Hunter
A rejtélyes Vénusz-ívre vadásznak a csillagászok
Amikor június 6-án a Vénusz átvonul a Nap előtt, űrszondák és földi távcsövek egész hada fogja nyomon követni, hogy megfigyelhessenek egy különleges, röpke jelenséget, a Vénusz-ívet, vagy Lomonoszov-gyűrűt.
"Teljesen megdöbbentett, amikor először láttam a 2004-es átvonulás alkalmával" - emlékszik vissza Jay Pasachoff csillagász professzor. "Egy fényes, ragyogó perem jelent meg a Vénusz körül, nem sokkal azután, hogy megkezdte az átvonulást"
Egy röpke pillanatra a bolygó egy "tűzkarikává" vált. A kutatók jó ideje tudják, mi zajlik le ilyenkor. A Nap által hátulról megvilágított Vénusz légköre megtöri a bolygó felhőcsúcsai felett elhelyezkedő légrétegen áthaladó napfényt, egy fényívet hozva létre, amit akár az amatőr távcsövekkel is észlelhetünk.
Az ív a NASA TRACE űrszondájának felvételén 2004-ben
Kiderült, hogy a kutatók rengeteget megtudhatnak a Vénuszról a fényív megfigyelésével. Valójában a Naprendszer második bolygójának legmélyebb titkaiba enged bepillantást. "Nem tudjuk, miért fejlődött annyira másként a Földhöz viszonyítva testvérbolygónk légköre" - magyarázta Thomas Widemann, a franciaországi Observatoire de Paris bolygótudósa.
A Föld és a Vénusz hasonló távolságra van a Naptól és összetételét tekintve is hasonló alapanyagokból épül fel, méretüket tekintve ideális ikerpár lehetne a két bolygó, légköreik azonban meglepően eltérőek. A Vénusz atmoszférája közel százszor sűrűbb a Földénél, elsősorban széndioxidból áll, ami 500 Celsius fokra emeli felszíni hőmérsékletét. 20 kilométer magas kénsav-felhők tornyosulnak a felszín fölött, amik óránkénti 350 kilométeres sebességgel száguldanak, egy földi lény számára ez maga a pokol, a hatalmas nyomás, az égető hő és a fullasztó közeg a mi létformánk számára egyenlő az azonnali halállal.
A bolygótudósok nem igazán tudják, miért alakult így a Vénusz sorsa. "Modelljeink és eszközeink nem adnak teljes magyarázatot a Vénuszra, ami azt jelenti, hogy saját bolygónk ismeretéhez sem rendelkezünk minden eszközzel" - hangsúlyozza Widemann. "A Vénusz megismerése önmagunk megismerése is"
A Vénusz egyik legnagyobb rejtélye a szuperrotáció. A bolygó teljes légköre mindössze négy földi nap leforgása alatt megkerüli a bolygót, ami elképesztően gyorsnak számít a bolygó 243 napos forgási idejéhez képest. "A szuperrotáció dinamikái mind a mai napig feladják a leckét, az olyan korszakos küldetések, mint a NASA Pioneer Venus, az orosz Venera és Vega, a NASA Magellan és az ESA Venus Express űrszondái által összegyűjtött adatok ellenére"
Itt jön be a képbe a Vénusz-ív. Az ív fényessége elárulja a bolygó középső légrétegeinek, a mezoszférának a hőmérsékletét és sűrűségét, ahol a napfény megtörik. Egyes modellek szerint a mezoszféra a bolygó szuperrotációjának a kulcsa. A fényív elemzésével a kutatók kiszámíthatják ennek a kritikus rétegnek a hőmérsékletét és sűrűségét sarkponttól sarkpontig.
Ez a három felvétel a 2004-es átvonuláskor készült és egy amatőr csillagász, a francia André Rondi nevéhez fűződik
Amikor az ív 2004-ben megjelent, az esemény váratlanul érte a csillagászokat, ezért észleléseiket nem optimalizálták a gyorsan változó fénygyűrű megfigyelésére és elemzésére. Ezúttal azonban készen állnak. Pasachoff és Widemann egy világméretű kísérletet szerveztek a jelenség nyomon követésére. "A világ különböző pontjain elhelyezett 9 koronográffal fogjuk megfigyelni az ívet" - mondta Pasachoff. "A megfigyelési pontok között található Haleakala, Big Bear és Sacramento Peak. A japán Hinode űrszonda és a NASA SDO (Napdinamikai Obszervatóriuma) ugyancsak besegítenek az adatgyűjtésbe"
Az ív megfigyeléséhez a belépés és a kilépés időszakai a legalkalmasabbak. A Vénusz korongja június 6-án 0:09 és 0:27 között lép be a Nap elé, míg a kilépés 6:32 és 6:50 között zajlik. Pasachoff figyelmeztet a megfelelő és biztonságos szűrők használatára, mind a fehérfény, mind a H-alfa szűrők jó eséllyel megjelenítik a távcsöveken az ívet.
A belépést hazánkban nem tudjuk megfigyelni, a kilépést viszont igen. Magát az áthaladást az északkeleti országrészből lehet a legtovább nyomon követni, itt ugyanis 4:30-kor kel a nap, míg délnyugaton 5:02-kor. A Magyar Csillagász Egyesület honlapján közzétett figyelmeztetés szerint érdemes megválogatni az észlelőhelyet. Bár napkelte idején általában nyugodt a levegő, a júniusi magas napemelkedés során hamar felmelegedhet, ami a légköri nyugodtságot tönkreteszi. Erdős, füves vagy vízparti megfigyelőhely a legjobb választás, távol lakott területektől. Távcső téren a hosszú fókuszú, nagy nagyítású távcső az ideális, ami teljesen le van zárva a külső fényektől. Napszűrő fóliát, üveget is használhatunk, vagy Herschel-prizmát.
