66
-
#66
Te most optikai, láható fényben gondolkozol? -
Thrawn #65 Ez az, ami jelenleg kivitelezhetetlen, pedig zseniális megoldás. Az Európai Déli Obszervatórium négy óriásteleszkópja nem titkoltan ezzel a céllal készült, ezeknél ugye fix, kb. 130 méteres a bázistávolság. Állnak, mint a cövek, egyszer kell őket összehangolni, utána már csak némi finombeállítás, mégis, csak mostanában érkeznek az első kísérleti megfigyelések eredményei. Az, ami rádióinterferometria néven évtizedek óta létezik, optikai eszközöknél a nagyságrendekkel kisebb hullámhossz miatt nagyon nehezen megvalósítható. -
kvp #64 Epiteni kellene egy urbeli tavcsorendszert, sok kis olcso tavcsobol. Ezek optikai kepet terben is idoben osszeillesztve mar normal fotot kapnank az adott bolygorol. A felveteleket erdemes szeles frekvenciatartomanyban elkesziteni a bolygon talalhato anyagok elemzesehez, de azert egy normal rgb kep is kell, az utobbit ugyanis le lehet kozolni. Ezzel egyreszt nagyon nagy felbontasu kepeket tudnank kesziteni a kozeli targyakrol (pl. Armstrong labnyomarol a Holdon), es meg eppen elfogadhatoan eletlen kepeket a tavoli bolygokrol. A lenyeg csak az, hogy kelloen nagy teruleten legyen szetszorva, kelloen sok kis urtavcso es szikronban legyenek egymashoz. (ez utobbi tavolasgmero lezerrel oldhato meg viszonylag olcson) -
#63
Sőt, most jut eszembe. Akkor ne bízz se az ultrahang, se a CT, se MR, se más képalkotó non invazív orvosi eljárásban... -
#62
Én szkeptikus vagyok mindennel kapcsolatban, amit senki sem lát, csak kiszámolják, hogy ott van.
Akkor rossz időben nehogy repcsire ülj, amikor vakleszállásra alkalmas rendszerekkel teszik le a gépet. Az is biztos hazudozásra alapulva száll le.
Atyaisten... -
#61
én ezt ééééééééééééértem :) csak azt nem hogy miért kell ennyire kiszínezni egy cikket :) szerintem kevesebb költői túlzással is érthető és hiteles lehet egy iromány a köznép számára is -
Cef #60 Az a probléma, hogy még csak következtetnie sem kellett volna:
"Bár méretükben nagyjából megegyeznek bolygónkkal, sőt a csillag is egészen hasonlatos a Naphoz, mindkét idegen égitest túl közel kering csillagához, olyan magas hőmérsékleteket eredményezve a bolygókon, ami alkalmatlanná teszi az általunk ismert élet fenntartására, tették hozzá a kutatók."
De hát a trollok már csak ilyenek, bár neki még van mit tanulnia. -
philcsy #59 Úgy örülök, hogy végre beleszóltál.
Az "élhetőek" jelzőt gondolom a "Mindkét bolygó közelebb kering csillagához mint naprendszerünkben a Merkúr, aminek köszönhetően az exobolygókon 760, illetve 430 Celsius fokos hőmérséklet uralkodik." mondatból sikerült kikövetkeztetned... -
gombabácsi #58 Nagyon jó amiket írtál! Én úgy örülök, hogy ezek a bolygók a Földhöz hasonlóak és élhetőek és hogy ezt a tudosók bebizonyították!
;) -
philcsy #57 És Szent István kora óta jelentősen változott a föld sűrűsége vagy tömege vagy keringési ideje?
Annyian szeretik fölhozni a múltat. Arisztarkhosz egyszerű mértani összefüggésből megbecsülte a Napnak és a Holdnak a földtől mért távolság arányát és a méretük arányát. És igaza volt, pedig a kortárs filozófusok még égi szférákról beszéltek. A Nap pedig elérhetetlenebb volt számukra mint a Kepler-20 számunkra.
"ráadásul azokat a bolygókat később látta emberi szem is."
És miért fontos, hogy lásd szemmel? Te bízol a szemben ami 3 fő szín nem túl pontos megkülönböztetésére képes, de nem hiszel a spektroszkópnak ami ugyan azt csinálja csak nagyon sok nagyságrenddel pontosabban? Nevetséges. Mintha a lézer távmérés után a főmérnök még "le is lépné" a távolságot. Mondván, biztos ami biztos...
