Hunter
Mi lesz az európai GPS-szel?
Megtorpant az amerikai GPS nagy riválisának kikiáltott európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo fejlesztése, miután kérdések merültek fel a projekt jövedelmezőségével kapcsolatban a magánbefektetők körében - írja a Financial Times.
Jacques Barrot, az EU közlekedési biztosa a múlt hét végén jelentette be, hogy felvette nyolc, a Galileo rendszeren dolgozó céggel a kapcsolatot, megtudakolandó miért nem halad az űrprojekt, ami jelenleg már egy éves csúszásban van. Mint kiderült a cégek leálltak a munkálatokkal.
Az Unió attól tart, hogy Kína megelőz minket és hamarabb száll versenybe az amerikaiakkal, mint a nagy ambíciókkal indult európai rendszer. Az Unió közlekedési miniszterei a héten fogják szembesíteni a tényekkel Európa űriparának legnagyobb neveit, egyfajta ultimátumot intézve feléjük, nyilatkozott a lapnak egy francia diplomata.
A Galileon dolgozó, öt országot tömörítő konzorciumban olyan cégek kaptak helyet, mint az EADS, a francia Thales és Alcatel-Lucent, a brit Inmarsat, az olasz Finmeccanica, a spanyol Aena és Hispasat, valamint egy, a Deutsche Telekom által vezetett német cégcsoport.
A Galileo projekt műholdjai az eredeti tervek szerint 2010-ben foglalták volna el a helyüket, Barrot szóvivője szerint erre 2011-ig biztosan nem fog sor kerülni. Így is ez a legoptimistább jóslat, hiszen a tervezet folyamatos csúszásokkal küzd. Ezzel szemben egy pekingi bejelentés szerint a kínai Beidou rendszer 2008-ban már működőképes lesz Kína és szomszédos országai számára, idővel pedig az egész világra kiterjesztik szolgáltatását.
A Galileo konzorcium cégei addig nem kezdik újra a munkát, amíg garanciát nem kapnak arra, hogy az európai rendszer képes piacot szerezni a GPS-től. A cégek ugyanis kétlik, hogy képesek elegendő ügyfelet szerezni a Galileo számára az amerikai katonai rendszer ingyenes mellékágával szemben. "Minek áruljunk Pepsit, ha a Coca-Colát ingyen osztogatják?" - tette fel a kérdést az egyik vezető, aki szerint az EU kormányainak garantálniuk kellene, hogy a hatáskörük alá tartozó szolgálatok előfizetnek a rendszerre.
A konzorcium emellett szeretné megosztani az időközben a duplájára, 2 milliárd euróra emelkedett fejlesztési költséget. A konzorcium tagjai között mára olyannyira megromlott a viszony, hogy kénytelenek lesznek egy közös központi hivatalt létesíteni, vagy egy vezérigazgatót kinevezni. A britek szerint a történet vége az lesz, hogy az adófizetőknek kell kirántaniuk a Galileot a csávából. Lassan egy űrbeli Airbus sztori bontakozik ki előttünk, különösen hogy itt is szerepel az Airbus tulajdonosa, az EADS.
A Galileo - ha valaha elkészül - két jelet fog adni, egy ingyenest a nagyközönség részére. és egy fizetőset a kereskedelmi alkalmazások számára - pontosságát tekintve mindkettő felülmúlná a GPS-t. Brüsszel várja a rendszert, mivel nem szeretne a sötétben tapogatózni, ha az USA egy krízishelyzetben kikapcsolná műholdas navigációs rendszerét. A Galileo létfontosságú lenne Európa stratégiai függetlenségének megőrzéséhez.
Jacques Barrot, az EU közlekedési biztosa a múlt hét végén jelentette be, hogy felvette nyolc, a Galileo rendszeren dolgozó céggel a kapcsolatot, megtudakolandó miért nem halad az űrprojekt, ami jelenleg már egy éves csúszásban van. Mint kiderült a cégek leálltak a munkálatokkal. Az Unió attól tart, hogy Kína megelőz minket és hamarabb száll versenybe az amerikaiakkal, mint a nagy ambíciókkal indult európai rendszer. Az Unió közlekedési miniszterei a héten fogják szembesíteni a tényekkel Európa űriparának legnagyobb neveit, egyfajta ultimátumot intézve feléjük, nyilatkozott a lapnak egy francia diplomata.
A Galileon dolgozó, öt országot tömörítő konzorciumban olyan cégek kaptak helyet, mint az EADS, a francia Thales és Alcatel-Lucent, a brit Inmarsat, az olasz Finmeccanica, a spanyol Aena és Hispasat, valamint egy, a Deutsche Telekom által vezetett német cégcsoport.
A Galileo projekt műholdjai az eredeti tervek szerint 2010-ben foglalták volna el a helyüket, Barrot szóvivője szerint erre 2011-ig biztosan nem fog sor kerülni. Így is ez a legoptimistább jóslat, hiszen a tervezet folyamatos csúszásokkal küzd. Ezzel szemben egy pekingi bejelentés szerint a kínai Beidou rendszer 2008-ban már működőképes lesz Kína és szomszédos országai számára, idővel pedig az egész világra kiterjesztik szolgáltatását.
A Galileo konzorcium cégei addig nem kezdik újra a munkát, amíg garanciát nem kapnak arra, hogy az európai rendszer képes piacot szerezni a GPS-től. A cégek ugyanis kétlik, hogy képesek elegendő ügyfelet szerezni a Galileo számára az amerikai katonai rendszer ingyenes mellékágával szemben. "Minek áruljunk Pepsit, ha a Coca-Colát ingyen osztogatják?" - tette fel a kérdést az egyik vezető, aki szerint az EU kormányainak garantálniuk kellene, hogy a hatáskörük alá tartozó szolgálatok előfizetnek a rendszerre.
A konzorcium emellett szeretné megosztani az időközben a duplájára, 2 milliárd euróra emelkedett fejlesztési költséget. A konzorcium tagjai között mára olyannyira megromlott a viszony, hogy kénytelenek lesznek egy közös központi hivatalt létesíteni, vagy egy vezérigazgatót kinevezni. A britek szerint a történet vége az lesz, hogy az adófizetőknek kell kirántaniuk a Galileot a csávából. Lassan egy űrbeli Airbus sztori bontakozik ki előttünk, különösen hogy itt is szerepel az Airbus tulajdonosa, az EADS.
A Galileo - ha valaha elkészül - két jelet fog adni, egy ingyenest a nagyközönség részére. és egy fizetőset a kereskedelmi alkalmazások számára - pontosságát tekintve mindkettő felülmúlná a GPS-t. Brüsszel várja a rendszert, mivel nem szeretne a sötétben tapogatózni, ha az USA egy krízishelyzetben kikapcsolná műholdas navigációs rendszerét. A Galileo létfontosságú lenne Európa stratégiai függetlenségének megőrzéséhez.