SG.hu·
Közvetlenül hat agyunk kémiájára egy parazita
Egy kutatás kimutatta, hogy a Toxoplasma gondii parazita, ami a Föld populációjának közel 15 százalékánál okoz toxoplazmózist, közvetlenül befolyásolja az emberi agy dopamin termelését.
A Leeds Egyetem tanulmánya az első ami rávilágít, hogy az emlősök agyában élősködő paraziták képesek a dopamin szint befolyásolására. Bár a tanulmányt rágcsálókkal végezték el, a kutatást vezető dr. Glenn McConkey, az egyetem biológiai karának tanára úgy véli, felfedezéseik új fényben tüntethetik fel a dopaminhoz, az agy fő hírvivő vegyületéhez kapcsolódó emberi neurológiai rendellenességek, mint a skizofrénia, a figyelemvesztés, a hiperaktivitás és a Parkinson-kór kezelését.
A kutatásból kitűnik hogyan manipulálják a rágcsálók viselkedését saját javukra a paraziták. A fertőzött egerek és patkányok elvesztik ösztönös félelemérzetüket a macskákkal szemben, jelentősen növelve elfogásuk és elfogyasztásuk esélyét, ami lehetővé teszi a parazita számára, hogy visszatérjen az elsődleges gazdatestbe és befejezze életciklusát.
A kutatócsoport felfedezte, hogy a paraziták dopamin termelést idéznek elő a fertőzött agyban, a normál mennyiség sokszorosát szabadítva fel. A dopamin egy természetes vegyület, ami üzeneteket közvetít az agyban, melyek a mozgás, az észlelés és a viselkedés kontrollálását célozzák. Segít kordában tartani az agy jutalom és élvezet központjait, továbbá szabályozza az érzelmi reakciókat, mint a félelem. Egy adott dopamin receptor jelenléte ugyancsak összeköthető az élménykereséssel, míg a dopamin hiány az emberek esetében a Parkinson-kór kialakulásában mutatkozik meg.
A felfedezések korábbi tanulmányokra épülnek, amiben McConkey csapata megfigyelte, hogy a parazita valójában saját génállományában kódolja a dopamin termeléshez szükséges enzimet. "Ezeknek az elemzéseknek alapján egyértelmű volt, hogy a T. gondii képes jelentős növekedést előidézni az idegsejtek dopamin termelésében" - nyilatkozott McConkey. "Az emberek véletlen hordozói a T. gondii-nak, a parazita bárhol kiköthet az agyban, ezért a toxoplazmózis fertőzés emberi tünetei attól függnek, mely területekre jut el a parazita. Ez megmagyarázhatja az észlelt statisztikai összefüggéseket a skizofrénia és a toxoplazmózis fertőzés egybeesése között"
McConkey következő lépésként azt vizsgálja, hogyan váltja ki a parazita enzime a dopamin termelést, és ez hogyan változtatja meg a gazda viselkedését. A toxoplazmózis, ami többek közt a mosatlan zöldségeken található macska ürülékkel és a nyers, vagy főzetlen fertőzött húsokkal kerül a szervezetbe, viszonylag gyakori. A brit lakosság 10-20 százaléka, míg a becslések szerint az USA populációjának 22 százaléka hordozza a parazitákat ciszta formájában. A legtöbb parazita hordozó ember egészséges, azoknál azonban akiknél az immunrendszer le van gyengülve, különös tekintettel a terhes nőkre, a toxoplazmózis komoly egészségi kockázatot jelent, akár végzetessé is válhat.
A parazita egy ciszta létrehozásával fertőzi meg az agyat, amiben egy tirozin-hidroxiláz nevű enzimet,a dopamin egyik alapanyagát termeli. A dopamin hangulatban, szocializációban, figyelemben, ösztönzésben és alvási sémákban játszott szerepe jól ismert és a skizofréniát hosszú ideje társítják a dopamin termelődéshez. A tirozin-hidroxiláz enzim egy fontos lépés az L-DOPA, a Parkinson-kór leghatékonyabb gyógyszere elkészítéséhez.
