Hunter
Közpénzek nélkül nem lesz Galileo
A Galileo tervezet mély és súlyos válságban van, ez nagy valószínűséggel annyit jelent, hogy az európai adófizetőknek is be kell lépniük a képbe.
Lejárt az EU által megszabott határidő, amit az új európai műholdas navigációs rendszert építő, magáncégekből álló konzorcium kapott az utóbbi időben egy helyben toporgó Galileo projekt előremozdítására. Ez nagy valószínűséggel annyit jelent, hogy az európai adófizetőknek is be kell lépniük a képbe, ha valaha is szeretnénk egy, az amerikai GPS-től független rendszert használni. Az EU részéről Wolfgang Tiefensee, német közlekedési miniszter szólalt meg, jelezve, hogy a Galileo tervezet mély és súlyos válságban van. "Zsákutcába jutottunk. A legfőbb probléma, hogy a cégek még mindig képtelenek megegyezni az előrelépésről, ezért egy alternatív megoldást kell találnunk" - nyilatkozott a BBC-nek.
A konzorcium tagjai, az EADS, Thales, Inmarsat, Alcatel-Lucent, Finmeccanica, AENA, Hispasat, és TeleOp számára az Európai Bizottság május 10-ig adott időt, hogy egy egységes vállalati szerkezetben, egy döntéshozó vezetővel vigyék tovább a projektet. Azonban nem sok jel utal arra, hogy bármilyen elmozdulás történt volna, ezért május 16-án a projektet az európai űrügynökséggel (ESA) közösen jegyző Bizottság új javaslatokat vár az előrelépéshez.
Az eredeti tervek szerint az adófizetők pénzéből egymilliárd eurót injektáltak volna a fejlesztés korai szakaszába. A beüzemelési fázis, azaz a 30 műholdból álló rendszer pályára állítása és a földi kiszolgáló létesítmények felépítése legalább kétmilliárdba kerülne, melynek kétharmadát a magánszféra vállalta magára, továbbá ők állnák hosszú távon az üzemeltetési költségeket is. A rendszer első demonstrátora a Giove-A már pályára állt, míg a második műhold, a Giove-B technikai problémák miatt még a Földön vesztegel, elvileg az idei év végén csatlakozhat társához. A végleges rendszer 30 műholdjából eddig csupán négyre írtak alá szerződést, az is még 2004 végén történt meg.
A konzorcium pénzhiányra és jövedelmezőségi problémákra hivatkozva sürgeti a kormányzati tőkebefektetéseket, ezek nélkül képtelen az előrelépésre, ezért elkerülhetetlennek látszik, hogy az adófizetők nagyobb részt vállaljanak a Galileo konstrukciós költségeiben. Eredetileg a műholdak fellövését 2008-ban kezdték volna meg, ez a dátum mára már valahol 2012 környékén mozog. A rendszer jövőjéről az EU közlekedési minisztereinek júniusi, brüsszeli ülésén döntenek.
Lejárt az EU által megszabott határidő, amit az új európai műholdas navigációs rendszert építő, magáncégekből álló konzorcium kapott az utóbbi időben egy helyben toporgó Galileo projekt előremozdítására. Ez nagy valószínűséggel annyit jelent, hogy az európai adófizetőknek is be kell lépniük a képbe, ha valaha is szeretnénk egy, az amerikai GPS-től független rendszert használni. Az EU részéről Wolfgang Tiefensee, német közlekedési miniszter szólalt meg, jelezve, hogy a Galileo tervezet mély és súlyos válságban van. "Zsákutcába jutottunk. A legfőbb probléma, hogy a cégek még mindig képtelenek megegyezni az előrelépésről, ezért egy alternatív megoldást kell találnunk" - nyilatkozott a BBC-nek.
A konzorcium tagjai, az EADS, Thales, Inmarsat, Alcatel-Lucent, Finmeccanica, AENA, Hispasat, és TeleOp számára az Európai Bizottság május 10-ig adott időt, hogy egy egységes vállalati szerkezetben, egy döntéshozó vezetővel vigyék tovább a projektet. Azonban nem sok jel utal arra, hogy bármilyen elmozdulás történt volna, ezért május 16-án a projektet az európai űrügynökséggel (ESA) közösen jegyző Bizottság új javaslatokat vár az előrelépéshez.
Az eredeti tervek szerint az adófizetők pénzéből egymilliárd eurót injektáltak volna a fejlesztés korai szakaszába. A beüzemelési fázis, azaz a 30 műholdból álló rendszer pályára állítása és a földi kiszolgáló létesítmények felépítése legalább kétmilliárdba kerülne, melynek kétharmadát a magánszféra vállalta magára, továbbá ők állnák hosszú távon az üzemeltetési költségeket is. A rendszer első demonstrátora a Giove-A már pályára állt, míg a második műhold, a Giove-B technikai problémák miatt még a Földön vesztegel, elvileg az idei év végén csatlakozhat társához. A végleges rendszer 30 műholdjából eddig csupán négyre írtak alá szerződést, az is még 2004 végén történt meg.
A konzorcium pénzhiányra és jövedelmezőségi problémákra hivatkozva sürgeti a kormányzati tőkebefektetéseket, ezek nélkül képtelen az előrelépésre, ezért elkerülhetetlennek látszik, hogy az adófizetők nagyobb részt vállaljanak a Galileo konstrukciós költségeiben. Eredetileg a műholdak fellövését 2008-ban kezdték volna meg, ez a dátum mára már valahol 2012 környékén mozog. A rendszer jövőjéről az EU közlekedési minisztereinek júniusi, brüsszeli ülésén döntenek.
