Neutrínók kontra Einstein, a harc folytatódik
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#125
"Az Einstein már ott összezagyválta a dolgot amikor a fénysebességet mint abszolútumot állította be. "
Te zagyválsz, a fénysebesség allándósága egy mérési tény. /volt eddig/
Te zagyválsz, a fénysebesség allándósága egy mérési tény. /volt eddig/
#124
" A fény és az idõ a valós térben marad,"
Ennek az eszmefuttatásnak semmi értelme. Ha a teret leméred, és 3 térkoordinátát rendelsz hozzá, az már egy elvont, matematikai tér. Pedig csak 3 dimenziós.
Az idõ már önmagában egy elvont fogalom, nincs olyan entitás a valóságban, amire rámutatva mondhatod, hogy ez az idõ.
Ennek az eszmefuttatásnak semmi értelme. Ha a teret leméred, és 3 térkoordinátát rendelsz hozzá, az már egy elvont, matematikai tér. Pedig csak 3 dimenziós.
Az idõ már önmagában egy elvont fogalom, nincs olyan entitás a valóságban, amire rámutatva mondhatod, hogy ez az idõ.
#123
Most akkor szõdd bele ebbe az entanglementet és társait! ;)
#122
A megfigyelt jelenseg, hogy a feny sebessege allando fuggetlenul attol, hogy milyen viszonyitasi rendszerben vagy.
Tegyuk fel, hogy fel akarsz gyorsulni fenysebessegre, esetleg tul is akarod lepni. Megmered a feny sebesseget: c. Ezutan invesztalsz E energiat, hogy m tomegeddel felgyorsulj c/2 sebessegre. Ezutan ismet mersz fenysebesseget es azt latod, hogy a feny meg mindig c sebesseggel halad. Megismetelheted a gyorsitasod 100x, mindig ugyanezt fogod tapasztalni.
A kulso megfigyelo (aki pl a start ponton acsorog) azt fogja latni, hogy egyre jobban kozelited a fenysebesseget de sosem ered el. Mindekozben oriasi energiakat hasznalsz. A fenysebesseg eleresehez vegtelen energiara lenne szukseg.
Ez persze nem zarja ki fenysebessegnel gyorsabban halado reszecske letezeset. Csak fenysebessegnel lassabb, tomeggel rendelkezo reszecsket nem lehet addig gyorsitani.
Tegyuk fel, hogy fel akarsz gyorsulni fenysebessegre, esetleg tul is akarod lepni. Megmered a feny sebesseget: c. Ezutan invesztalsz E energiat, hogy m tomegeddel felgyorsulj c/2 sebessegre. Ezutan ismet mersz fenysebesseget es azt latod, hogy a feny meg mindig c sebesseggel halad. Megismetelheted a gyorsitasod 100x, mindig ugyanezt fogod tapasztalni.
A kulso megfigyelo (aki pl a start ponton acsorog) azt fogja latni, hogy egyre jobban kozelited a fenysebesseget de sosem ered el. Mindekozben oriasi energiakat hasznalsz. A fenysebesseg eleresehez vegtelen energiara lenne szukseg.
Ez persze nem zarja ki fenysebessegnel gyorsabban halado reszecske letezeset. Csak fenysebessegnel lassabb, tomeggel rendelkezo reszecsket nem lehet addig gyorsitani.
#121
"A nyomas mertekegysege pascal, az ero mertekegysege newton. A tonna a tomeg mertekegysege (altalanos iskola 6. osztaly tananyaga, professzor ur). Egyebkent pedig a Napbol erkezo fenynyomas tobb millio ev alatt is merhetetlenul kicsi mertekben befolyasolja a Fold mozgasat, ezert elhanyagolhato."
Ja, és azért akarnak néhány száz négyzetméteres fóliával napvitorlást csinálni, hogy azzal eljussanak a csillagszomszédainkhoz 80 éven belül.
"Ezek kozul egyiknek sem bizonyitott a letezese, kulonfele hipotezisek josoljak meg oket. Majd a kiserletek eldontik hogy leteznek-e. Miert is jobb a te fantazmagoriad ezeknel?"
