Hunter
Két újabb műhold csatlakozott a Galileohoz
Pénteken két működést igazoló műholdat állított pályára egy orosz Szojuz rakéta az európai Galileo navigációs hálózat számára, megteremtve a további, félévenkénti kilövések előfeltételét, melyekkel kiépítik a felhasználók millióit kiszolgáló új, globális műholdas helymeghatározó rendszert.
A két egyforma, 700 kilogramm súlyú műhold magyar idő szerint 20 óra 15 perckor startolt el egy Szojuz 2-b rakéta orrkúpjában, Francia-Guyana partjainál elhelyezkedő európai üzemeltetésű Guyana Űrközpontból. A kerozin üzemű rakéta 450 tonna tolóerővel szelte át a légkört, a háromfokozatú kilövőeszköz kevesebb, mint 10 percnyi repülés után üzemelte be a két Galileo eszközt hordozó Fregat-MT felső fokozatot. A Fregat hajtóművének kétszeri begyújtásával pontos, a földfelszíntől számított 23.175 kilométer magasságú kör alakú pályára állítva, 55 fokos inklinációval.
A műholdakat magyar idő szerint szombaton pontban 0 órakor engedték útjukra, néhány pillanattal később pedig már sikerült észlelni jeleiket a toulouse-i irányítóközpontban. "A mai siker Európa sikere" - nyilatkozott Jean-Yves Le Gall, a Szojuz rakéta kereskedelmi üzemeltetője, az Arianespace elnök-vezérigazgatója. "Európa elhatározta, hogy megvalósítja saját műholdas navigációs rendszerét, a Galileo konstellációt, melynek gazdasági és társadalmi előnyei minden polgárunk szolgálatába fog állni"
A műholdak a pályára állással csatlakoztak a 2011 októberében fellőtt másik két Galileo műholdhoz. A négy műhold már alkalmas egy átfogó tesztsorozathoz, amit a tél során fog lezajlani, bizonyítandó a "mini-konstelláció" navigációs szoláltatásainak életképességét az IOV (pályán történő validáció) fázis keretében. Az IOV program 2,3 milliárd euróba kerül, amit a német Astrium GmbH felügyel. A jelenleg földkörüli pályán keringő validációs műholdakat az olasz Thales Alenia Space szerelte össze, navigációs eszközeiket a brit Astrium Ltd. építette meg.
Ha rendszer a tervek szerint működik, az európai vezetők jóváhagyják a következő két Galileo műhold felbocsátását is, amire 2013 áprilisában kerülhet sor, mondta Sara Tironi, az Európai Bizottság szóvivője. "Lehet hogy érzelgősnek tűnök, de számomra igazán különleges nap ez a mai" – nyilatkozott a kilövés után Didier Faivre, az ESA navigációs programjainak igazgatója. "Az első két IOV műhold remekül működik, és rendkívül magabiztosak vagyunk a jövőt illetően. Még 22 műholdunk van, amiket fel kell juttatnunk öt Szojuz és három Ariane kilövéssel"
A Galileo program irányítását az Európai Bizottság végzi, míg az ESA fővállalkozóként a műholdak, kilövési szolgáltatások és más rendszerek beszerzéséért felel. "Az új műholdaknak köszönhetően lehetségessé válik a rendszer működésének ellenőrzése, ezt követően kezdhetünk belel a következő fázisba, ami az infrastruktúra beüzemelését célozza" - mondta Paul Flament, a Galileo program vezetője.
A 22 teljes működési képességű (FOC) Galileo műholdat, melyek első két képviselője jövő áprilisban állhat pályára, a német OHB System AG gyártja le, míg műszereiket és eszközeiket a brit Surrey Satellite Technology Ltd. szállítja. Az Arianespace 14 FOC műhold kilövésére kapott szerződést. Ezeknek 2014 végéig kell elfoglalniuk űrbeli pozícióikat, ekkor indulhatnak el a Galileo rendszer első navigációs szolgáltatásai az Egyesült Államok Légi Ereje által működtetett GPS európai megfelelőjeként. "Nem sok navigációs szolgáltató van, és pillanatnyilag csak egy működik igazán jól, ez pedig amerikai kollégáink GPS-e" - mondta Flament. "Megpróbálunk legalább olyan jól végezni a dolgunk, mint ahogy ők tették a múltban"
A Galileo műholdak három orbitális síkon fognak elhelyezkedni. Minden síkra nyolc műhold kerül, ezek adják ki a teljes konstellációt, melyek a tartalék műholdakkal és a validációs platformokkal együtt 2019-re egy 30 műholdat számláló flottává növik ki magukat. Jelenleg a GPS mellett az orosz Glonass flotta és a kínai Beidou hálózat biztosít navigációs szolgáltatásokat a világűrből. "A legfontosabb, hogy ne versenyezzünk ezekkel a szolgáltatókkal, hanem találjuk meg a megfelelő előre vezető utat, mellyel biztosítjuk egymás zavartalan működését" - mondta Flament. "A végén az igazi győztes a végfelhasználó lesz. Európa számára fontos, hogy rendelkezzen a technológiával, hogy uralni tudja a technológiát, és jelen legyen ezen a rendkívül fontos stratégiai területen. Nem hiszem, hogy el lennénk késve, sőt éppen ellenkezőleg, a megfelelő pillanatban érkezünk"
A két egyforma, 700 kilogramm súlyú műhold magyar idő szerint 20 óra 15 perckor startolt el egy Szojuz 2-b rakéta orrkúpjában, Francia-Guyana partjainál elhelyezkedő európai üzemeltetésű Guyana Űrközpontból. A kerozin üzemű rakéta 450 tonna tolóerővel szelte át a légkört, a háromfokozatú kilövőeszköz kevesebb, mint 10 percnyi repülés után üzemelte be a két Galileo eszközt hordozó Fregat-MT felső fokozatot. A Fregat hajtóművének kétszeri begyújtásával pontos, a földfelszíntől számított 23.175 kilométer magasságú kör alakú pályára állítva, 55 fokos inklinációval.
