Hunter
Hol lehet az elme az agyon belül?
Hol lakozik az emberi elme? Évezredek óta foglalkoztatja ez a kérdés a legnagyobb elméket, egy új tanulmány azonban talán minden eddiginél megfoghatatlanabbá teszi a választ.
A tanulmány főszereplője egy beteg, aki tudatánál van, annak ellenére, hogy agyának három olyan területét is elvesztette, amit nélkülözhetetlennek tartottak az öntudathoz. Az eredmények arra utalnak, hogy a mentális funkcióink nem kötődnek fix agyterületekhez, ehelyett az elme inkább egy több számítógépen futó virtuális gépként viselkedhet, melyben az agy erőforrásai rugalmasan kerülnek elosztásra - vélekedik David Rudrauf, az Iowa Egyetem kutatója, a tanulmány vezetője.
A funkcionális agyi képalkotás, a mentális funkciók és az agy adott területei közötti összefüggések kutatásához alkalmazott, agytevékenységet monitorozó technika számtalan tanulmányt szült, melyek a különböző agyterületek adott funkcióit térképezték fel.
Az eddigi tanulmányok azt sugallták, hogy három terület, az insuláris kéreg, az elülső cinguláris kéreg és a mediális prefrontális kéreg kulcsfontosságú az öntudat fenntartásához, Rudrauf eredményei azonban ellentmondanak ennek. Amikor tudomást szereztek a betegről, aki egy vírusfertőzésben jelentős mennyiségű agyszövetet vesztett, magába foglalva a három "öntudat régió" súlyos károsodását, azonnal tudták, hogy segítségével eloszlathatnak egy tévhitet.
Az agyi képalkotási eljárások alapján elkészített modellek szerint egy insula (sziget) nélküli betegnek úgy kellene viselkednie, mint egy zombinak. Az „R”-ként emlegetett beteg azonban erőteljes személyiségi fogalommal rendelkezik, például képes felismerni önmagát fényképeken, amiről Rudrauf csapata több teszt elvégzésével meg is győződött, azt a következtetést vonva le, hogy a beteg öntudatának számos aspektusa a károsodás után is jelen van. "A vele való érintkezés már az első pillanattól egyértelművé tette, hogy az agyi képalkotáson alapuló elméletek nem lehetnek igazak" - mondta Rudrauf.
Mindazonáltal a betegnek súlyos amnéziája van, ami meggátolja az új információk megtanulását, és a társadalmi kapcsolatteremtés is igen nehézkes számára, ez azonban nem befolyásolta Rudrauf azon következtetését, mely szerint az öntudat és más magas szintű kognitív funkciók viszonya az aggyal sokkal összetettebbek, mint azt a jelenlegi ismereteink sugallják.. "Ezek olyan absztrakt mechanizmusokat foglalnak magukba, amik nem magyarázhatók a hagyományos funkcionális neuroanatómiával" - mondta, hozzátéve, hogy még több alapvető mechanizmus vár felfedezésre. "Mindannyian szeretnénk egyszerű válaszokat kapni a bonyolult kérdésekre, és hajlamosak vagyunk túlságosan leegyszerűsíteni az agyról és az elméről alkotott koncepcióinkat"
Linda Clare, a brit Bangor Egyetem pszichológusa nem lepődött meg a felfedezésen. "A tudatnak számos megnyilvánulása van" - mondta. "Ez nem csak néhány agysejten múlik."
A tanulmány főszereplője egy beteg, aki tudatánál van, annak ellenére, hogy agyának három olyan területét is elvesztette, amit nélkülözhetetlennek tartottak az öntudathoz. Az eredmények arra utalnak, hogy a mentális funkcióink nem kötődnek fix agyterületekhez, ehelyett az elme inkább egy több számítógépen futó virtuális gépként viselkedhet, melyben az agy erőforrásai rugalmasan kerülnek elosztásra - vélekedik David Rudrauf, az Iowa Egyetem kutatója, a tanulmány vezetője.
A funkcionális agyi képalkotás, a mentális funkciók és az agy adott területei közötti összefüggések kutatásához alkalmazott, agytevékenységet monitorozó technika számtalan tanulmányt szült, melyek a különböző agyterületek adott funkcióit térképezték fel.
Az eddigi tanulmányok azt sugallták, hogy három terület, az insuláris kéreg, az elülső cinguláris kéreg és a mediális prefrontális kéreg kulcsfontosságú az öntudat fenntartásához, Rudrauf eredményei azonban ellentmondanak ennek. Amikor tudomást szereztek a betegről, aki egy vírusfertőzésben jelentős mennyiségű agyszövetet vesztett, magába foglalva a három "öntudat régió" súlyos károsodását, azonnal tudták, hogy segítségével eloszlathatnak egy tévhitet.
Az agyi képalkotási eljárások alapján elkészített modellek szerint egy insula (sziget) nélküli betegnek úgy kellene viselkednie, mint egy zombinak. Az „R”-ként emlegetett beteg azonban erőteljes személyiségi fogalommal rendelkezik, például képes felismerni önmagát fényképeken, amiről Rudrauf csapata több teszt elvégzésével meg is győződött, azt a következtetést vonva le, hogy a beteg öntudatának számos aspektusa a károsodás után is jelen van. "A vele való érintkezés már az első pillanattól egyértelművé tette, hogy az agyi képalkotáson alapuló elméletek nem lehetnek igazak" - mondta Rudrauf.
Mindazonáltal a betegnek súlyos amnéziája van, ami meggátolja az új információk megtanulását, és a társadalmi kapcsolatteremtés is igen nehézkes számára, ez azonban nem befolyásolta Rudrauf azon következtetését, mely szerint az öntudat és más magas szintű kognitív funkciók viszonya az aggyal sokkal összetettebbek, mint azt a jelenlegi ismereteink sugallják.. "Ezek olyan absztrakt mechanizmusokat foglalnak magukba, amik nem magyarázhatók a hagyományos funkcionális neuroanatómiával" - mondta, hozzátéve, hogy még több alapvető mechanizmus vár felfedezésre. "Mindannyian szeretnénk egyszerű válaszokat kapni a bonyolult kérdésekre, és hajlamosak vagyunk túlságosan leegyszerűsíteni az agyról és az elméről alkotott koncepcióinkat"
Linda Clare, a brit Bangor Egyetem pszichológusa nem lepődött meg a felfedezésen. "A tudatnak számos megnyilvánulása van" - mondta. "Ez nem csak néhány agysejten múlik."