Hunter

18 millió évvel korábban léphettek partra a négylábúak

Egy lengyel lelet szerint a szárazföldi négylábúak, a modern kétéltűek, madarak, hüllők és emlősök ősei több millió évvel korábban megjelenhettek, mint azt eddig feltételezték, ami jelentősen átalakíthatja a fejlődésükről szóló elméleteket.

A Varsói Egyetem Paleobiológiai és Evolúciós Karának kutatói a dél-lengyelországi Swietokrzyskie-hegységben fedeztek fel 397 millió éves lábnyomokat. A terület akkoriban egy tengerpart része lehetett, míg a legkorábbi négylábú gerincesek összes korábbi fosszíliáit eddig a folyódeltáknál és tavaknál találták. "Felfedezésünk arra utal, hogy a jelenlegi tudományos konszenzus nem csupán az első négylábúak kialakulásának időpontját, de a helyét tekintve is téves" - nyilatkozott Grzegorz Niedzwiedzki, aki 2002-ben fedezte fel a szóban forgó lábnyomokat egy Kielce közelében fekvő bányában.

A nagyjából 15 centiméter széles lábnyomok 18 millió évvel idősebbek, mint a legkorábbi ismert leletek. A lábnyomok mérete arra utal, hogy a hozzá tartozó élőlények 2,5 méter hosszúságúak lehettek. Az általános nézet szerint a négylábúak a tüdős- és a bojtosúszójú halakból alakultak ki 387 millió évvel ezelőtt, melynek a híres Tiktaalik is tagja volt. "A feltételezések szerint a négylábúak a folyódeltákban és a tavakban fejlődtek ki, részben mert minden eddigi bizonyítékot ezekben a közegekben találtak" - nyilatkozott Jenny Clack, a brit Zoológiai Múzeum egyik kurátora. "Ez a kutatás azt sugallja, hogy az első négylábúak, akik a szárazföldre merészkedtek, valójában a sekély tengerekben éltek."


A lények egy tengeri lagúna iszapos talajában hagyták a lábnyomaikat, ami akkoriban az egyenlítőtől délre, egy szuperkontinens, Laurázsia déli partjai mentén helyezkedett el. Felmerül a kérdés, vajon miért vágtak neki a szárazföldnek a tenger lakói hamarabb, mint a folyók vagy tavak lényei?

Niedzwiedzki elmélete szerint a tengerpart egy csábító új, és nem utolsó sorban kényelmes élelemforrást nyújthatott az árapály által a partra vetett halak formájában, amikből akár kétszer is lakmározhattak azok, akik a szárazföldi életet választották. Ezzel szemben Ted Daeschler, a philadelphiai Természettudományi Akadémia munkatársa arra figyelmeztet, hogy a megkövült lábnyomok akár félre is vezethetnek. "Bár minden elismerésem a tanulmányban részt vevő tudósoké, létezhet más magyarázat is ezekre a nyomokra" - mondta.

Clack mindenesetre a négylábúak evolúciójának átértékelésére számít, szerinte kellőképpen meggyőzőek a bizonyítékok.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #149
    A 14C-módszerrel mérhető maximális kor 50–70 ezer év, a hibahatár általában ±100 év, az analitikai módszerek és kalibrálások pontosításával egyre kisebb.
  • djhambi #148
    "Ok, kerdem en, mi van akkor, ha 2 kulonbozo eljaras 2 kulonbozo eredmenyt ad?"

    Sokadszorra mondom, tapasztalati tény, hogy nem ad különböző eredményeket. (+- 50 év) Ugyanolyan tapasztalati tény, mint pl. az, hogy minden tárgy a Födfelszín közelében g gyorsulással zuhan felé. Nem kell attól félned, hogy különböző eredményket kapsz nagy eltérésel. Nincs benne semmi statisztika, semmi valszám. (Csak annyi, amennyi atomi szinetn, de az nagy számuk miatt nyerő.)
  • Tetsuo #147
    A tema mar regen off.. azert beszeltem C14rol, mert az a leghasznaltabb regeszeti korokben. Persze a cikk eseteben nem valoszinu. Es felsorolsz tobb eljarast is, amit mind nem lehet elvegezni egyazon mintan. Ok, kerdem en, mi van akkor, ha 2 kulonbozo eljaras 2 kulonbozo eredmenyt ad? Bevetnek egy harmadikat.. igy mar matematikailag ok, de megis azt mutatja, h nem minden tuti..
  • Irasidus #146
    Igen változott, a kalibrálás módszere plusz-mínusz 80 -100 év. Ez neked 50 ezer év távlatából nem elég pontos akkor használhatsz más módszert is. (Szerintem érthető amit írok, nem?)

