Hunter
Az emberekkel közös géneket hordoznak a delfinek az agyukban
A delfin és az emberi agy hasonlóságai azt bizonyítják, hogy a két faj jóval közelebb áll egymáshoz az eddig feltételezettnél, illetve arra is utal, hogy a méret nem minden.
Egy új tanulmány szerint egyes genetikai jegyek a nagy agy és a komplex észlelés konvergens evolúciójához vezettek néhány fajnál, beleértve a delfint és az embert, mely során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetességek alakulnak ki.
"Jó ideje felismertük, hogy a delfin egyike a legintelligensebb emlősöknek, és sok olyan dologra képesek mint a nagy majmok. Van énképük, képesek a kommunikációra, az utánzásra és a kulturális átrökítésre " - mondta a tanulmány vezetője, Michael McGowen, a detroiti Molekuláris Gyógyászati és Evolúciós Központ kutatója, aki munkatársaival közel 10.000 protein kódoló gént hasonlított össze a delfinek génállományából kilenc másik állatéval.
A vizsgált fajok, a tehén, ló, kutya, egér, elefánt, oposszum, kacsacsőrű emlős, csirke és az ember közül a delfinek leginkább a tehenekkel rokoníthatók. A két faj 70 millió évvel ezelőtt vált ketté. A hasonlóságok azonban a delfinek, az ember és az elefántok között a legszembetűnőbbek. Mindhárom fajt nagy agy és intelligencia jellemzi. Elsőként a tudósok megállapították, hogy a nagy agyú trió egy lassú molekuláris evolúciós rátát támogató génekkel rendelkezik. "Ez a jellemvonás a hasonló élettörténetű állatokat köti össze, amiket esetünkben nagy generációs idő, hosszas szülői ráfordítás és kis populációs méret jellemez. Ezen fajok többsége nagy aggyal rendelkezik, ilyenek a majmok, az elefántok és a cetfélék" - magyarázta McGowen.
A kutatók azt is megállapították, hogy a nagy aggyal rendelkező állatok idegrendszeri génjeinek evolúciója adaptív, vagyis alkalmazkodó volt, bizonyítva, hogy az agyfunkcióknál nem csak a méret, hanem a minőség is számít. "A folding (hajtogatódás), a szinapszisok száma, a fehér és a szürke állomány aránya, mind hozzájárul az intelligenciához" - tette hozzá McGowen.
A tudósok a metabolikus evolúció molekuláris jeleit is felfedezték, ami egy csirke-tojás jellegű kérdést vet fel. Melyik volt előbb, a nagy agy, vagy az anyagcserében bekövetkezett változás? McGowen az utóbbira szavaz. "A nagy agynak üzemanyagra van szüksége, ebből sejthető, hogy az anyagcsere változásai tették lehetővé egy nagy agy kifejlődését" - taglalta. "Érdekes, hogy ugyanazokat a változásokat látjuk ugyanazon géncsoportoknál a nagy aggyal rendelkezők - főemlősök, cetfélék, elefántok evolúciójában. Ez magába foglalja az anyagcsere géneket, melyek az agy energiaellátását biztosítják, tekintve hogy az idegi szövetek sokkal több energiát igényelnek mint a többi sejt"
Felfedezték továbbá, hogy a delfinek rendelkeznek az emberi szellemi rendellenességekben és alvásban közreműködő génekkel. Az előbbi segít megmagyarázni a delfinek intelligenciáját és elképesztő kognitív képességeit. Az alvás esetében a tudósok megállapították, hogy egy bizonyos gén, ami az éberségben játszik szerepet, megváltozott a delfineknél. "A delfinek az alvás egy szokatlan formáját gyakorolják, mely során agyuknak csak az egyik oldala szenderül álomba, ebben az állapotban folytatják az úszást és bizonyos fokon a tudatuk is működik" - mondta McGowen. "Rendkívül érdekes, hogy találtunk egy gént, ami kapcsolódhat ehhez a számunkra szokatlan viselkedéshez"
A kutatók munkája megerősítheti azt az állítást, hogy a delfinek a világ második legintelligensebb állatai. "Ha a viszonylagos agyméretet vesszük az intelligencia mércéjének, akkor meg kell állapítanunk, hogy a delfin a modern ember után a legintelligensebb faj" - mondta Lori Marino, az ugyancsak amerikai Emory Egyetem viselkedés biológusa, hozzátéve, hogy az elefántokkal kapcsolatos eredmények ugyancsak segíthetnek megmagyarázni, hogy ezek a nagy aggyal rendelkező vastagbőrűek miért járnak túl időnként az őket tanulmányozó emberek eszén. Az elefántok általában igen gyorsan kitalálják a feladatokat, figyelmen kívül hagyva az emberi szabályokat, majd csalnak a maximális jutalom érdekében.
