Az agy bizonyos sejtjei kontrollálásával az amerikai Scripps Kutató Intézet tudósainak sikerült szintetikus emléktöredékeket előállítaniuk egereknél, melyek hatására a rágcsálókban hamis emlékkép alakult ki.

Bár ez csupán egy kezdeti lépés, a kutatók remélik, munkájukkal pontosabb képet alkothatnak az emlékek kialakulásáról és enyhíthetik a skizofrénia és a poszt traumatikus stressz hatásait. A kutatásról a Science hasábjain számoltak be.

Több korábbi kísérlet is bizonyította, hogy az agy különböző területeinek stimulálásával befolyásolható a viselkedés, sőt még az emlékek is. Azonban ezeknek az agyfunkcióknak a kialakulása és működésének megismerése egy jóval összetettebb kihívást jelentett. "A kérdés, amire összességében szeretnénk választ kapni, hogyan ábrázolja a világot az agy tevékenysége?" - mondta a tanulmányt vezető Mark Mayford, a Scripps idegtudósa. "Ennek megismerése segít megértenünk mi siklik félre azokban a helyzetekben, amikor nem oda illő észleléseink vannak. Azt is elárulhatja, hol változik az agy a tanulás hatására"

A fentiek elérésének első lépéseként Mayford csapata egerek emlékeinek manipulálását tűzte ki céljául, két gén bevonásával. Az egyik gén receptorokat hoz létre, amiket a kutatók kémiailag egy neuron aktiválására ösztönözhetnek. Ezt egy természetes génnel kötötték össze, ami kizárólag aktív neuronokban kapcsolódik be, például azokban amik szerepet játszanak az emlékek kialakulásában, vagy felidézésükben. Más szavakkal a technika lehetővé teszi egy ki-be kapcsoló elhelyezését bizonyos emlékek kialakulásában szerepet játszó neuronoknál.

A tanulmány fő kísérleteként a csapat "be" állásba helyezte a kapcsolót az egerek aktív neuronjaiban, miközben az egerek egy új környezetet, az A-dobozt ismerték meg a maga sajátos színeivel, illataival és mintáival. Ezután a kutatók egy másik környezetbe, a B-dobozba helyezték az egereket és azt a vegyületet fecskendezték be nekik, ami az A-dobozzal kapcsolatos emlékekhez köthető neuronokat kapcsolta be. A kutatók az egerek viselkedéséből azt szűrték le, hogy egyfajta hibrid emléket alakítottak ki, ami részben az A-t, részben a B-dobozt is magába foglalta. Amikor az egerek a B-dobozban tartózkodtak, a kutatóknak be kellett kapcsolniuk a kémiai kapcsolót, hogy a felismerés jeleit észleljék. Önmagában sem a B-dobozban való tartózkodás, sem a kémiai kapcsoló nem volt elég az emlékek felidézéséhez.

"Mind az állatokkal végzett, mind az emberi tanulmányokból tudjuk, hogy az emlékek nem elszigeteltségben születnek, hanem évek során halmozódik fel, hozzáadódva a korábban megszerzett információkhoz" - mondta Mayford. "Ez a tanulmány azt sugallja, hogy az egyik mód, amivel az agy eléri ezt az eredményt, az idegsejtek régi emlékekből származó aktivitási sémáinak használata, és ezek hozzáfűzése az újonnan tanultak során képződött aktivitáshoz"

Mayford csapata jelenleg még pontosabb kontrollt próbál elérni, ami lehetővé teszi egyetlen meghatározott emlék ki- és bekapcsolását olyan hatékonysággal, hogy az egerek úgy érzékeljék, az A-dobozban vannak, miközben valójában a B-dobozban tartózkodnak. A csapat reményei szerint munkájuk újabb adalékokkal szolgál az agy emlék kialakítási mechanizmusának megismeréséhez. Mayford meggyőződése, hogy idővel lehetővé válik az észlelési folyamat megcélzása gyógyszeres kezelésekkel, így véve fel a harcot a különböző mentális betegségekkel, mint a skizofrénia és a poszt traumatikus stressz rendellenesség. A kezelések megcélozhatják a beteg félelmeit, kikapcsolva a közreműködő neuronokat, akadályozva a bomlasztó gondolati sémákat.