Ezek a bolygók legalább annyira léteznek mint a Nap. Persze lehet, hogy a Nap se létezik... Majd ha oda lehet menni megfogdosni, akkor elhiszem. Addig az bármi lehet az égen.
-
#56
950 fényév távolságból fantázia az, hidd el. Hogy mondhatod, hogy jó eséllyel tudják megbecsülni? Mi számít nálad jó esélynek? Mennyiről igazolódott be, hogy a becslés, feltevés helyes volt? Méret, tömeg, sűrűség, anyag, de már a távolság is erősen megkérdőjelezhető szerintem. Gondolj bele, az a fény, amit ma látunk, még Szt. István életében indult el, ekkora távolságon szerintem lehetetlen bármit is biztosan kijelenteni, de még megbecsülni is.
Én szkeptikus vagyok mindennel kapcsolatban, amit senki sem lát, csak kiszámolják, hogy ott van. Tény, a kezdetleges távcsövek korában a Naprendszer távoli bolygóinak létezését is így jósolták meg, de itt a távolság már akkora, hogy jóval több a hibalehetőség, ráadásul azokat a bolygókat később látta emberi szem is. -
philcsy #55 A csillagászok már régóta nem látnak semmit csak műszerekkel érzékelnek, ez szerintem mindenki számára világos. -
philcsy #54 "Mindezt egy árnyék alapján? Hogy is?"
Szükség van még a csillag tömegére.
Kepler harmadik törvénye összeköti a csillag tömegét a keringési időt és az átlagos távolságot.
A körmozgás egyenletéből meg lehet határozni azt a centripetális erőt amely ezen a pályán tartja a bolygót, amiből a csillag tömegét ismerve megkapod a bolygó tömegét.
Az átlagos távolságból és a kitakarásból meg lehet határozni a bolygó méretét.
A méretből és a tömegből pedig a sűrűségét. -
philcsy #53 Az előző neked ment volna. -
philcsy #52 Itt éles, szabályos és periodikusan visszatérő eseményről van szó. A napfolt ilyet nem produkált még soha.
A távolság a színképvonalaknál nem nagyon számít.
Hogy mekkora az okozott hatás?
A Nap-Föld esetében:
A tömegarány: 1:300000
Az átlagos Föld-Nap távolság: 150 millió km
A Napot origóba helyezve körmozgást feltételezve a tömegközéppontra egyszerűen megkaphatod, hogy 500 km-re van a Nap középpontjától. Ha a többi bolygóról elfelejtkezünk a Nap egy 500 km sugarú pályán mozog a Földel szinkronban. A keringési ideje 1 év, ebből:
A szögsebesség: 7.2*10^-4 1/h
A Nap kerületi sebesség: 0.36 km/h = 0.1 m/s = 10 cm/s
A két szélső érték (,amikor közeledik és amikor távolodik) közötti különbség 20 cm/s.
Ezeknél a vöröseltolódás nagyobb mivel közelebb vannak a csillaghoz (7,6 millió km és 16,6 millió km) és gyorsabban keringenek körülöttük (6,1 nap illetve 19,6 nap), illetve nagyobb a tömegük is (tömegük 1,7 és 3-szorosa a Földének).
A Kepler-20 tömege megfelel a napénak.
A tömegarány: 1:170000 illetve 1:100000
Az átlagos Föld-Nap távolság: 7,6 millió km illetve 16.6 millió km
A tömegközéppontra 45 km illetve 166 km-re van a csillaguk középpontjától. (Külön külön vizsgálva őket.)
A keringési idejük 6,1 nap illetve 19,6 nap.
A szögsebesség: 4.3*10^-2 1/h illetve 1.3*10^-2 1/h
A csillag kerületi sebessége: 0.5 m/s illetve 0.6 m/s
A két szélső érték közötti különbség 1 m/s illetve 1.2 m/s.
Ezeknek a vöröseltolódása egy nagyság rendel nagyobb mint a Földé.
Jelenleg a CODEXCODEX a legprecízebb ilyen eszköz. Teszteken 10 cm/s-es felbontást tudott produkálni, az elméleti felbontása 2 cm/s.
