Hunter

Újabb SETI kezdeményezés indult

A földönkívüli intelligencia után kutató SETI mindig is találékony volt a módszereket illetően. A [email protected] esetében a "polgári tudomány" egyik úttörőjét üdvözölhetjük a kezdeményezésben, összegyűjtve az érdeklődő amatőröket, hogy segítsenek a szakembereknek az adatfeldolgozásban. Az 1999-ben közzétett alkalmazás, ami a vállalkozó szelleműek számítógépeinek szabad processzorteljesítményét kihasználva fésüli át a SETI Intézet rádiótávcsövei által generált információt. Akkoriban a [email protected] több mint egymillió felhasználót számlált.

Február 29-én a SETI Intézet egy újabb polgári tudományos projektet indított útjára. Ezúttal azonban kutatóikat sokkal inkább a jelentkezők biológiai számítógépei érdeklik az asztalaikon álldogáló digitális változat helyett, a SETILive ugyanis az emberi agy mintafelismerő képességét szeretné kiaknázni, mellyel valós időben különítenék el az érdekes jeleket a Föld lakossága által keltett interferencia áradattól.

A SETI rádióteleszkópok használatával figyeli az űrből érkező keskeny sávszélességű rádiójeleket, amikről tudjuk, hogy nem jönnek létre természetes úton, észlelésük bizonyítékként szolgálna egy idegen technológia létezésére. Ennek eléréséhez a SETI Intézet a 42 kisméretű rádiótávcső tányérból álló Allan Teleszkóp Tömböt használja. Sajnos a rádióspektrum egyes részei tele vannak a földlakók által kreált jelekkel. Az elhaladó műholdaktól kezdve a hánykolódó űrszeméten át a földi radarokig minden zavaró körülménynek számít a földönkívüli jelek keresésénél, még az autók gyújtásrendszere is rádióhullámokat kelt, amik megzavarják a szoftvert. Egészen mostanáig - más megoldás híján - a projekt figyelmen kívül hagyta a spektrum legnépesebb részeit, a SETILive azonban újra bevonná ezeket a körforgásba.

Mindezt úgy teszi, hogy a zajos spektrumtöredékek adatainak a képi ábrázolását tárja a felhasználók elé, abban a reményben, hogy ki tudják szűrni a zajt és észreveszik a Föld rádió-hangzavarába temetett potenciálisan érdekes jeleket. Ezek az érdekesnek tűnő jelek nem feltétlenül származnak idegen civilizációktól, nagyobb az esély különböző csillagászati jelenségekre, mondta Chris Lintott, az Oxford Egyetem asztrofizikusa, aki segít a többek között a SETILive-nak is otthont adó Zooniverse weboldal működtetésében. Azonban a különböző zavarforrások beazonosításával és az eredmények visszatáplálásával az automatizált kereső algoritmusokba fokozható a földi zajok kezelésének képessége.

Más polgári tudományos projektek is használják az emberi "wetware", vagyis az agy felsőbbrendű minta felismerési képességét, a SETILive azonban egy lényeges pontban különbözik ezektől. Felhasználói nem tárolt adatokkal dolgoznak, az idegenek jeleit valós időben vadászhatják le. A projekt weboldalára bejelentkező felhasználók mindig az Allen Tömb legfrissebb információit látják, éppen ezért gyorsan is kell dolgozniuk. Minden 90 másodpercben a tömb egy másik csillagra, vagy frekvenciatartományra vált és új képet generál. Ha a felhasználók megpillantanak valami érdekeset, akkor a tömböt utasíthatják, hogy három percen belül kapcsoljon vissza a kérdéses csillagra vagy tartományra, hogy lássák ott van-e még a jel.

Ez nagy előny, véli dr. Lintott. A [email protected] dolgozók rengeteg érdekesnek tűnő jelet találtak, azonban mert az általuk elemzett adatok gyakran több hónaposak, ezek a jelek általában eltűnnek, mire valaki felfedezi és jelzi, hogy ellenőrzésre érdemesnek találja. A leghíresebb példa egy ilyen késleltetett felfedezésre, bár még jóval a [email protected] indulása előtt történt, az úgynevezett Hűha! (Wow!) jel. Ezt a jelet, ami pontosan úgy nézett ki, mint amit a csillagászok szerint az idegenek használhatnak a kapcsolatteremtésre, 1977-ben pillantották meg a távcsövek kinyomtatott jelsorozatában. Egy erős, finoman hangolt adás volt a rádiócsillagászok legfontosabb természetes frekvenciáján, amit az elektron generál egy hidrogén atomban. Azonban mire a csillagászok észrevették és műszereikkel ellenőrizni kezdték volna, a jel eltűnt.

