Hunter
Megszületett az első ember alkotta "csillag"
Január 28-án egy lézerfény ívelt a magasba, létrehozva az első mesterséges csillagot a déli égbolton, ami lehetővé teszi a világegyetem minden eddiginél részletesebb tanulmányozását.
Az ESO (European Southern Observatory) tudósai újabb jelentős mérföldkő elérését ünnepelhették a VLT (Very Large Telescope) tömb otthonául szolgáló chilei Cerro Paranalon. Az ESO, a Max Planck Intézet Földönkívüli Fizika és Csillagászati részlegeinek mérnökeiből és tudósaiból álló csapat ötévnyi munkája eredményeként január 28-án egy lézerfény ívelt a magasba a VLT negyedik 8,2 méteres távcsövéből, a Yepunból. Ezzel létrehozták az első mesterséges csillagot a déli égbolton, ami lehetővé teszi a csillagászoknak a világegyetem minden eddiginél részletesebb tanulmányozását.
Mesterséges csillag Paranal felett
Bár a mesterséges lézer iránycsillag (LGS) húszszor halványabb a szabad szemmel látható leghalványabb csillagnál, elég fényes ahhoz, hogy az adaptív optikák képesek legyenek megmérni és ellensúlyozni a légkör torzítását, ami a turbulenciák miatt korlátozza a földi távcsövek által elérhető képélességet. Az adaptív optikai rendszerekkel eddig is kiküszöbölhető volt a fenti probléma, melynek köszönhetően a felvételek olyan élesek, mintha az űrben készültek volna. Az adaptív optikának viszont szüksége van egy közeli, tájékozódási pontul szolgáló csillagra, aminek viszonylag fényesnek kell lennie, a fény azonban lekorlátozza az égbolt vizsgálható területét.
Ezt kiküszöbölendő született meg a nagy erejű lézer által táplált mesterséges csillag, ami igény szerint ki- és bekapcsolható, tovább fokozva az adaptív optikai rendszerek alkalmazhatóságát. Az 50 centiméter széles, sárgás lézersugár egy ragyogó nátrium atom réteget hoz létre a légkörben 90 kilométeres magasságban. A lézernek a Yepun alatt elhelyezkedő laboratórium ad otthont.
Pillanatkép a laboratóriumból
Az LGS beüzemelését 12 nap intenzív tesztüzem követte, ez idő alatt a Yepun két adaptív optikai eszköze, a NAOS-CONICA leképező és a SINFONI spektrográf használta csillagászati felvételeik felbontásának javítására, ezzel február 10-én lezárult az LGS első fázisa. A második fázisra, melynek célja a teljesítmény finomítása, valamint a működés optimalizálása, tavasszal kerül sor, és csupán ezt követően használhatják majd a csillagászok, várhatóan az év második felétől.
Az ESO (European Southern Observatory) tudósai újabb jelentős mérföldkő elérését ünnepelhették a VLT (Very Large Telescope) tömb otthonául szolgáló chilei Cerro Paranalon. Az ESO, a Max Planck Intézet Földönkívüli Fizika és Csillagászati részlegeinek mérnökeiből és tudósaiból álló csapat ötévnyi munkája eredményeként január 28-án egy lézerfény ívelt a magasba a VLT negyedik 8,2 méteres távcsövéből, a Yepunból. Ezzel létrehozták az első mesterséges csillagot a déli égbolton, ami lehetővé teszi a csillagászoknak a világegyetem minden eddiginél részletesebb tanulmányozását.
Mesterséges csillag Paranal felett
Bár a mesterséges lézer iránycsillag (LGS) húszszor halványabb a szabad szemmel látható leghalványabb csillagnál, elég fényes ahhoz, hogy az adaptív optikák képesek legyenek megmérni és ellensúlyozni a légkör torzítását, ami a turbulenciák miatt korlátozza a földi távcsövek által elérhető képélességet. Az adaptív optikai rendszerekkel eddig is kiküszöbölhető volt a fenti probléma, melynek köszönhetően a felvételek olyan élesek, mintha az űrben készültek volna. Az adaptív optikának viszont szüksége van egy közeli, tájékozódási pontul szolgáló csillagra, aminek viszonylag fényesnek kell lennie, a fény azonban lekorlátozza az égbolt vizsgálható területét.
Ezt kiküszöbölendő született meg a nagy erejű lézer által táplált mesterséges csillag, ami igény szerint ki- és bekapcsolható, tovább fokozva az adaptív optikai rendszerek alkalmazhatóságát. Az 50 centiméter széles, sárgás lézersugár egy ragyogó nátrium atom réteget hoz létre a légkörben 90 kilométeres magasságban. A lézernek a Yepun alatt elhelyezkedő laboratórium ad otthont.
Pillanatkép a laboratóriumból
Az LGS beüzemelését 12 nap intenzív tesztüzem követte, ez idő alatt a Yepun két adaptív optikai eszköze, a NAOS-CONICA leképező és a SINFONI spektrográf használta csillagászati felvételeik felbontásának javítására, ezzel február 10-én lezárult az LGS első fázisa. A második fázisra, melynek célja a teljesítmény finomítása, valamint a működés optimalizálása, tavasszal kerül sor, és csupán ezt követően használhatják majd a csillagászok, várhatóan az év második felétől.