Ezeknek a bolygóknak a vöröseltolódását minden probléma nélkül lehet mérni sőt elvileg már a mostani eszközökkel is minden probléma nélkül be lehet azonosítani egy Föld szerű bolygót egy Nap szerű csillag lakható övezetében. -
Caro #51 Tidal lockingnak hívják a jelenséget (angolul). Egyszerűen abból lehet tudni hogy elegendően közel vannak a csillaghoz, hogy ez kialakuljon (maga a leírás persze bonyolultabb).
A Hold is folyamatosan egy arcát mutatja felénk. -
Cef #50 950 év semmi. Még 1 millió év is egy nagy nullának számít kozmikus léptékben nézve. Nagyon kicsi annak az esélye, hogy bármi is történt velük. A Földünk még biztonságban lesz az elkövetkező pár milliárd évben. A Földnek nem sok vizet zavar, hogy van-e rajta élet vagy sem. -
glomgold #49 950 év alatt, amíg az észlelt és mérhető információ ideért, annyi minden történhetett szegény égi teremtménnyel, ki tudja mi van(?) ott most...
De jó lenne viszont azt tudni, hogy a következő 950 évben a mi Földünk legalább biztonságban van... -
endrev #48 "Mivel a bolygók úgy keringenek a Kepler-20 körül, hogy egyik oldaluk folyamatos sötétségbe borul"
Már bocs, de ezt honnan tudják? Kétféleképpen detektálták a bolygót: részleges csillagfogyatkozás és pozícióingadozás. Egyiket sem befolyásolja a bolygó forgása. -
Balu0 #47 Ezért virágzik az áltudomány manapság :( -
#46
Én inkább balfasz szagot. Találkoztam olyan bölcsésszel aki tudta, hogy 0 természettudományból, ezért kérdezett, figyelt, tanult és halgatott.
Ellenben sok idióta balfasz azt hiszi, hogy 0 tudással többet tud annál, aki ennek szentelte az életét. Nemrég erről linelt valaki egy forrást, hogy minek is hívják ezt a jelenséget. -
Doktor Kotász #45 Igen, 950 fényév távolságból is kimutatható. -
Thrawn #44 Balu0, dicséretes az ismeretterjesztésed, de itt kár a gőzért, bölcsészszagot érzek. 
-
Balu0 #43 Ha tudsz angolul:
How to find exoplanets:
http://www.esa.int/esaSC/SEMYZF9YFDD_index_0.html -
Balu0 #42 Látom nem vagy teljesen tisztában az egyszerű bolygó mechanikával.
Az űrben a dolgok nem valami körül keringenek hanem a közös tömegközéppontjuk körül.
Ha hiszed ha nem te magad is hatással vagy a mi napunkra, csak persze nagyon kis mértékben.
Ha egy csillag körül kering egy bolygó akkor az "rángatja" a csillagot. Kis mértékben ugyan de kimutatható mértékben. Csak a csillag színképére van szükség. A színképben a különböző anyagok kimutathatóak, ezek eltolódnak a kék vagy vörös irányba ha a csillag mozog. Ha elég ideig figyelik és a változás periodikus akkor meg is találtak egy exobolygót.
A kepler esetén ezzel a módszerrel ellenőrzik le az eredményeket. Ha mindkét módszerrel ott a bolygó és megvolt a 3 áthaladás akkor 100% hogy ott a bolygó. -
Balu0 #41 "1.) a bolygó észlelést 3! azaz 3 db fedés után és más földi távcsövekkel törtnéő megerősítés után jelentik be, addig csak "candidate"
Nem volt még vihar egy közeli bolygón ami közel folyamatosan megfigyelhető volt? No nem 950 fényévre tőlünk. Ott is volt egy folt, nos egy rendszeresen megjelenő folt alapján megítélni egy exobolygót, hát nem is tudom hogy ítélhető meg."
Amiről te beszélsz az egy bolygó, itt meg egy csillagot figyeltek meg. A napon előforduló napfoltok a nap fényességét nem befolyásolják akkora mértékben mint egy elhaladó bolygó. Azt vágod hogy egy napfolt az egyáltalán nem sötét? csak azért látod annak mert a körülötte lévő anyag világosabb.