    Ott csúszattál, hogy a többi kormeghatározást figyelmen kívűl hagyod, és a C14 kormeghatározással foglalkozol egy több száz millió éves maradványnál, és ott csúsztatsz hogy nem érted meg tudjuk mikor mekkora volt a C14-befolyásoló kozmikus sugárzás 750 ezer évig pontosan, és ott csúsztatsz, hogy azt írod a kalibrálás változik, és nem azt pontosabb lesz, évtizedekkel pontosabb, és nem ezer vagy millió évvel, és ott csúsztatsz, folytatnám még, de mennem kell, olvass, és tanúlj:

    Abszolúlt kormeghatározási módszerek:

    1. Radiometrikus kormeghatározás

    * argon–argon (Ar–Ar)
    * hasadáskövető kormeghatározás
    * hélium–hélium (He–He)
    * jód–xenon (I–Xe)
    * lantán–bárium (La–Ba)
    * ólom–ólom (Pb–Pb)
    * lutécium–hafnium (Lu–Hf)
    * neon–neon (Ne–Ne)
    * optikailag stimulált fénykibocsátási kormeghatározás
    * kálium–argon (K–Ar)
    * radiokarbon kormeghatározás
    * rénium–ozmium (Re–Os)
    * rubídium–stroncium (Rb–Sr)
    * szamárium–neodímium (Sm–Nd)
    * urán–ólom (U–Pb)
    * urán–ólom–hélium (U–Pb–He)
    * urán–tórium (U–Th)
    * urán–urán (U–U)

    ...és még:

    * részecskegyorsítós tömegspektrometria (AMS)
    * kálium-argonos kormeghatározás (K-Ar KMH)
    * a fák évgyűrűinek használata (dendrokronológia)
    * obszidián hidratálásán alapuló KMH
    * fluor felszívódását alkalmazó KMH
    * biokronológia
    * aminosav alapú KMH
    * asztronómiai kronológia stb.

    Illetve még használnak Relatív Kormeghatározási módszereket is...
  • Tetsuo #145
    Minden igaz, amit eddig irtam.
    Amit te irsz majdnem az is, csak a 100%ot javitsd kevesebbre.
    Mint lejjebb irtam.. nemtom hanyadszor, egy minta vizsgalata eseten osszevetnek tobb modszert (ha lehet) ill kalibralnak, igen, akar a jegtombokhoz, de ha megnezed, maga a kalibralas is valtozik/zott..
  • Irasidus #144
    Ne haragudj te vak vagy, vagy nem tudsz olvasni? Még egyszer:

    Ez így nem igaz. Ismert, hogy a Napból származó kozmikus sugárzás fluxusa változik időben, emiatt a radiokarbon meghatározással közvetlenül kapott ún. BP ("Before Present") évek számát kalibráció után feleltetik meg a kalendáriumi éveknek. A kalibrációhoz szabványos görbéket használnak, amelyek más kormeghatározási módszerekkel való összehasonlítások alapján készülnek, mint a fák évgyűrűi, barlangi cseppkövek (melyek több tízezer év rétegeit is tartalmazhatják), jégmagok, korallok, mélytengeri üledékek stb. A kozmikus sugárzás intenzitását se 80-90 év mérési eredményei alapján "extrapolálják". Egy 2005-ös vizsgálat például a grönlandi GISP2 jégmag rétegeinek 32 ezer évre visszamenő vizsgálatával kapta meg a sugárzási fluxus időfüggését [36]. (E kormeghatározási módszereket T. T. nem is említi könyvében, pedig érdekes lenne megtudni a kreácionista magyarázatot például az antarktiszi EPICA jégmagra, amely 720 ezer év jégrétegeit tartalmazza.)

    Nézd plusz mínusz pár év van a mérési pontosságban, ezt senki nem vitatja, de amit te állítasz az merő tudatlanság, és hozzáértés.
  • Tetsuo #143
    pontosan, egymashoz viszonyitjak a leleteket, persze gyakran kiegeszitik mas modzerekkel is, de neha nem tudjak..

    errol beszeltem.
  • djhambi #142
    Igen, de a +- 50 évbe beleszámolták az apróbb eltéréseket is. A mérések bizonyítják, más, ismert korú leletek összehasonlításával.
  • Tetsuo #141
    A radiokarbon modszer is radiometrikus. ;)
    Hol csusztattam, mi nem igaz?
    Rengeteg modszer van, mind1ik behatarolva, h mikor hasznalhato, pl. mire varhato a minta kora..

  • Tetsuo #140
    Mindenki tisztaban van vele, hogy vannak mas modszerek is, regeszeti szerves anyagoknal tobbsegeben megis a radiokarbon kormeghatarozast hasznaljak.
    Egyebkent az egyszerubb radiometrikus eljarasoknal elengedhetetlen a kezdeti atomarany pontos ismerete. Az izokron kormeghatarozasnak is vannak korlatai..

    Mind2 oldalon vannak elvakult fanatikusok. Persze, hogy a kreacionistak minden ragalmat felhoznak a modszerek ellen, en nem azt tettem.
    Nem allitottam, hogy a kormeghatarozas, alapjaiban rossz, csupan azt, hogy nem mindenhato. A korulmenyek figyelembevetele nelkul a merheto ertekek gyakran felrevezetoek.
    Ez mindegyik eljarasra igaz.