SG.hu·

Egy bolygó, ami a csillagokat is lepipálja

Csillagászok felfedezték az eddigi legforróbb bolygót, egy gázóriást, ami közel 3200 Celsius-fokos hőmérsékletével több csillagot is túlszárnyal.

A Szuper Széles Látószögű Bolygó Kutatás (SuperWASP) elnevezésű együttműködés 2006-ban számolt be először a bolygó létezésére utaló jelekről. A csoport periodikus elhalványulásokat észlelt a szülőcsillagnál, ami egy, a Jupiternél 1,4-szer nagyobb bolygót sejtetett. A mérések eredménye a WASP-33b, ami a Nap-Merkúr távolság kevesebb mint 7 százalékára kering csillagától.

A bolygó 29,5 óra alatt járja körbe pályáját, és bár ennél szűkebb pályán is keringenek bolygók, a WASP-33b szülőcsillaga egyike a legmagasabb hőmérsékletű bolygóval rendelkező csillagoknak, felszíni hőmérséklete eléri a 7160 Celsius-fokot, szemben a Nap 5600 fok körüli értékével. A közeli pálya és a csillag hőmérséklete egy rekord forróságú bolygót eredményez, a brit Keele Egyetem csapata Alexis Sheffield vezetésével a Kanári-szigeteken található William Herschel Távcső infravörös kamerájával közel 3200 fokot mért, amivel a WASP-33b több vörös törpe csillagot is maga mögé utasít.


A WASP-33b, ahol 29,5 óra egy esztendő

A WASP-33b bepillantást nyújthat a csillagászoknak sok fejtörést okozó magas hőmérsékletű bolygók tulajdonságaiba, mondta Drake Deming, a NASA Goddard Űrrepülési Központ tudósa. Például több csillagközeli bolygónál is megfigyelték, hogy külső légköri rétegei hűvösebbek, mint a mélyebben elhelyezkedő belső rétegei, ami azért meglepő, mert ezeket a bolygókat nem a belső hőjük, hanem csillagaik heves külső sugárzása melegíti.

Deming szerint a jelenséget komplex szénalapú vegyületek idézhetik elő, amik megváltoztatják azt a módot, ahogy a bolygó a sugárzásra reagál. Ezek a vegyületek létrejöhetnek a szülőcsillag ultraibolya fényének hatására, ami a WASP-33b esetében különösen intenzív. "Ez tipikusan az a bolygó, amit szeretnénk szemügyre venni" - mondta. "Egészen kivételes lehetőség egy ilyen forró csillag körül keringő bolygó tanulmányozása."

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Rotcsa2011. 01. 21.. 19:56||#27
Váááááá, ezaz! 😄nagyon köszi!
© Irasidus2011. 01. 21.. 16:41||#26
Bolygó definíció (Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. közgyûlése alapján):

Az az égitest, amely
(a) Csillagok körül keringenek,
(b) elegendõen nagy tömegûek ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúly de fúziós energiatermelésük nincs.
(c) És végül, a keletkezésükkor a csillag körüli úgynevezett akkréciós korongban (amelynek anyagából megformálódtak) tisztára söpörték a környezetüket.

Minden bolygónak van egy magja, amit körülvesz vagy kõzet, vagy gáz, újabb bolygóknál szén test. Lénygében ezek az anyagok alkotják a bolygótestet. A gázbolygók valóban nem Föld típusú bolygó, ez teljesen jól látod, de nem a Föld az etalon hanem a keletkezés, és a fenti kritériumok!
© IMYke2.0.0.02011. 01. 21.. 15:17||#25
© Murder32011. 01. 21.. 14:19||#24
de akkor ezek a gázóriások valójában sokkalta kisebb bolygók.
..mondjuk a magon azon nem lehetne megélni nem?mert ott nagyon magas a hõ meg a nyomás, tehát akkor ebben az értelmébe nem tekinthetõ a magjuk a normális bolygókéval összevethetõ szilárd talajnak nem?
© Irasidus2011. 01. 21.. 12:41||#23
A bolygó szó a az égen bolyongó "csillagokból" ered, így a bolygó megjelölés nagyon régi múltra tekint vissza. Ebbõl az is következik, hogy a bolygó nem azt jelenti, hogy szilárd felszíne van. A mai modern bolygó definíció természetesen ennél kicsit részletesebben taglalja, hogy mi lehet bolygó, és a szilárd felszín itt sem kritérium. Miért lenne az?

Nem a szilárd felszín tartja a meg a légkört, hanem a gravitáció. A gáznak is van tömege, fõleg ekkora mennyiségben. Egyébként a magja hétköznapi értelmében szilárdnak tekinthetõ, ami nagyobb mint a Föld. Az irdatlan nyomás miatt a bolygó hidrogén gáz teste elõször cseppfolyósodik majd egy fémes, "szilárd" állapothoz nagyon hasonló állapotot vesz fel, ez után jön a mag ami valószínûleg vasból van, mint a Földnek.

© kvp2011. 01. 21.. 02:24||#22
A gazoriasok es a csillagok kozott az a kulonbseg, hogy zajlik-e bennuk eleg intenziv fuzios folyamat. Egyebkent a gazoriasok eseten a belsejuk nyugodtan lehet olvadt magma, amit a gaznemu legkor vesz korul. Jopar gazorias eseten valoszinuleg van szilard mag is, csak nagyon kicsi. Viszont a klasszikus kihult felszin minden esetben hianyzik. Ezzel szemben csillagok eseten altalaban hianyzik a szilard mag es a fuzios folyamatok miatt plazma allapotban van az anyaguk jo resze. Ha egy gazbolygo megfelelo anyagokbol all (pl. sok hidrogen) es eleg nagy lesz a tomege (pl. mas bolygok elnyelesevel), akkor a gravitacios nyomas altal keltett ho miatt begyulladhat es atalakulhat csillagga.
© Murder32011. 01. 21.. 00:31||#21
De msot azt magyarázza már el nekem valaki hogy ha a gázóriásoknak nincs szilárd felszíne azok mért bolygók?
mert ha nincs rajta szilárd talaj akkor annak mitõl van légköre.
magja sincs akkor? az is csak gáz vagy mi?
© Murder32011. 01. 21.. 00:29||#20
kár h nem ilyen nagy bolygón alakult ki az élet...
© WoodrowWilson2011. 01. 20.. 23:19||#19
© Tomalak2011. 01. 20.. 23:16||#18


mondjuk ezen nincs föld :d