Ha a SETILive-val sikerülne felfedezni egy újabb Hűha! jelet, a csillagászok szinte azonnal ráfókuszálhatnának. Az első kapcsolatfelvétel az idegenekkel így a számítógépekkel teli laboratóriumok helyett, akár egy külvárosi hálószobában is megtörténhetne, valamikor késő éjjel, amikor a felhasználó ideje engedi.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Palinko #64
    Ez már nem semmi, én úgy tudtam még, hogy elméleti síkon vannak csak. Köszi a videót.
  • Katalizátor #63
    Régen minden a vízben élt. A szárazföldi életnek igen durva fizikai korlátai voltak. Nézz körül ma!
  • kvp #62
    A vasimr hajtomu a Bussard ramjet toloerot generalo egysege, ha minden jol megy az iss is kap egyet. Bussard collectorokat jopar szonda kapott mar, bar foleg meresi/mintagyujtesi celbol, de volt egy komolyabb kiserlet az ursikloval is. Ami hianyzik az a mukodo fuzios reaktor, de fisszios reaktorral vagy napelemmel is mukodik a rendszer, bar mindketto limitalja az elerheto sebesseget. Azert a jelenlegi technologiai szint is eleg lenne egy hasznalhato jarmu osszeallitasara.

    Foldi tesztek:
    http://www.youtube.com/watch?v=aVRXvBDaV2w
  • gombost #61
    Szerinted nem, szerintem igen. Sajnos soha nem fogjuk megtudni, hogy kinek van igaza.
  • Palinko #60
    Bussard ramjet is csak egy teória ha jól tudom még mindég csak nagyon elméleti valami. milyen tesztek vannak amit említettél?
  • kvp #59
    "A világegyetemben csak fényt meghaladó sebességgel van értelme utazni, információt küldeni. Sokan abban reménykednek, a jövőben majd bebizonyítják, hogy ez lehetséges. Szerintem meg az bizonyosodik be, hogy ez lehetetlen még az Alien-eknek is. Tehát hiába van rengeteg élet az univerzumban, soha nem fognak kapcsolatot teremteni."

    Nem kell a fenynel gyorsabban haladni ahhoz, hogy gyorsan jussunk el egyik pontbol a masikba. Egyreszt kello energiaval le lehet roviditeni az utat (a ter meggorbitesevel), masreszt az is eleg ha az utazok szamara telik el keves ido, tehat a kozel fenysebesseg miatti ido lassulas is eleg lehet. Harmadreszt egy civilizacio ugy is donthet, hogy fenysebesseg alatt terjed, legfeljebb soha nem fognak kommunikalni az uj koloniakkal. Tuleles szempontjabol ez is eleg es onnantol eleg nagy az eselye, hogy elobb-utobb valamelyik kolonia telepesei belebotlanak mas eletformakba is.

    A kozel fenysebessegu utazashoz pedig megvan a tudasunk, csak donteni nem dontottunk meg ugy hogy meg is lepjuk. A Bussard ramjet egy hasznalhato megoldas es egyes elemeit mar tesztelik. Ebbol akar mukodo csillagkozi urhajo is lehet. Perse johet egy modernebb technologia, de ami most van mar az is alkalmas a terjeszkedesre.

    Az igazi gondunk az, hogy a tejutrendszer szelen vagyunk, tehat egy kis csillagsurusegu teruleten. Igy joval kisebb az eselye annak hogy valaki belenkbotlik vagy a forditottjanak. A radiozaj figyelese pedig nem olyan jo otlet amilyennek tunik, mert egy fejlett civilizacio csak feherzajt kelt a fejlett technologiaja miatt vagy meg azt sem. Keves az eselye, hogy egy masik civilizacio is direkt hosszu idon at sugarozzon szamunkra felismerheto jeleket, altalunk figyelt iranybol es frekvenciakon, tovabba azok teljes szorodas nelkul elerjenek hozzank. Eselye van, de annak azert nagyobb hogy keszitunk par csillagkozi urhajot es elkezdunk terjedni a galaxisban.

    ps: Onnantol hogy egy kolonia elindult es mar nem tudnak rendesen kommunkalni a szulobolygojukkal mar kulon kulturanak tekinthetoek. Bizonyos szamu generacio utan pedig kulon fajnak. Ha kozben odaernek egy bolygohoz es letelepednek, akkor a kornyezethez valo alkalmazkodas ezt tovabb gyorsithatja. Ennek ellenere ezek az eltero kulturjau es genetikaju fajok kozos ostol szamaznak, mint ahogy a foldon az osszes emlos is a mokuscickanytol. Ez a lassu es kommunikaciomentes terjeszkedes is lehetove teszi a vilagur meghoditasat, de nem emberi leptekben.
  • BladeW #58
    Hát igen, azt elismerem, hogy a mi életünkben nem valószínű, hogy áttörést érnek el a témában.
  • Oliwaw #57
    Másik példa: Isten létezik, ha felkutatjuk és azt mndjuk neki, hogy szezámmagosbakfitty akkor minden kívánságunkat teljesíti.
  • Oliwaw #56
    Kincstári optimizmus, példát mindenre lehet hozni (pl a fúzió alapelve mióta ismert ?)
  • BladeW #55
    A tudományban az a nagyszerű, hogy képtelenség különbséget tenni azon állítások között amik megdönthetetlenek, és azok között amiket majd meg fognak dönteni. Szóval én óvatosan bánnék az olyan kijelentésekkel, hogy mi a lehetetlen és mi nem.

    Erre egy nagyszerű analógia, hogy pl 200 évvel ezelőtt hajóval hetekig tartott eljutni Európából Amerikába. Ma mennyi idő? Órák kérdése. Vajon azért mert annyival gyorsabbak a hajók? Nem. Azért mert feltalálták a repülőgépet.