Talán csak azért, mert azzal számol, ami van. Véleményem szerint ezt a négyet soha nem fogják megtalálni. Mert nincsenek.
Ja, és azért akarnak néhány száz négyzetméteres fóliával napvitorlást csinálni, hogy azzal eljussanak a csillagszomszédainkhoz 80 éven belül.
"Ezek kozul egyiknek sem bizonyitott a letezese, kulonfele hipotezisek josoljak meg oket. Majd a kiserletek eldontik hogy leteznek-e. Miert is jobb a te fantazmagoriad ezeknel?"
Talán csak azért, mert azzal számol, ami van. Véleményem szerint ezt a négyet soha nem fogják megtalálni. Mert nincsenek.
#120
@ Peetkiller:
arra pedig sajnos képtelen vagyok, hogy a képletemhez vezetõ gondolatmenetemet is leírjam neked lépésrõl-lépésre
Errol nem en tehetek. Tanulj meg irni. Nem vagyunk gondolatolvasok.
Higgs-bozon, vagy a sötét anyag, esetleg a graviton, meg a szuperhúrok
Ezek kozul egyiknek sem bizonyitott a letezese, kulonfele hipotezisek josoljak meg oket. Majd a kiserletek eldontik hogy leteznek-e. Miert is jobb a te fantazmagoriad ezeknel?
De kérdem én, vajon például Kepler kivonta e a pályaívszámításainál a napból érkezõ fénnyomás okozta tolóerõt??? Ez számításaim szerint kb. 120 millió tonna plusz a föld esetében minden másodpercben.
A nyomas mertekegysege pascal, az ero mertekegysege newton. A tonna a tomeg mertekegysege (altalanos iskola 6. osztaly tananyaga, professzor ur). Egyebkent pedig a Napbol erkezo fenynyomas tobb millio ev alatt is merhetetlenul kicsi mertekben befolyasolja a Fold mozgasat, ezert elhanyagolhato.
@ sly007:
1998 ota tudjuk hogy az univerzum gyorsulva tagul, szoval valami gyorsitja, ezt nevezzuk sotet energianak. Ez csak egy jol hangzo nev valamire, aminek a termeszetet egyelore kozelebbrol nem ismerjuk.
@ Deus Ex:
En is ugy tanultam ahogy az elejen irtad. Csak erre mondanek valamit:
a komplett nyugati civilizáció idõrõl alkotott fogalmát rossz irányba vitte az, amikor valaki egy mozgást az idõ függvényében ábrázolt
Nem vihette rossz iranyba, hiszen ez a modszer mukodik, barmely mernok tanusithatja. A fizika alapelve pofonegyszeru: ha mukodik, akkor helyes.
@ yesname:
Azt árulja el nekem valaki, hogy miért hozták kapcsolatba az idõt a fény sebességével?
Ez szintiszta matek. A 4-dimenzios teridoben minden megfigyelo a sajat vilagvonala menten eri az idot, es a terido geometriai tulajdonsagai miatt van egy allando hatarsebesseg, es egy fura transzformacios szabaly a mert idotartamok es tavolsagok kozott. Nem nagy ordongosseg, de igazan akkor fogod megerteni, ha megtanulod a matematikajat. A specialis relativitaslelmelethez erettsegis matektudas is eleg.
@ dyra:
Csak a valos tomegu reszecske nem lehet gyorsabb a fenynel. Az imaginarius tomegu reszecske pedig nem lehet lassabb nala. Viszont szinte biztos hogy ez az egesz csak vaklarma.
A kvantummechanika multiverzum interpretacioja egy flozofiai eszmefuttatas, es nem fizika. A fizika csak azzal tud foglalkozni, aminek a letezese kiserletileg ellenorizheto, a tobbi univerzum viszont definicio szerint nem ilyen. A helyes hozzaallas szerintem minimalista, az elmeletek foglalkozzanak csak bizonyithato dolgokkal.
@ Regeaux:
A fénynél gyorsabban terjedõ testek tömege imaginárius. Ha már számolgatunk velük, lehet, hogy a két i kiüti egymást. De ez csak egy tipp.
