Máris idegen élettől érkező jelzést vélt felfedezni egy ausztrál csillagász a nemrég azonosított Gliese 581g exobolygóról, ami egy csillag lakható zónájában helyezkedik el és lehet, hogy nem is létezik.

A bolygó felfedezéséről közzétett szeptember 29-i bejelentést követően Ragbir Bhathal, a Nyugat Sydney Egyetem csillagásza azt állította, hogy két évvel ezelőtt gyanús fényimpulzusokat észlelt a galaxis azon területéről, ahol a Gliese 581g elhelyezkedik. Bhatal az idegen intelligencia után kutató SETI ausztrál csoportjának tagja. "Mindig, amikor tiszta az ég felmegyek a csillagvizsgálóba és szemügyre veszem valamelyik égi objektumot" - nyilatkozott Bhatal a brit Daily Mailnek. "Amikor az egyik objektumot vizsgáltuk felfedeztük ezt a jelet, egy nagyon éles jelet, egy lézerhez hasonló dolgot."

"Ismerem a tudóst, és amikor először bejelentette felfedezését részleteket kértem tőle, amit nem küldött el" - mondta Frank Drake a SETI egyik úttörője a SPACE.com-nak, hozzátéve, hogy ezzel elég kétségessé vált számára az állítás, amivel nincs egyedül. Bhatal elmondása szerint 2008 decemberében észlelte a különös jelet, közel két évvel a bolygó megtalálása előtt. "Nem ismerem a Bhathal által említett fényforrás elhelyezkedését, ő pedig nem szolgált részletekkel. Úgy vélem nagyon valószínűtlen, hogy a Gliese 581 irányából érkezett volna" - összegezte álláspontját Drake, aki 50 évvel ezelőtt az Ozma projekttel elindította a földönkívüli intelligencia jelei utáni kutatást.

A Gliese 581g egyike a Gliese 581 vörös törpe csillag körül keringő, a Földtől körülbelül 20,5 fényévnyire elhelyezkedő két új világnak. Összesen hat bolygót találtak a csillag körül, ezek közül csak az 581g esik a csillag lakható zónájába, ahol folyékony víz is létezhet. Időközben kétségessé vált a bolygó létezése, ugyanis Francesco Pepe, a Genovai Obszervatórium HARPS adatain dolgozó csillagásznak nem sikerült megerősíteni a Gliese 581g létezését, sőt az f jelű exobolygóét sem, míg a 2009-ben felfedezett b, c, d és e jelűeket igazolta a HARPS. A g jelű bolygóval kapcsolatban a jelerősséget annyira alacsonynak ítélte meg, hogy az gyakorlatilag a mérési zaj szintjén mozog.

Tehát elképzelhető, hogy nincs is bolygó az általunk lakhatónak minősített régióban, azonban ez az eshetőség semmit nem változtat azon a tényen, hogy egy jel nem jel. Ezt a SETI kutatói már jól tudják az elmúlt évtizedek tapasztalataiból; nem ez lenne az első jel, ami izgalomban tartja a szervezet tagjait, majd miután többé nem ismétlődik meg, csalódásként könyvelődik el. Ha mégsem létezik a Gliese 581g, akkor is elmondhatnánk, hogy abból az égitest-mennyiségből, amivel galaxisunk rendelkezik, számos lakható bolygónak kell léteznie. Így máris felmerül a nagy kérdés: hol vannak a többiek?

1950-ben Enrico Fermi is feltette ezt a kérdést, amit ma Fermi-paradoxonnak nevezünk. Egy galaxis, melyben nem kevesebb, mint 10 milliárd éve léteznek bolygók, és köztük bizonyára nem a Föld az egyetlen, ami lakható, akkor hol vannak azok a civilizációk, amiknek 5 milliárd év előnyük volt velünk szemben? A Homo Sapiens csupán 150 000 éve barangol a Földön.


Aki nem UFO hívő, annak nagyjából három lehetőség marad. Az egyik, hogy itt vannak, azonban gondosan ügyelnek rá, hogy ne tudjunk róluk, míg a másik, hogy valóban kifejlődött máshol is az intelligens élet, azonban valamilyen okból nem kutatják a galaxist, ami lehet technikai vagy bármi egyéb ok is. Végül az sem zárható ki, hogy mi vagyunk az egyetlenek, vagy egyike az elsőknek, akiknél kifejlődött az intelligencia a galaxisban.

Amikor Nicole Gugliucci, az amerikai Virginia Egyetem csillagász tanára feltette a kérdést hallgatóinak, vajon melyik a legvalószínűbb a három eshetőség közül, a legtöbben a másodikat választották, mely szerint valami meggátolta a korábbi civilizációkat a galaxis kolonizálásában, ugyanakkor sokan remélték, hogy az első eshetőség a valóság. A paradoxon megoldására Gugliuccinak sincs válasza, azonban úgy véli az igazság még annál is különösebb lehet, mint amit egyáltalán feltételezni tudunk.