""2.) a tudósok nem falaznak egymásnak, pont hogy ellenkezőleg, ott tesznek be a másiknak ahol tudnak, mert a támogatások végesek, és a jobbak kapják"
A sötét középkort elhagytuk, de akkor is voltak boszorkányégetések, meg lapos Föld meg hasonlók. Ezt is végiggondoltad?"
Hál istennek már elhagytuk a középkort, ezért is nem lehet marhaságokat publikálni, mert azonnal darabokra szedi a többi tudós.
""3.) a bolygó mérete, tömege, sűrűsége és keringési ideje egyáltalán nem tippelgetés vagy fantázia, ezeket az adatokat mind matematika segítségével hatráozzák meg, ..."
Húha! Mindezt egy árnyék alapján? Hogy is?"
Igen mindezt egy árnyék alapján. Hogyan ? Első lépésként, jártak egyetemre, ellentétbe veled... habár.. inkább középiskolába, mert ezen számítások legnagyobb része középiskolás fizika tananyag. A színképelemzés és pár bonyolultabb képlet már egyetemi, de az se rocket science.
Ezen bolygók megtalálásában a módszer és a mérési technika az új, nem a számítások, azok már évtizedek (századok) óta ismertek.
De ha elolvastad volna amit írtam ezt te is látnád, mert elég jól megneveztem a műveleteket amiket el végeznek.
A csillag fényességből és színképéből meghatározzák a csillag méretét és tömegét. Megfigyelik a feltételezett bolygó elhaladásait. Ebből tudják a keringés idejét. A csillag tömegéből és a bolygó keringési idejéből könnyen számolható a a bolygó tömege. A méretét a csillag fényében történő változás adja meg. A bolygó tömegéből és méretéből számolható a sűrűsége, amiből tudjuk hogy kőzet vagy gáz bolygó.
Mindezt egy árnyékból.
Üdvözöllek a 2 és 3 ismeretlenes egyenletek világában. LOL -
xrt #40 "Félre érted ezt az egészet.
Nem a bolygókat látják, hanem a csillagok fényességingadozását szórják ki, utána meg azt is kielemzik, hogy közben mennyit ficánkol el a csillag, mert a bolygó gravitációja hatással van a pályájára. Ez két külön dolog, amit többször leellenőriznek.
Egy idegen bülygóról, ha a napunkat figyelnék, az nem egyhelyben állna, hanem imbolyogna, mert a bolgyóink hatással vannak a pályájára."
Így van. Ha egy csillagra ami jól tudom nagyon nagy tömegű egy bolygó ami ugye hozzá képest elenyésző tömeggel rendelkezik akkor ez 950 fényév távolságról is kimutatható? Nem-e lehet csak egy napfoltot vagy annak hiányosságát érzékelték? Esetleg valami tudományos érv ezzel kapcsolatban? -
Doktor Kotász #39 "Nem volt még vihar egy közeli bolygón ami közel folyamatosan megfigyelhető volt? No nem 950 fényévre tőlünk. Ott is volt egy folt, nos egy rendszeresen megjelenő folt alapján megítélni egy exobolygót, hát nem is tudom hogy ítélhető meg."
Félre érted ezt az egészet.
Nem a bolygókat látják, hanem a csillagok fényességingadozását szórják ki, utána meg azt is kielemzik, hogy közben mennyit ficánkol el a csillag, mert a bolygó gravitációja hatással van a pályájára. Ez két külön dolog, amit többször leellenőriznek.
Egy idegen bülygóról, ha a napunkat figyelnék, az nem egyhelyben állna, hanem imbolyogna, mert a bolgyóink hatással vannak a pályájára. -
#38
Tehát a folyóiratnak érdeke, hogy színvonalas cikkeket közöljön és ezért mindent megtesz... -
#37
Ja, és a folyóirat olyanokat kér fel bírálni, akik a leginkább értenek az adott témához. Pl. nálunk most egyik barátomat kérték fel egy pásztázó elektrokémiai mikroszkópiával kapcsolatos cikk bírálására... (Nemrég jelent meg az illető folyóiratban egy ezzel kapcsolatos cikke.) -
#36
Ez hülyeség, ha valaki valami baromságot akar megjelenteni egy tudományos folyóiratban, akkor még a bíráláskor lefújják az egészet (ugyanis a cikket bárki nemzetközileg bírálhatja, a folyóirat kéri fel a bírálókat).