Pontosan igy van. Az alairasomban levo linkrol elerheted az alt. rel. jegyzetet amit irtam, a 3.9 fejezet foglalkozik az elmeleti fenynel gyorsabb reszecskekkel. Azert imaginarius a tomeguk, hogy az energiajuk es a lenduletuk valos szam lehessen.
@ trenmost:
Az idonek mar a klasszikus mechanikaban sincs kituntetett iranya. Viszont peldaul a hotanban van, az entropia novekedese egyertelmuen kijeloli az egyik idoiranyt a masikkal szemben.
arra pedig sajnos képtelen vagyok, hogy a képletemhez vezetõ gondolatmenetemet is leírjam neked lépésrõl-lépésre
Errol nem en tehetek. Tanulj meg irni. Nem vagyunk gondolatolvasok.
Higgs-bozon, vagy a sötét anyag, esetleg a graviton, meg a szuperhúrok
Ezek kozul egyiknek sem bizonyitott a letezese, kulonfele hipotezisek josoljak meg oket. Majd a kiserletek eldontik hogy leteznek-e. Miert is jobb a te fantazmagoriad ezeknel?
De kérdem én, vajon például Kepler kivonta e a pályaívszámításainál a napból érkezõ fénnyomás okozta tolóerõt??? Ez számításaim szerint kb. 120 millió tonna plusz a föld esetében minden másodpercben.
A nyomas mertekegysege pascal, az ero mertekegysege newton. A tonna a tomeg mertekegysege (altalanos iskola 6. osztaly tananyaga, professzor ur). Egyebkent pedig a Napbol erkezo fenynyomas tobb millio ev alatt is merhetetlenul kicsi mertekben befolyasolja a Fold mozgasat, ezert elhanyagolhato.
@ sly007:
1998 ota tudjuk hogy az univerzum gyorsulva tagul, szoval valami gyorsitja, ezt nevezzuk sotet energianak. Ez csak egy jol hangzo nev valamire, aminek a termeszetet egyelore kozelebbrol nem ismerjuk.
@ Deus Ex:
En is ugy tanultam ahogy az elejen irtad. Csak erre mondanek valamit:
a komplett nyugati civilizáció idõrõl alkotott fogalmát rossz irányba vitte az, amikor valaki egy mozgást az idõ függvényében ábrázolt
Nem vihette rossz iranyba, hiszen ez a modszer mukodik, barmely mernok tanusithatja. A fizika alapelve pofonegyszeru: ha mukodik, akkor helyes.
@ yesname:
Azt árulja el nekem valaki, hogy miért hozták kapcsolatba az idõt a fény sebességével?
Ez szintiszta matek. A 4-dimenzios teridoben minden megfigyelo a sajat vilagvonala menten eri az idot, es a terido geometriai tulajdonsagai miatt van egy allando hatarsebesseg, es egy fura transzformacios szabaly a mert idotartamok es tavolsagok kozott. Nem nagy ordongosseg, de igazan akkor fogod megerteni, ha megtanulod a matematikajat. A specialis relativitaslelmelethez erettsegis matektudas is eleg.
@ dyra:
Csak a valos tomegu reszecske nem lehet gyorsabb a fenynel. Az imaginarius tomegu reszecske pedig nem lehet lassabb nala. Viszont szinte biztos hogy ez az egesz csak vaklarma.
A kvantummechanika multiverzum interpretacioja egy flozofiai eszmefuttatas, es nem fizika. A fizika csak azzal tud foglalkozni, aminek a letezese kiserletileg ellenorizheto, a tobbi univerzum viszont definicio szerint nem ilyen. A helyes hozzaallas szerintem minimalista, az elmeletek foglalkozzanak csak bizonyithato dolgokkal.
@ Regeaux:
A fénynél gyorsabban terjedõ testek tömege imaginárius. Ha már számolgatunk velük, lehet, hogy a két i kiüti egymást. De ez csak egy tipp.
Pontosan igy van. Az alairasomban levo linkrol elerheted az alt. rel. jegyzetet amit irtam, a 3.9 fejezet foglalkozik az elmeleti fenynel gyorsabb reszecskekkel. Azert imaginarius a tomeguk, hogy az energiajuk es a lenduletuk valos szam lehessen.
