Szerda reggel fellőtték az európai GPS, a Galileo rendszer első navigációs műholdját, a GIOVE-A-t.

A két kísérleti eszköz első darabja egy Szojuz rakétával indult neki az űrnek 6 óra 19 perckor a havas bajkonuri Kozmodrom hatos kilövőállásáról. A háromfokozatú Szojuz tetején elhelyezett Fregat felső fokozat hajtóműveit háromszor gyújtották be, hogy elérje 600 kilós rakományával a kívánt 23 000 kilométeres magasságot és az 56 fokos lejtésszögű kör alakú pályát. A teljes művelet összesen 3 órát és 42 percet vett igénybe.

A GIOVE (Galieleo In-Orbit Validation Element) első tagjaként a tegnap fellőtt műhold egy 30 tagból álló rendszer útját hivatott kikövezni. A több mint 4 milliárd dolláros Galileot civilek fogják üzemeltetni civilek számára, ami szöges ellentétben áll az amerikai GPS és az orosz GLONASS flotta működési elveivel, melyek a hadsereg irányítása alatt állnak.


A GIOVE-A műholdat, mint arról már korábban beszámoltunk, a brit Surrey Space Technology Ltd. építette, feladata az elkövetkező két évben a Galileo rendszer központi elemeinek tekinthető navigációs jelek és atomórák tesztelése, valamint biztosítani a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség által kiosztott frekvenciákat, elkerülendő az esetleges interferenciát az amerikai és orosz rendszerekkel. A műhold beüzemelésével megkezdődhetnek a vevőrendszerek próbaüzemei is, miközben a műhold méréseket készít az űrből érkező sugárzás hatásairól, ami a majdani flottát érheti.

A navigációs rendszer 30 működő műholdja három keringési síkon egyenlően lesz elosztva, így kívánják biztosítani az egész bolygót lefedettségét. Jövőre indul a GIOVE-B, majd 2008-ig fellövik a rendszer első négy működő műholdját, melyekkel további rendszerteszteket hajtanak végre. Ha minden terv szerint halad 2010-re elfoglalhatja helyét a többi műhold is. Ezek a műholdak tíz centiméteres pontossággal képesek a helymeghatározásra. Egészében 3,8 milliárd euróba kerül a projekt, amit az Európai Bizottság és az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) finanszíroz.


Bár a Galileo és GPS rendszerek között létezik egy hivatalos együttműködési egyezmény ami teljes kompatibilitást garantál a két struktúra között, a Galileo egyfajta vevőcsalogatóként olyan szolgáltatásokat ígér a magánszektornak, ami a GPS katonai szerkezete miatt eddig elérhetetlen volt. Összességében a két rendszer nagyjából ugyanazt nyújtja, az alternatív információforrás azonban nagyobb rugalmasságot ad mind az európaiaknak mind az amerikaiaknak, mivel ugyanazzal a vevővel mindkét rendszer jelei elérhetővé válnak. Ezzel együtt a működtetők el szeretnék érni, hogy a rendszer korlátlanul álljon a polgári felhasználók rendelkezésére , vagyis katonai, stratégiai megfontolásokból ne korlátozzák annak elérhetőségét, mint az a balkáni háború idején az időlegesen korlátozott GPS-jelekkel történt.

A Galileo négy különböző szolgáltatási csomagot ígér, ebből az egyik teljesen ingyenesen vehető igénybe, de lesznek kereskedelmi szolgáltatások is, melyek titkosított jeleket használnak. A szakértők azt várják, hogy mintegy 140 ezer új munkahely jön majd létre a Galileo széleskörű, a forgalomirányításban, az autópálya díjak beszedésénél, a biztonságtechnikában történő felhasználása révén.