes, hogy ez a rengeteg sotetanyag, (kb 20 szorosa a normal anyagnak), az miert nem allt ossze mar reges reg gigantikus sotetanyag feketelyukaka, es vonzott magahoz mindenfele sotet es nem sotet anyagot. -
BalniBalage #73 A Végső Válasz: #42
A modern tudomány egy új fejezete kezdődik el azzal , hogy az időre, mint egy kéttengelyű dimenzióra tekintünk ugyanúgy mint a tér többi 3 dimenziójára.
Ezzel megérted, hogy mi a sötét anyag, és hogy miért azonosan egyenlő az antianyaggal. -
halgatyó #72 Lenne egy kérdésem a nagyobb tudású fórumtársakhoz. (Egymás aprítása helyett kérem a sötétség eloszlatását, ami bennem van.)
Ha jól értettem, akkor a sötét anyag a galaxisokban valamiképpen összesűrűsödik (mert ha a galaxisközi teret is ugyanazzal a sűrűséggel töltené ki, mint a galaxisokon belülit, akkor nem lehetne tapasztalni a plussz gravitációs hatást.)
Vagyis a galaxisok látható tömege valahogyan "maga köré csődíti" a sötét anyagot is, az én elképzelésem szerint a gravitáció segítségével (amire nincs bizonyítékom)
Most jön a probléma: ha a sötét anyag a gravitáció segítségével ilyen "könnyen" összecsődíthető (összecsomósítható) akkor mi a helyzet a fekete lyukakkal?
A fekete lukaknak őrült iramban kellene habzsolniuk befelé a sötét anyagot, és hatalmas tempóban kellene hízniuk.
Az csak plussz kérdés, hogy a fekete lyuk által durván összekalapált sötét anyag még ilyen körülmények között is sötét marad?
Amennyire én olvasgattam, a fekete lyukak időnkénti felfénylése (röntgen tartományban) a belehulló látható anyaggal függ össze. Vagy van olyan tapasztalat, hogy a fekete lyuk egyszercsak elkezd vad röntgenkitöréseket produkálni, mindenféle látható anyag belehullása nélkül? Mert akkor érthető: sötét anyagot nyelt!
Szóval a kérdésem erre vonatkozik: mit mutatnak a csillagászati megfigyelések?
Tudom, hogy van még megfigyelni való, de gondolom hogy ez a sötét anyag + fekete lyuk probléma már a kezdetekkor szemet szúrt a tudósoknak, és nyilván magyarázzák is valahogy, de én nem botlottam még ebbe a magyarázatba. -
Irasidus #71 Arról "beszélek" (írok), hogy a csillagászatban hány helyen használják relativitáselmélet, immár második hozzászólás óta. Nem tartozik a témához, de most magánűrhajózásról fogok beszélni. Rendben, akkor hagyjuk a témát, de azért én még válaszolok, mivel kérdeztél...
"Te most trollkodsz? Hol írtam én ehhez akár hasonlót is?"
Nem te írtad, hanem én. Válasznak hívják jobb körökben. Esetleg ha leírnád mi a problémád vele, talán tudnék segíteni...
"Szóval nem hallottál még a poszt-newtoni közelítésröl sem. Hát akkor azt már tudjuk te milyen közel kerültél ehhez a szakterülethez (kb. semennyire). Na jó, ehhez a cirkuszkoz nekem már nincs türelmem, befejeztem, elemezze tovább a hóhér a baromságaidat..."
De, A PN közelítés tulajdonképpen egy olyan gyengetér közelítése az általános relativitás elméletnek, melynél a mozgótestek pontszerűek és a fénysebességhez képest lassan mozognak. Ezáltal a PN formalizmus az általános relativitáselmélet egy sorfejtése. ENNEK MI KÖZE A 2/3 SZABÁLYHOZ? Semmi, nyilván te valami másról beszélsz. -
fszrtkvltzttni #70 Amit eddig előadtál az alapján biztos jobban tudom, de légyszi világosíts föl! Annyira szeretném már, hogy valami konkrétumot is mondj, és ne csak az általános faszságokat ismételd, hogy az nem úgy vagy mert nem igaz, mert nem úgy van, és nem igaz, meg egyébként is tudod-e, hogy mit jelent? -
bvalek #69 ÁLTALÁNOS relativitáselméletröl van szó!!! Miröl beszélsz te itt? Egy kukkot sem értettél meg abból amit írtam. Mégis mit fogsz mondani azoknak a szerencsétlen laikusoknak??