@ trenmost:
Az idonek mar a klasszikus mechanikaban sincs kituntetett iranya. Viszont peldaul a hotanban van, az entropia novekedese egyertelmuen kijeloli az egyik idoiranyt a masikkal szemben.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#119
Azért pontosítsunk, három órával elõbb jöttek a neutrínók.
De ez simán lehet amiatt is, hogy a neutronok kölcsönhatás nélkül jönnek át a szupernován, míg a robbanás, aminek a fényét is látjuk "csak" hangsebességgel, bár ebben a forró, sûrû közegben ez is hatalmas, de azért a fénysebességtõl messze van.
Mivel a robbanást okozó folyamatok a magban zajlanak le, ameddig a többi részen a neutríók már rég átértek, a plazma még bõven csak tágul.
De ez simán lehet amiatt is, hogy a neutronok kölcsönhatás nélkül jönnek át a szupernován, míg a robbanás, aminek a fényét is látjuk "csak" hangsebességgel, bár ebben a forró, sûrû közegben ez is hatalmas, de azért a fénysebességtõl messze van.
Mivel a robbanást okozó folyamatok a magban zajlanak le, ameddig a többi részen a neutríók már rég átértek, a plazma még bõven csak tágul.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#118
Mindazonáltal a fenti cikk kb annyit mond - csak bõvebben -, hogy "történt ez a izé, és még vitatkoznak rajta az okosok. Jó, OK, hogy már mondtuk a múlt héten is, csak gondoltuk szólink...".
Ti meg itt halomra ölitek egymást. De akkor mi dolga marad a TB-nek? :-)
Ti meg itt halomra ölitek egymást. De akkor mi dolga marad a TB-nek? :-)
#117
Jók ezek a cikkek - nem tudom mennyi a valóságalapja, mert csak "mûkedvelõ(cske)" vagyok, de élveztem. Azon viszont megakadtam, hogy "További egy fénymásodpercre lenne szükség, hogy a fénysugár által küldendõ információ megérkezzen a Holdra".
Ha ez egy komoly ember súlyos tollából került volna ki, nem hinném, hogy összekeveri az idõ mértékegységét a távolságéval.
Ha ez egy komoly ember súlyos tollából került volna ki, nem hinném, hogy összekeveri az idõ mértékegységét a távolságéval.
#116
Nem tetszik,ne olvasd!
Szerintem érdekes írás,te nem vagy tudományos "mindenható" és persze én sem.
Maga SG.hu sem az ,értékes cikkek,(persze biztos vannak),de az nem ITT.
Míg Szekeres Viktorokkal van teli az SG. a színvonal az mínusz.
Addig a linkelt írások,amit tettem igen is színvonalasak,ezt a szintet ütik legalább is!
OFF
Szerintem érdekes írás,te nem vagy tudományos "mindenható" és persze én sem.
Maga SG.hu sem az ,értékes cikkek,(persze biztos vannak),de az nem ITT.
Míg Szekeres Viktorokkal van teli az SG. a színvonal az mínusz.
Addig a linkelt írások,amit tettem igen is színvonalasak,ezt a szintet ütik legalább is!
OFF
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#115
"középkor nevében visszautasítom a "sötét" jelzõt"
Senki nevében ,nem kell semmit sem visszautasítanod!
Fõleg a középkór nevében nem...
Bármire,könnyû rásütni,hogy badarság,talán a legkönnyebb neem?
Senki nevében ,nem kell semmit sem visszautasítanod!
Fõleg a középkór nevében nem...
Bármire,könnyû rásütni,hogy badarság,talán a legkönnyebb neem?
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#114
"Úgy tûnik azonban, hogy a neutrínókra nem hat a gravitáció"
A gravitáció nem a részecskékre hat hanem meggörbíti a téridõt és a görbület hatással van a részecskék mozgására még a fényre is.
"Bizonyíték: az 1987b-jelû szupernova robbanásnál mért adatok szerint nem volt mérhetõ különbség az érkezõ neutrínók és a fény érkezési ideje közt."
Ez meg pont arra bizonyíték, hogy a neutrínók is a tér görbületét követik ahogy a fény is teszi.
A gravitáció nem a részecskékre hat hanem meggörbíti a téridõt és a görbület hatással van a részecskék mozgására még a fényre is.