A műholdakat magyar idő szerint szombaton pontban 0 órakor engedték útjukra, néhány pillanattal később pedig már sikerült észlelni jeleiket a toulouse-i irányítóközpontban. "A mai siker Európa sikere" - nyilatkozott Jean-Yves Le Gall, a Szojuz rakéta kereskedelmi üzemeltetője, az Arianespace elnök-vezérigazgatója. "Európa elhatározta, hogy megvalósítja saját műholdas navigációs rendszerét, a Galileo konstellációt, melynek gazdasági és társadalmi előnyei minden polgárunk szolgálatába fog állni"
A műholdak a pályára állással csatlakoztak a 2011 októberében fellőtt másik két Galileo műholdhoz. A négy műhold már alkalmas egy átfogó tesztsorozathoz, amit a tél során fog lezajlani, bizonyítandó a "mini-konstelláció" navigációs szoláltatásainak életképességét az IOV (pályán történő validáció) fázis keretében. Az IOV program 2,3 milliárd euróba kerül, amit a német Astrium GmbH felügyel. A jelenleg földkörüli pályán keringő validációs műholdakat az olasz Thales Alenia Space szerelte össze, navigációs eszközeiket a brit Astrium Ltd. építette meg.
Ha rendszer a tervek szerint működik, az európai vezetők jóváhagyják a következő két Galileo műhold felbocsátását is, amire 2013 áprilisában kerülhet sor, mondta Sara Tironi, az Európai Bizottság szóvivője. "Lehet hogy érzelgősnek tűnök, de számomra igazán különleges nap ez a mai" – nyilatkozott a kilövés után Didier Faivre, az ESA navigációs programjainak igazgatója. "Az első két IOV műhold remekül működik, és rendkívül magabiztosak vagyunk a jövőt illetően. Még 22 műholdunk van, amiket fel kell juttatnunk öt Szojuz és három Ariane kilövéssel"
A Galileo program irányítását az Európai Bizottság végzi, míg az ESA fővállalkozóként a műholdak, kilövési szolgáltatások és más rendszerek beszerzéséért felel. "Az új műholdaknak köszönhetően lehetségessé válik a rendszer működésének ellenőrzése, ezt követően kezdhetünk belel a következő fázisba, ami az infrastruktúra beüzemelését célozza" - mondta Paul Flament, a Galileo program vezetője.
A 22 teljes működési képességű (FOC) Galileo műholdat, melyek első két képviselője jövő áprilisban állhat pályára, a német OHB System AG gyártja le, míg műszereiket és eszközeiket a brit Surrey Satellite Technology Ltd. szállítja. Az Arianespace 14 FOC műhold kilövésére kapott szerződést. Ezeknek 2014 végéig kell elfoglalniuk űrbeli pozícióikat, ekkor indulhatnak el a Galileo rendszer első navigációs szolgáltatásai az Egyesült Államok Légi Ereje által működtetett GPS európai megfelelőjeként. "Nem sok navigációs szolgáltató van, és pillanatnyilag csak egy működik igazán jól, ez pedig amerikai kollégáink GPS-e" - mondta Flament. "Megpróbálunk legalább olyan jól végezni a dolgunk, mint ahogy ők tették a múltban"A Galileo műholdak három orbitális síkon fognak elhelyezkedni. Minden síkra nyolc műhold kerül, ezek adják ki a teljes konstellációt, melyek a tartalék műholdakkal és a validációs platformokkal együtt 2019-re egy 30 műholdat számláló flottává növik ki magukat. Jelenleg a GPS mellett az orosz Glonass flotta és a kínai Beidou hálózat biztosít navigációs szolgáltatásokat a világűrből. "A legfontosabb, hogy ne versenyezzünk ezekkel a szolgáltatókkal, hanem találjuk meg a megfelelő előre vezető utat, mellyel biztosítjuk egymás zavartalan működését" - mondta Flament. "A végén az igazi győztes a végfelhasználó lesz. Európa számára fontos, hogy rendelkezzen a technológiával, hogy uralni tudja a technológiát, és jelen legyen ezen a rendkívül fontos stratégiai területen. Nem hiszem, hogy el lennénk késve, sőt éppen ellenkezőleg, a megfelelő pillanatban érkezünk"