Vagy intézeten belül még a cikk beküldése előtt visszaléptetik az illető tanszék érintett kutatóit...
Szóval a marhaság nem kerül nyilvánosságra, csak akkor, ha valaki olyan bírálja, aki szintén marhaságot csinál...
Nincs itt semmiféle "renomérontás", max megírják neki, hogy mi ködös a kutatásban, és mit kéne még kicsit jobban kifejtenie, jobban kidolgoznia stb... -
duke #35 "Az elmúlt két évtizedben egyértelművé vált, hogy a csillagászok el fogják érni ezt a célt, ezért is fantasztikus érzés volt szembesülni azzal, hogy sikerült elérni ezt az észlelést"
Ez egy nagy turo, majd ha integeto foldonkivuliek is lesznek a kepen, akkor szoljanak.
-
#34
írhatták volna azt is hogy észlelték.. attól még érthető a közember számára is, de mégsem azt a látszatot kelti hogy "látható", mint a "megpillantották" :) -
xrt #33 1.) a bolygó észlelést 3! azaz 3 db fedés után és más földi távcsövekkel törtnéő megerősítés után jelentik be, addig csak "candidate"
Nem volt még vihar egy közeli bolygón ami közel folyamatosan megfigyelhető volt? No nem 950 fényévre tőlünk. Ott is volt egy folt, nos egy rendszeresen megjelenő folt alapján megítélni egy exobolygót, hát nem is tudom hogy ítélhető meg.
"2.) a tudósok nem falaznak egymásnak, pont hogy ellenkezőleg, ott tesznek be a másiknak ahol tudnak, mert a támogatások végesek, és a jobbak kapják"
A sötét középkort elhagytuk, de akkor is voltak boszorkányégetések, meg lapos Föld meg hasonlók. Ezt is végiggondoltad?
"3.) a bolygó mérete, tömege, sűrűsége és keringési ideje egyáltalán nem tippelgetés vagy fantázia, ezeket az adatokat mind matematika segítségével határozzák meg, ..."
Húha! Mindezt egy árnyék alapján? Hogy is? -
Balu0 #32 willcox, te nekifutásból vagy ennyire hülye?
1.) a bolygó észlelést 3! azaz 3 db fedés után és más földi távcsövekkel törtnéő megerősítés után jelentik be, addig csak "candidate"
2.) a tudósok nem falaznak egymásnak, pont hogy ellenkezőleg, ott tesznek be a másiknak ahol tudnak, mert a támogatások végesek, és a jobbak kapják
3.) a bolygó mérete, tömege, sűrűsége és keringési ideje egyáltalán nem tippelgetés vagy fantázia, ezeket az adatokat mind matematika segítségével határozzák meg, a tippelgetés (ami inkább tudományos becslés)onnantól kezdődik hogy meg kell mondani a felszíni hőmérsékletet és anyagot. De ezeket se a seggükből húzzák ki, jó közelítéssel tudják becsülni a sűrűségből és a csillagtól való távolságból. -
Thrawn #31 Ok, legyen meg a Te akaratod. Nem bolygó, egyik sem az, amit eddig exobolygóként számon tartanak. Kib.. nagy sárkányok lebegnek ott, szárnycsapkodás közben néha kitakarják a csillag egy részét. Ezt látja a Kepler. Így jó lesz? -
Thrawn #30 Az irányítók nem 950 fényévnyire vannak, szó nincs tippelgetésről, úgy hogy jobb lenne abbahagynod a hülyeségeid. Egy mérés nem mérés, ezt már felső tagozatban is tanítják. Vagy Te oda nem jártál? Vagy igen, vagy nem. És ha nem? -
willcox #29 "Ja, hogy még a saját napunk ciklusait sem értjük tudjuk, de 950 fényév az már nyerő mert ki lehet jelenteni mindenféle ténynek minősülő dolgot." - jól látod. -
willcox #28 "Bár lehet, hogy mindenki hasraütésszerűen találja ki a "meséit", és nem merik beköpni egymást" - tudod, holló a hollónak...
Ha egymást beköpnék, az az összes csillagász renoméját rontaná, vagyis a sajátjukét is. Ezért nem teszik. -
willcox #27 Vagy igen, vagy nem. És ha nem?