"Bizonyíték: az 1987b-jelû szupernova robbanásnál mért adatok szerint nem volt mérhetõ különbség az érkezõ neutrínók és a fény érkezési ideje közt."
Ez meg pont arra bizonyíték, hogy a neutrínók is a tér görbületét követik ahogy a fény is teszi.
#113
Sajnálom, hogy számodra nem teljesen érthetõ amit leírtam, de még így is túl hosszúra sikerült ahhoz, hogy itt tegyem közzé, arra pedig sajnos képtelen vagyok, hogy a képletemhez vezetõ gondolatmenetemet is leírjam neked lépésrõl-lépésre. Mindenesetre addig nem ismerem el az ilyen tudományosan állított, de meg nem magyarázott dolgokat, mint a Higgs-bozon, vagy a sötét anyag, esetleg a graviton, meg a szuperhúrok, ameddig ezek csak a matematikai képletek kiegészítésére kitalált dolgok. Nem is állítottam soha, hogy nekem van igazam, de ameddig az én modellemhez nem kellenek +talányok, addig ne papolj nekem a klasszikus elméletekrõl... Mi alapján számoljuk ki a gravitációs pályaíveket???
Válasz: Kepler törvények. De kérdem én, vajon például Kepler kivonta e a pályaívszámításainál a napból érkezõ fénnyomás okozta tolóerõt??? Ez számításaim szerint kb. 120 millió tonna plusz a föld esetében minden másodpercben. Amíg ekkora hibák vannak amik felett elsiklanak a kedves kutató kollégák, addig ne engem sértegess, inkább gondolkozz. Kikérem magamnak a stílusodat te B***ó...
Válasz: Kepler törvények. De kérdem én, vajon például Kepler kivonta e a pályaívszámításainál a napból érkezõ fénnyomás okozta tolóerõt??? Ez számításaim szerint kb. 120 millió tonna plusz a föld esetében minden másodpercben. Amíg ekkora hibák vannak amik felett elsiklanak a kedves kutató kollégák, addig ne engem sértegess, inkább gondolkozz. Kikérem magamnak a stílusodat te B***ó...
#112
A cikk azzal indít, hogy "az olaszokat" még nem sikerült cáfolni senkinek, aztán sorolja a cáfolatokat. Ezek után rejtély, hogy mit is akar közölni az olvasóval... az állított sületlenségekkel meg nem is érdemes foglalkozni.
Az eredeti cikk a New York Times-bõl származik, ami az Államokban lassan közröhej tárgya, ideológiai elvakultságban a Népszava színvonalán van, igazmondásban a Népszabadságén, szakmailag pedig kb. a Blikk-nek felel meg. Fehérgalléros bûnözõk ponyvája (meg akiknek tõlük csöpög a nyála).
A lapot ismerve információértéket eleve nem is akartak adni ennek a cikknek, csak helykitöltõnek szánták, meg alkalmat adott rá, hogy leírják párszor Einstein nevét. Nem is alkalmas arra hogy egybõl lefordítsák, el tudom képzelni ahogy szegény Balázs Richárd emberfeletti küzdelmet vívott vele, hogy kihámozzon belõle néhány épkézláb mondatot, és egy tisztességes cikket fabrikáljon belõle.
@ Balázs Richárd:
Nehogy magadra vedd a véleményem, kizárólag az eredeti cikk tartalmát kifogásolom. Évrõl évre egyre jobban írsz, csak így tovább! <#eljen>
@ Peetkiller:
Senki sem állította, hogy a neutrínók átlépték volna a fénysebességet, hanem azt, hogy eleve olyan gyorsan mozogtak. De tekintettel arra, hogy cikkek özönével cáfolják ezt is, egyre biztosabb, hogy az egész csak vaklárma volt.
Einsteinnek igaza volt abban is, hogy a gravitáció pusztán térgörbület, nem energia. Azt is tudjuk, hogy ez egyedül az anyag közelében létezhet.