A diplomamunkám és a könyvem két különbözö dokumentum, de ez már a magyar nyelv megértésének müvészete, ebben sajnos nem segíthetek...
A gravitációs lencse hatást valóban le lehet írni, "analóg" módon is, és valóban nem szükséges a relativitás elmélet hozzá.
Te most trollkodsz? Hol írtam én ehhez akár hasonlót is?
A NASA, rakéták pályára állításhoz valóban a newtoni mozgásokat használja
Szóval nem hallottál még a poszt-newtoni közelítésröl sem. Hát akkor azt már tudjuk te milyen közel kerültél ehhez a szakterülethez (kb. semennyire). Na jó, ehhez a cirkuszkoz nekem már nincs türelmem, befejeztem, elemezze tovább a hóhér a baromságaidat... -
Irasidus #68 A sötét anyagról szívesen beszélgettem volna, csak válasz helyett személyeskedtél. Névtelennek sem mondanám magamat, anyukám adott nekem nevet, amit leírtam neked, az, hogy olvasási nehézségekkel küzdesz nem az én hibám! De leírom még egyszer: Kovács Gábor. Ha személyesen is szeretnél velem találkozni, most megteheted, mert Magyarországon vagyok, és nemsokára tartok egy előadást - laikusoknak! Ismeretségünkre való tekintettel neked ingyenes! Láthatod, nem gyűlöllek. (Tehát a diplomamunkádat hívod könyvnek, ami egy pdf-ben letölthető. Ez természetesen nem gond, csak tisztázni akartam. Köszönöm az őszinteséged!)
A "válaszoltam" - múlt időben van, és mostanáig nem válaszoltál, visszakereshető. Csillaglégkörök dinamikájában még Einstein bácsinak is komoly része volt (nem tudtad?). Nem tudom, te mennyire tartod magad relativitás elmélet szakértőnek, de a fúziót a híres E=mc2 képlet nélkül igencsak nehezen lehet értelmezni (tudod, a tömeg energiává alakul...), hát még egy hirtelen energia és lökéshullámokkal tarkított bonyolult folyamat esetében, illetve a fénysebsebéggel haladó lökéshullámok esetében. Továbbá létezik relativisztikus JET, ha beírtad volna legalább a google-ba, most nem égnél ilyen csúnyán. A relativisztikus por kicsit nehezebb téma, nem vagy csillagász ezért segítek: Ezt szűrésre, és különböző próbákra használják. Részletek is kellenek?
A gravitációs lencse hatást valóban le lehet írni, "analóg" módon is, és valóban nem szükséges a relativitás elmélet hozzá. Csak éppen ott tévedsz, hogy a csillagászat nem csak úgy önmagáért megfigyel, hanem mint minden tudomány elméletet alkot, és értelmez. És a gravitációs lencse tudományos leírásához nagyon is használják...
A NASA, rakéták pályára állításhoz valóban a newtoni mozgásokat használja, mert egyszerűbb vele számolni, mint ahogy egy autó sebességmérőjében sem használják. Ez nem alapkutatás, és főleg nem csillagászat, ez rakétamérnökség, nem baj, ugye?
A degenerált csillag egy gyűjtőnév. Ebbe a fekete lyukak is beletartoznak, illetve mindenféle hibrid csillag. Többek között olyan hipotetikus csillagok, mint kvark, vagy preon csillag, stb. Ahogy előbb említettem, a csillagászat nem csak megfigyel.
A távolság fogalma a newtoni és az einsteini világképben különböző. Csodálkozom rajtad, te most tényleg ennyire nem érted a relativitás elméletet, vagy csak engem akarsz bosszantani?
És akkor a sötét anyag. Állításoddal ellentétben nem küldtél 5 darab linket nekem, csak egyet. Amit meg sem néztél, hogy jó-e egyáltalán. Igen, sokféle magyarázat van a sötét anyagra, én olyat kértem ami szerint figyelembe kellene venni egy galaxis relativisztikus (milyet is?) mozgását? Amit te linkeltél az nem egészen arról szólt... -
bvalek #67 Kedves Névtelen Gyülölködö!
Akkor megint haladjunk sorjában.
Írtam neked pár dolgot, hogy hány helyen használják a relativitás elméletet, arra még érdemi válasz nem érkeztet.
