Továbbra sem ült el a fénysebességnél gyorsabbnak tűnő neutrínók körüli felzúdulás. Olasz fizikusok egy csoportja egy hónappal ezelőtt tette közzé az Opera kísérlet eredményeit, azaz a fény sebességénél gyorsabban haladó neutrínókkal kapcsolatos megfigyeléseit, ami ellentmond az Albert Einstein 1905-ös speciális relativitás elméletében meghatározott kozmikus sebességhatárnak.

Ha az olaszoknak igazuk van - cáfolni eddig még nem sikerült őket - Einstein elmélete magyarázatra szorul, egy neutrínó vagy bármi más, ami nagyobb sebességre képes a fénynél ugyanis képes lehet visszafelé haladni az időben.

Azok a fizikusok, akik még mindig biztosak abban, hogy E=mc2, akármi süljön is ki ebből a kísérletből, természetesen szkeptikusan fogadták az eredményeket, mely szerint a neutrínók 60 nanoszekundummal gyorsabban tették meg a CERN és a földalatti Gran Sasso laboratórium közötti 731 kilométeres távolságot, mint egy képletes fénysugár.

A relativitás megengedi egyes részecskéknek, az úgynevezett tachionoknak, hogy átlépjék a fénysebességet, a bökkenő csupán az, hogy ezek mindössze elméleti síkon léteznek. A húrelmélet ugyancsak tartogat egy lehetőséget, mely szerint a részecskék egy másik dimenzió igénybevételével lerövidíthetik az utat. Ez azonban nem olyan kecsegtető, mint a fénysebességnél gyorsabb haladás lehetősége, ami számos érdekes probléma, jelenség vagy hatás, köztük az időutazás lehetőségét is felveti. "Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen" - mondta a bejelentéskor Alvaro de Rujala, a CERN elméleti fizikusa.

Eközben a fizikusok elárasztják az internetes fizikai archívumot, az arXiv.org-ot az Opera kísérlet eredményeit Einstein javára megdönteni szándékozó írásaikkal. Az egyik tanulmányban az amerikai Boston Egyetem két professzora, Andrew G. Cohen és a Nobel-díjas Sheldon L. Glashow bizonygatja, hogy ha a neutrínók gyorsabban haladnak a fénynél a Gran Sasso felé, akkor rohamos ütemben energiát kell veszteniük, ami torzulásokat eredményezne a sugárban, ilyet azonban nem észlelt az Opera kísérlet. Egy másik tanulmány szerint, amit a CERN tudósa, Gian Giudice, valamint Szergej Szibirjakov, a moszkvai Atomkutatási Intézet és Alessandro Strumia, az olasz Pisai Egyetem kutatói jegyeznek, azt állítja, hogy a részecskefizika standard modellje szerint, ha a neutrínók megsértik a relativitást, akkor az elektronoknak is ugyanezt kellene tenniük, amit semmilyen megfigyelés nem támaszt alá.

Múlt héten egyesek szerint megérkezett a kegyelemdöfés, amikor Ronald A.J. van Elburg, a holland Groningen Egyetem mesterséges intelligencia kutatója felvetette, hogy az Opera kísérleten dolgozó csapatnak nem sikerült relativisztikus korrekciót végrehajtania a neutrínó sugarak időzítéséhez használt GPS műholdak óráin. Az így keletkező hiba 64 nanoszekundumot eredményez, ami szinte pontosan megegyezik a világrengető bejelentésben szereplő különbséggel. Ez a tanulmány igen széles körű figyelmet vívott ki magának, több tekintélyes oldal is a neutrínó rejtély egyik lehetséges magyarázataként hivatkozik rá. Az Opera kutatói és több független fizikus is hibásnak minősítette van Elburg elemzését, ami szerintük megkérdőjelezi a GPS rendszer működését is. Antonio Ereditato, az Opera kísérlet szóvivője azt állítja, hogy több hibát is felfedeztek a holland kutató munkájában, részletekkel azonban nem szolgált. Van Elburg időközben beadta lektorálásra kéziratának egy tökéletesített változatát.

Jelenleg erősen megoszlanak a vélemények a neutrínókkal kapcsolatban. John Learned, a Hawaii Egyetem neutrínó fizikusa szerint könnyen lehet, hogy az Opera eredményei hibásak, azonban azzal együtt sem lehet csak úgy elmenni mellettük. "Számomra rendkívül valószínűtlen, hogy egy külső szemlélő képes lehet hibát találni. Ha van benne valamilyen csavar, akkor az a kívülállók számára elérhetetlen részletekben rejtőzhet" - mondta.