Egy új tanulmány szerint egyes genetikai jegyek a nagy agy és a komplex észlelés konvergens evolúciójához vezettek néhány fajnál, beleértve a delfint és az embert, mely során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetességek alakulnak ki.
"Jó ideje felismertük, hogy a delfin egyike a legintelligensebb emlősöknek, és sok olyan dologra képesek mint a nagy majmok. Van énképük, képesek a kommunikációra, az utánzásra és a kulturális átrökítésre " - mondta a tanulmány vezetője, Michael McGowen, a detroiti Molekuláris Gyógyászati és Evolúciós Központ kutatója, aki munkatársaival közel 10.000 protein kódoló gént hasonlított össze a delfinek génállományából kilenc másik állatéval. A vizsgált fajok, a tehén, ló, kutya, egér, elefánt, oposszum, kacsacsőrű emlős, csirke és az ember közül a delfinek leginkább a tehenekkel rokoníthatók. A két faj 70 millió évvel ezelőtt vált ketté. A hasonlóságok azonban a delfinek, az ember és az elefántok között a legszembetűnőbbek. Mindhárom fajt nagy agy és intelligencia jellemzi. Elsőként a tudósok megállapították, hogy a nagy agyú trió egy lassú molekuláris evolúciós rátát támogató génekkel rendelkezik. "Ez a jellemvonás a hasonló élettörténetű állatokat köti össze, amiket esetünkben nagy generációs idő, hosszas szülői ráfordítás és kis populációs méret jellemez. Ezen fajok többsége nagy aggyal rendelkezik, ilyenek a majmok, az elefántok és a cetfélék" - magyarázta McGowen.
A kutatók azt is megállapították, hogy a nagy aggyal rendelkező állatok idegrendszeri génjeinek evolúciója adaptív, vagyis alkalmazkodó volt, bizonyítva, hogy az agyfunkcióknál nem csak a méret, hanem a minőség is számít. "A folding (hajtogatódás), a szinapszisok száma, a fehér és a szürke állomány aránya, mind hozzájárul az intelligenciához" - tette hozzá McGowen.
A tudósok a metabolikus evolúció molekuláris jeleit is felfedezték, ami egy csirke-tojás jellegű kérdést vet fel. Melyik volt előbb, a nagy agy, vagy az anyagcserében bekövetkezett változás? McGowen az utóbbira szavaz. "A nagy agynak üzemanyagra van szüksége, ebből sejthető, hogy az anyagcsere változásai tették lehetővé egy nagy agy kifejlődését" - taglalta. "Érdekes, hogy ugyanazokat a változásokat látjuk ugyanazon géncsoportoknál a nagy aggyal rendelkezők - főemlősök, cetfélék, elefántok evolúciójában. Ez magába foglalja az anyagcsere géneket, melyek az agy energiaellátását biztosítják, tekintve hogy az idegi szövetek sokkal több energiát igényelnek mint a többi sejt"
Felfedezték továbbá, hogy a delfinek rendelkeznek az emberi szellemi rendellenességekben és alvásban közreműködő génekkel. Az előbbi segít megmagyarázni a delfinek intelligenciáját és elképesztő kognitív képességeit. Az alvás esetében a tudósok megállapították, hogy egy bizonyos gén, ami az éberségben játszik szerepet, megváltozott a delfineknél. "A delfinek az alvás egy szokatlan formáját gyakorolják, mely során agyuknak csak az egyik oldala szenderül álomba, ebben az állapotban folytatják az úszást és bizonyos fokon a tudatuk is működik" - mondta McGowen. "Rendkívül érdekes, hogy találtunk egy gént, ami kapcsolódhat ehhez a számunkra szokatlan viselkedéshez"A kutatók munkája megerősítheti azt az állítást, hogy a delfinek a világ második legintelligensebb állatai. "Ha a viszonylagos agyméretet vesszük az intelligencia mércéjének, akkor meg kell állapítanunk, hogy a delfin a modern ember után a legintelligensebb faj" - mondta Lori Marino, az ugyancsak amerikai Emory Egyetem viselkedés biológusa, hozzátéve, hogy az elefántokkal kapcsolatos eredmények ugyancsak segíthetnek megmagyarázni, hogy ezek a nagy aggyal rendelkező vastagbőrűek miért járnak túl időnként az őket tanulmányozó emberek eszén. Az elefántok általában igen gyorsan kitalálják a feladatokat, figyelmen kívül hagyva az emberi szabályokat, majd csalnak a maximális jutalom érdekében.