A Leeds Egyetem tanulmánya az első ami rávilágít, hogy az emlősök agyában élősködő paraziták képesek a dopamin szint befolyásolására. Bár a tanulmányt rágcsálókkal végezték el, a kutatást vezető dr. Glenn McConkey, az egyetem biológiai karának tanára úgy véli, felfedezéseik új fényben tüntethetik fel a dopaminhoz, az agy fő hírvivő vegyületéhez kapcsolódó emberi neurológiai rendellenességek, mint a skizofrénia, a figyelemvesztés, a hiperaktivitás és a Parkinson-kór kezelését.
A kutatásból kitűnik hogyan manipulálják a rágcsálók viselkedését saját javukra a paraziták. A fertőzött egerek és patkányok elvesztik ösztönös félelemérzetüket a macskákkal szemben, jelentősen növelve elfogásuk és elfogyasztásuk esélyét, ami lehetővé teszi a parazita számára, hogy visszatérjen az elsődleges gazdatestbe és befejezze életciklusát.
A kutatócsoport felfedezte, hogy a paraziták dopamin termelést idéznek elő a fertőzött agyban, a normál mennyiség sokszorosát szabadítva fel. A dopamin egy természetes vegyület, ami üzeneteket közvetít az agyban, melyek a mozgás, az észlelés és a viselkedés kontrollálását célozzák. Segít kordában tartani az agy jutalom és élvezet központjait, továbbá szabályozza az érzelmi reakciókat, mint a félelem. Egy adott dopamin receptor jelenléte ugyancsak összeköthető az élménykereséssel, míg a dopamin hiány az emberek esetében a Parkinson-kór kialakulásában mutatkozik meg.
A felfedezések korábbi tanulmányokra épülnek, amiben McConkey csapata megfigyelte, hogy a parazita valójában saját génállományában kódolja a dopamin termeléshez szükséges enzimet. "Ezeknek az elemzéseknek alapján egyértelmű volt, hogy a T. gondii képes jelentős növekedést előidézni az idegsejtek dopamin termelésében" - nyilatkozott McConkey. "Az emberek véletlen hordozói a T. gondii-nak, a parazita bárhol kiköthet az agyban, ezért a toxoplazmózis fertőzés emberi tünetei attól függnek, mely területekre jut el a parazita. Ez megmagyarázhatja az észlelt statisztikai összefüggéseket a skizofrénia és a toxoplazmózis fertőzés egybeesése között"
McConkey következő lépésként azt vizsgálja, hogyan váltja ki a parazita enzime a dopamin termelést, és ez hogyan változtatja meg a gazda viselkedését. A toxoplazmózis, ami többek közt a mosatlan zöldségeken található macska ürülékkel és a nyers, vagy főzetlen fertőzött húsokkal kerül a szervezetbe, viszonylag gyakori. A brit lakosság 10-20 százaléka, míg a becslések szerint az USA populációjának 22 százaléka hordozza a parazitákat ciszta formájában. A legtöbb parazita hordozó ember egészséges, azoknál azonban akiknél az immunrendszer le van gyengülve, különös tekintettel a terhes nőkre, a toxoplazmózis komoly egészségi kockázatot jelent, akár végzetessé is válhat.A parazita egy ciszta létrehozásával fertőzi meg az agyat, amiben egy tirozin-hidroxiláz nevű enzimet,a dopamin egyik alapanyagát termeli. A dopamin hangulatban, szocializációban, figyelemben, ösztönzésben és alvási sémákban játszott szerepe jól ismert és a skizofréniát hosszú ideje társítják a dopamin termelődéshez. A tirozin-hidroxiláz enzim egy fontos lépés az L-DOPA, a Parkinson-kór leghatékonyabb gyógyszere elkészítéséhez.