Arra azt válaszoltam, hogy azok messze nem olyan nehéz problémák, mint a galaxisok forgásgörbéjének relativisztikus tárgyalása. De vegyük szépen sorjában:
csillaglékörök dinamikájában nem használnak ált. rel-t. Mégis minek használnának? Max speciális relativitáselméletet, ha relativisztikus részecskéket akarnak tárgyalni, de akkor sem a légkör egészére alkalmazzák, hanem csak a részecskékre.
a relativisztikus por egy ált. rel.-ben használt modell. Milyen csillagászati alkalmazásra gondoltál? Mert van. Pl. pont a galaxisok forgásgörbéjének vizsgálata.
jeteknél, szupernóváknál a jelenség hátterének ált. rel. magyarázata van, ahol egyszerü, gömbszimmetrikus megoldásokat használnak, de magára a jelenségre nem használják. A klasszikus közelítés, vagy a spec. rel. böven elég. Láttam cikket aszimmetrikus robbanásokról, de ott sem használtak ált. rel.-t (ami fura, mert én elég nagy energiájú gravitációs hullámokra számítanék ilyen esetben, dehát ök tudják).
táguló összehúzódó felhőknél szépen lehet tárgyalni öket ált. rel.-ben, a könyvemben is találsz fejezetet róla, de csillagászati alkalmazása nincs. A csillagfejlödés a szupernóva maradványok kivételével végig klasszikusan tárgyalják, még spec. rel. sem kell hozzá.
a távolságmérésben amit gondolom kozmológiai értelemben írsz, a Friedmann-Robertson-LeMaitre-Walker metrika használatos, ami olyan egyszerü, hogy ált. rel. tudás nélkül is lehet dolgozni vele. A kozmológia tárgyakat ezért ritkán szokta megelözni egy ált. rel. alapozó (föleg mivel az ált. rel. speciálkollégium szokott lenni, nem is kötelezö annak aki nem szakosodik).
vagy gravitációs lencséknél ami triviális, gömbszimmetrikus probléma, én is kiszámolom a Nap gravitációs fókusztávolságát. A bonyolultabb konfigurációkat már szimulációkban modellezik, az megint egy egész más problémakör, a galaxisok forgásgörbéjében nem segít.
degenerált csillagok gondolom szupernóva maradványok akarnak lenni. A Schwarzschild ott böven elég. Persze egy fekete-lyukat illene Kerr-megoldással tárgyalni, csak csillagászati vonatkozása nincs, mert az észlelés még nem tud különbséget tenni a fekete-lyuk megoldások között.
2/3 szabálynál, vagy hogy közelebbit említsek a Merkúr pályáknak kiszámításában, meg szinte mindenben ami csillagászat... ezeket mind lehet, meg ált. rel.-ben foglalkoznak is vele, de a csillagászoknak minek? A NASA a poszt-newtoni közelítést alkalmazza a naprendszerbeli relativisztikus effektusok figyelembe vételére. Az ok egyszerü, klasszikus égimechanikát, mindenki tanul, ált. rel.-t meg szinte senki. Néhány magasabbrendü tagot belebiggyeszteni az elöbbibe nem nagy ügy, jól kidolgozott eljárások vannak, évtizedes tapasztalat halmozódott fel. Az utóbbiról ez nem mondható el. Én imádom az ált. rel.-t, de aki ürszonda pályát számol vele, az szerintem lelki sérült. Kivéve ha fekete-lyukba navigál vele, de annak sincs nagy gyakorlati jelentössége.
Amit eddig sikerül itt elérned kedves Valek Béla, az egyszerű személyeskedés.
Te mocskolódsz teljes névvel megnevezve, te kémkedsz a Facebook-on a másik után, hátha találsz valamit amit felhasználjatsz a másik ellen, te fikázod a jegyzetem olvasatlanul. A viselkedésed lassan a büntetöjogi kategóriát súrolja, úgyhogy vegyél szépen vissza belöle.
Mindketten tudjuk, hogy csillagászat szaknak a közelében sem jártál.
Nem kötöm az orrodra hogy merre jártam már, de azért érdekes, hogy milyen bátran feltételezel dolgokat.
Továbbá arra sem érkezett válasz, hogyan magyarázza a sötét anyagot a relativitás elmélet?