"Teljesen megdöbbentett, amikor először láttam a 2004-es átvonulás alkalmával" - emlékszik vissza Jay Pasachoff csillagász professzor. "Egy fényes, ragyogó perem jelent meg a Vénusz körül, nem sokkal azután, hogy megkezdte az átvonulást"
Egy röpke pillanatra a bolygó egy "tűzkarikává" vált. A kutatók jó ideje tudják, mi zajlik le ilyenkor. A Nap által hátulról megvilágított Vénusz légköre megtöri a bolygó felhőcsúcsai felett elhelyezkedő légrétegen áthaladó napfényt, egy fényívet hozva létre, amit akár az amatőr távcsövekkel is észlelhetünk.
Az ív a NASA TRACE űrszondájának felvételén 2004-ben
Kiderült, hogy a kutatók rengeteget megtudhatnak a Vénuszról a fényív megfigyelésével. Valójában a Naprendszer második bolygójának legmélyebb titkaiba enged bepillantást. "Nem tudjuk, miért fejlődött annyira másként a Földhöz viszonyítva testvérbolygónk légköre" - magyarázta Thomas Widemann, a franciaországi Observatoire de Paris bolygótudósa.
A Föld és a Vénusz hasonló távolságra van a Naptól és összetételét tekintve is hasonló alapanyagokból épül fel, méretüket tekintve ideális ikerpár lehetne a két bolygó, légköreik azonban meglepően eltérőek. A Vénusz atmoszférája közel százszor sűrűbb a Földénél, elsősorban széndioxidból áll, ami 500 Celsius fokra emeli felszíni hőmérsékletét. 20 kilométer magas kénsav-felhők tornyosulnak a felszín fölött, amik óránkénti 350 kilométeres sebességgel száguldanak, egy földi lény számára ez maga a pokol, a hatalmas nyomás, az égető hő és a fullasztó közeg a mi létformánk számára egyenlő az azonnali halállal.
A bolygótudósok nem igazán tudják, miért alakult így a Vénusz sorsa. "Modelljeink és eszközeink nem adnak teljes magyarázatot a Vénuszra, ami azt jelenti, hogy saját bolygónk ismeretéhez sem rendelkezünk minden eszközzel" - hangsúlyozza Widemann. "A Vénusz megismerése önmagunk megismerése is"
A Vénusz egyik legnagyobb rejtélye a szuperrotáció. A bolygó teljes légköre mindössze négy földi nap leforgása alatt megkerüli a bolygót, ami elképesztően gyorsnak számít a bolygó 243 napos forgási idejéhez képest. "A szuperrotáció dinamikái mind a mai napig feladják a leckét, az olyan korszakos küldetések, mint a NASA Pioneer Venus, az orosz Venera és Vega, a NASA Magellan és az ESA Venus Express űrszondái által összegyűjtött adatok ellenére"
Itt jön be a képbe a Vénusz-ív. Az ív fényessége elárulja a bolygó középső légrétegeinek, a mezoszférának a hőmérsékletét és sűrűségét, ahol a napfény megtörik. Egyes modellek szerint a mezoszféra a bolygó szuperrotációjának a kulcsa. A fényív elemzésével a kutatók kiszámíthatják ennek a kritikus rétegnek a hőmérsékletét és sűrűségét sarkponttól sarkpontig.
Ez a három felvétel a 2004-es átvonuláskor készült és egy amatőr csillagász, a francia André Rondi nevéhez fűződik
Amikor az ív 2004-ben megjelent, az esemény váratlanul érte a csillagászokat, ezért észleléseiket nem optimalizálták a gyorsan változó fénygyűrű megfigyelésére és elemzésére. Ezúttal azonban készen állnak. Pasachoff és Widemann egy világméretű kísérletet szerveztek a jelenség nyomon követésére. "A világ különböző pontjain elhelyezett 9 koronográffal fogjuk megfigyelni az ívet" - mondta Pasachoff. "A megfigyelési pontok között található Haleakala, Big Bear és Sacramento Peak. A japán Hinode űrszonda és a NASA SDO (Napdinamikai Obszervatóriuma) ugyancsak besegítenek az adatgyűjtésbe"
Az ív megfigyeléséhez a belépés és a kilépés időszakai a legalkalmasabbak. A Vénusz korongja június 6-án 0:09 és 0:27 között lép be a Nap elé, míg a kilépés 6:32 és 6:50 között zajlik. Pasachoff figyelmeztet a megfelelő és biztonságos szűrők használatára, mind a fehérfény, mind a H-alfa szűrők jó eséllyel megjelenítik a távcsöveken az ívet.
A belépést hazánkban nem tudjuk megfigyelni, a kilépést viszont igen. Magát az áthaladást az északkeleti országrészből lehet a legtovább nyomon követni, itt ugyanis 4:30-kor kel a nap, míg délnyugaton 5:02-kor. A Magyar Csillagász Egyesület honlapján közzétett figyelmeztetés szerint érdemes megválogatni az észlelőhelyet. Bár napkelte idején általában nyugodt a levegő, a júniusi magas napemelkedés során hamar felmelegedhet, ami a légköri nyugodtságot tönkreteszi. Erdős, füves vagy vízparti megfigyelőhely a legjobb választás, távol lakott területektől. Távcső téren a hosszú fókuszú, nagy nagyítású távcső az ideális, ami teljesen le van zárva a külső fényektől. Napszűrő fóliát, üveget is használhatunk, vagy Herschel-prizmát.
