Hunter
Felfedezték a gerincesek legősibb előfutárát
Egy kutatócsoport felfedezte az összes ismert gerinces, köztük az ember egyik legrégebbi ősét.
A Cambridge és a Toronto Egyetemek, valamint a Royal Ontario Múzeum (ROM) kutatói megerősítették, hogy a Sziklás-hegység kanadai részén fekvő Yoho Nemzeti Park Burgess-pala kövületeiben talált kihalt Pikaia gracilen a gerincesek eddig felfedezett legprimitívebb formája, kora 505 millió évre tehető.
A Pikaiát elsőként Charles Doolittle Walcott amerikai paleontológus említette, mint gyűrűsférget 1911-ben. Walcott számos őskövületet gyűjtött be, amiket megpróbált csoportokba sorolni, természetesen a ma élő fajokat véve alapul, ezért leletei sokáig nem keltették fel a figyelmet. 1962-ben azonban újravizsgálták a gyűjteményt és megállapították, hogy nem rokoníthatók a modern élővilággal.
A gyűjteményben szereplő Pikaia esetében megállapításra került, hogy a lény rendelkezett egy rendkívül primitív gerinchúrral, ami a gerincesek fejlődésének későbbi szakaszában gerincoszloppá alakult. "Az izomszelvények felfedezése olyan egyértelmű bizonyíték, amit már régóta keresünk" - nyilatkozott a tanulmány szerzője, Simon Conway Morris professzor, a Cambridge Egyetem paleobiológusa. "Az idegszelvényekkel, egy ideghúrral, egy gerinchúrral és egy érhálózattal, amiket mind azonosítottunk, ez a tanulmány egyértelműen a bolygó legősibb gerinchúros lényévé emeli a Pikaiát"
Az angolnaszerű állat átlagos mérete 5 centiméter körül mozgott, lapos teste szakaszos izomtömbök sorozatából állt, ami a gerinchúr két oldalán helyezkedett el. A kutatók szerint a tenger fenék fölött úszhatott, kígyózó mozgást végezve. Összesen 114 Pikaia kövületet vizsgáltak meg képfeldolgozó technikák egész sorát bevetve, hogy felfedjék a legapróbb részleteket is. "Furcsa érzés tudni, hogy a hattyúk, kígyók, medvék, zebrák és megdöbbentő módon az emberek is közös történelemmel rendelkeznek ezzel a parányi lénnyel, ami nem nagyobb a hüvelykujjamnál" - mondta Jean-Bernard Caron, a Toronto Egyetem ökológusa és evolúciós biológia professzora.
A Cambridge és a Toronto Egyetemek, valamint a Royal Ontario Múzeum (ROM) kutatói megerősítették, hogy a Sziklás-hegység kanadai részén fekvő Yoho Nemzeti Park Burgess-pala kövületeiben talált kihalt Pikaia gracilen a gerincesek eddig felfedezett legprimitívebb formája, kora 505 millió évre tehető.
A Pikaiát elsőként Charles Doolittle Walcott amerikai paleontológus említette, mint gyűrűsférget 1911-ben. Walcott számos őskövületet gyűjtött be, amiket megpróbált csoportokba sorolni, természetesen a ma élő fajokat véve alapul, ezért leletei sokáig nem keltették fel a figyelmet. 1962-ben azonban újravizsgálták a gyűjteményt és megállapították, hogy nem rokoníthatók a modern élővilággal.
A gyűjteményben szereplő Pikaia esetében megállapításra került, hogy a lény rendelkezett egy rendkívül primitív gerinchúrral, ami a gerincesek fejlődésének későbbi szakaszában gerincoszloppá alakult. "Az izomszelvények felfedezése olyan egyértelmű bizonyíték, amit már régóta keresünk" - nyilatkozott a tanulmány szerzője, Simon Conway Morris professzor, a Cambridge Egyetem paleobiológusa. "Az idegszelvényekkel, egy ideghúrral, egy gerinchúrral és egy érhálózattal, amiket mind azonosítottunk, ez a tanulmány egyértelműen a bolygó legősibb gerinchúros lényévé emeli a Pikaiát"
Az angolnaszerű állat átlagos mérete 5 centiméter körül mozgott, lapos teste szakaszos izomtömbök sorozatából állt, ami a gerinchúr két oldalán helyezkedett el. A kutatók szerint a tenger fenék fölött úszhatott, kígyózó mozgást végezve. Összesen 114 Pikaia kövületet vizsgáltak meg képfeldolgozó technikák egész sorát bevetve, hogy felfedjék a legapróbb részleteket is. "Furcsa érzés tudni, hogy a hattyúk, kígyók, medvék, zebrák és megdöbbentő módon az emberek is közös történelemmel rendelkeznek ezzel a parányi lénnyel, ami nem nagyobb a hüvelykujjamnál" - mondta Jean-Bernard Caron, a Toronto Egyetem ökológusa és evolúciós biológia professzora.