Van aki szerint magyarázza, ök cikket is írtak róla, amit belinkeltem. Vannak akik ezt vitatják, nekik is vannak cikkeik, nyugodtan keress rá az Arxiv-ban (még mindig ingyenes). A többség nem tud a vitáról, mert nem ért hozzá. Mindössze ennyi volt a megállapításom, szerintem az ált. rel. sokkal kisebb figyelmet kap ebben a problémában, mint amennyit megérdemel. Hogy az egyik tanáromat idézzem, mindenki a kvantumgravitációs elméletektöl van lázban, amikor még az általános relativitáselméletet sem értjük még igazán, van itt még böven kutatnivaló (töle gömbszimmetrikus összeomlás során keletkezö eseményhorizontokról és szingularitásokról tanultam). Sajnos erösen alapkutatás jellege van, anyagilag hasznosítható eredmények híján pedig nem fog jelentös figyelem irányulni erre a területre.
Jó volna ha először a hozzád intézett hozzászólásaimra válaszolnál
Megtettem. Elsiklottál felette.
Egyébként, hol lehet a nagyszerű könyvedet megkapni?
Az órai jegyzeteimet, meg amit a diplomamunkám írása során tanultam, összegyüjtöttem egy doksiba, ezt lehet letölteni a honlapomról. Részletesen kidolgozott megoldások vannak benne, egy csomó minden, ami magyarul soha nem jelent meg. Ezt a tárgyat sosem tanítottam, önálló kutatást sem végeztem, ez sajnos a jegyzetemen is meglátszik, tankönyvnek nem valami fényes. De ha valakinek ált. rel. házifeladata van, jó eséllyel megtalálja benne kidolgozva.
Könyv max. magánkiadás formájában lehet belöle, mert azt akarom hogy ingyen letölthetö maradjon, márpedig a kiadók az ilyesmit nem szeretik (A Typotex pl. nem járulna hozzá), és az írásom minösége sem éri el a kívánt szintet. Úgy is olyan kevés embert érdekel ez a téma, böven elég ha letölthetö PDF formátumban.
A gúnyolódást pedig tudod hová dughatod. -
wiIlcox #66 Te nagyon hülye! Mikor és hol mértek vele különböző inerciarendszerekben? Egyáltalán tudod, hogy mit jelent az inerciarendszer? -
fszrtkvltzttni #65 Távolságkülönbséget lehet vele mérni a fény sebességének az ismeretében, illetve fordítva fénysebességet a távolságkülönbség ismeretében. Ha különböző inerciarendszerekben mérsz vele, és a távolságkülönbségek azonosnak adódnak, akkor a mérésre használt fény sebességének is azonosnak kell lennie.
Szívás! Úgy látszik már megint a hozzá nem értésedről adsz tanúbizonyságot. :) -
wiIlcox #64 Ez még csak véletlenül sem azt igazolja, hogy "a fény különböző inerciarendszerekből vizsgálva ugyanolyan sebességgel halad", egészen másra való.
Elegem van a hülyeségedből, van jobb dolgom is ennél. -
fszrtkvltzttni #63 Michelson-interferométer -
wiIlcox #62 Ilyet nem állítottam, csúsztatsz, hazudsz. Inkább az #58-ban lévő kérdésemre válaszolj. -
fszrtkvltzttni #61 Ebbe mi volt a gúnyolódás? Te mondtad, hogy elszektásít, ha elvégzel egy fizikai kísérletet. -
wiIlcox #60 Ehhez értesz. Gúnyolódáson kívül nem megy más? -
fszrtkvltzttni #59 Ő nem hagyja magát manipulálni tudással. Az elszektásít. :D -
wiIlcox #58 Milyen műszer mutatja, te szerencsétlen?
Az idióta megjegyzéseidet meg vonatkoztasd magadra. -
fszrtkvltzttni #57 Inkább mutatja a műszer, de gondolom a műszerek is szektásodnak. Még a valóság is az einsteini szektatagja lett. Ez van. De te tarts ki, mert te vagy az emberiség egyetlen reménye! 
-
wiIlcox #56 Ha jól gondolom, itt a cikkel kapcsolatos dolgokhoz lehet hozzászólni, nem pedig egymás önéletrajzát kell firtatni. Innen már pillanatok alatt személyeskedésbe lehetne átcsapni, amiben nem vagyok partner. Maradjunk ennyiben.