Ausztrál tudósok új formulákat fejlesztettek ki, hogy lehetővé tegyék Einstein elméleteinek fénysebesség fölötti működését. Mindezek ellenére az továbbra is rejtély, hogy mi történik a kozmikus sebességhatárt átlépő anyaggal.

James Hill, az Adelaide Egyetem alkalmazott matematika professzora és munkatársa, dr. Barry Cox a Proceedings of the Royal Society A. szaklapban publikálta Einstein speciális relativitáselméletének általuk készített kiterjesztését. "A speciális relativitáselmélet a világ egyik legsikeresebb elmélete. Sok-sok esetben igazolták már" - mondta Hill. "Mi megpróbáltuk kivetíteni ezt az elméletet a fénysebességen túlra"

Einstein nézetei szerint semmi nem haladhat gyorsabban a fénynél. Az emberek évtizedeken át próbáltak újabb és újabb elméletekkel előállni, melyek szembeszállnak ezzel a tézissel, most azonban Hill és Cox egy új megközelítéssel próbálkozott. "Amennyire tudom, ez az első természetes logikai kiterjesztése Einstein saját elméleteinek" - tette hozzá Hill. "Ezzel nem váltjuk ki Einsteint. A két elmélet teljes egészében összeférhető"

Hill és Cox új formulái két különböző, térben elhelyezkedő test, avagy vonatkoztatási rendszer (A és B) relatív sebessége, és egy harmadik, megfigyelt test (C) sebessége közötti kapcsolat einsteini értelmezésének kiterjesztése. A relatív sebesség az A és B sebessége közötti különbség. Amikor a relatív sebesség nulla, mindkét test úgy látja, hogy C azonos sebességgel mozog. Azonban, ha az A és B közötti sebesség nő, a két test különböző méréseket ad C sebességéről. Amikor a relatív sebesség megközelíti a fénysebességet, a formulák határozatlanná válnak, a speciális relativitás pedig összeomlik.

Hill és Cox formulái egy olyan helyzetre térnek ki, amiben a relatív sebesség végtelenné válhat. Ez alkalmazható arra, hogy leírják, mi történik a fényénél nagyobb sebességeken. Mindazonáltal, akárcsak az eredeti Einstein elméletnél, a formulák határozatlanná válnak, amikor a relatív sebesség lecsökken a fénysebességre. "A fénysebesség mindkét elméletben egy matematikai szingularitás marad" - hangsúlyozta Hill.

Hill szerint ez a fénysebességen jelentkező matematikai bizonytalanság azt tükrözi, hogy még mindig nem tudjuk, mi fog történni a közönséges anyaggal, amikor ténylegesen átlépi ezt a sebességet. "Az élet az a terület, ahol a fény sebességénél lassabban haladunk, és van egy olyan érzésem, hogy a világ drámai módon megváltozik, amint átlépjük a fénysebességet" - mondta. "Felcserélődhet a tér és az idő. Az emberek mindig is kíváncsiak voltak mi történik - mindannyian elporladunk? Atomjaira hullik az űrhajó? A hangsebességnél tudjuk, hogy az átlépése egy nagy robbanással jár. Azt gyanítom, hogy a fénysebesség átlépése ennél érdekesebb lesz"