Einstein nem mondott ilyet, mert tudta mit jelent az "energia" szó. Továbbá az Einstein-egyenleteknek vannak vákuum-megoldásai, szóval nem csak anyag közelében létezhet. A "cikkedben" dobálod a fogalmakat, amiket nem az eredeti értelemben használsz, de nem magyarázod meg, hogy mit értesz alattuk. Egyébként pedig az írásodnak semmilyen struktúrája nincs, nem következik egyik mondatból sem az azt követõ, és a képlet amit a végén elõhúzol nem következik a megelõzõ dumából, úgyhogy a hajunkra kenhetjük az "elméleted".
@ jaspercry:
Mi a hülyeség azt csak az utókor tudja nekünk megmondani
Azt hogy mi a hülyeség, már a jelenben is meg tudja mondani a tudományos módszertan. Ennek köszönhetjük hogy van fejlõdés, és nem vesztegetjük az idõnket hülyeségekre. Egyébként pedig a tudományos módszertant középkori arab tudósok mint Al-Hazen, és európai szerzetesek mint Roger Bacon dolgozták ki, úgyhogy a középkor nevében visszautasítom a "sötét" jelzõt.
@ Doktor Kotász:
Virtuális részecskék a kvantum-térelméletben vannak (kísérletekkel bizonyított elmélet), nem a húrelméletben (kísérletekkel NEM bizonyított hipotézis). A térrészecskés elméletedrõl ugyanaz a véleményem, mint Peetkiller agymenésérõl.
A forgó mozgásnak van gravitációs hatása, az általános relativitáselmélet leírja, és a kísérletek ki is mutatták, hogy helyesen. Az utána következõ ötletelésedre nem tudok mit írni, mert én ezek szerint más értelemmel használom azokat a szakkifejezéseket, mint te.
@ Artyy:
A galaxisok forgását nem relativitáselmélettel hanem newtoni klasszikus fizikával szimulálják, azzal az indokkal, hogy a csillagok viszonylag lassan mozognak a fénysebességhez képest. Van aki szerint ez helytelen, mert nem veszik figyelembe hogy a csillagokból rengeteg van, és a gravitáció nemlineáris jelenség, nem adódik csak úgy össze a csillagok vonzása mint Newton esetében.
Ha pedig bármely új megfigyelés ellenkezik egy elméleti jóslattal, az nem cáfolja a korábbi igazoló megfigyeléseket. Mindössze megmutatja, meddig terjed a korábbi elmélet érvényességi határa. Attól, hogy Einstein elmélete helyes ott ahol Newton elmélete hibás, Newton elmélete továbbra is használható marad ott, ahol már bizonyított.
@ Spheriot:
Egyértelmû hogy egyre több olyan jelenséget fedezünk fel, ami meghaladja a mostani elméleteket, de mivel nincs jobban mûködõ elmélet nem lehet egyenlõre lecserélni/kiegészíteni õket.
Sokkal több hipotézisünk van, mint kísérleti eredményünk. Ne becsüld alá a tudósok fantáziáját, folyton új elméleteket fabrikálnak, még túlzásba is viszik. Ha felmerül egy új jelenség, szinte már másnap kész elméletekkel állnak elõ, de az esetek többségében az történik, hogy az új jelenség már meglévõ elméletet bizonyít be (ilyenkor rendszerint Nobel-díj esõ hullik Stockholmban).
Hogy néhány konkrétumot is mondjak, az általános relativitáselmélet pillanatnyilag veretlen, hibátlanul leírja az összes gravitációs jelenséget amit ismerünk. A kvantum-térelmélet több elmélet gyûjteménye, ezen belül a kvantum-elektrodinamika rendkívül sikeres, viszont a nagy-energiájú folyamatokat leíró modelleknek már vannak gondjaik (pont azért épült az LHC hogy kirostálja õket). A félvezetõ-ipari kutatásokban szinte naponta van forradalom, ahogy átültetik az elméleteket a gyakorlatba, egyre menõbb kütyüket tud gyártani az almás cég. Az elhíresült húrelméletre viszont például semmilyen kísérleti bizonyíték nincs, lehet hogy nem is lesz soha.
@ lmisi:
Az összedobált szavaidból arra tippelek, hogy valamiféle kísérletrõl beszélsz, amiben információt gyorsabban továbbítottak a fénynél. Tudsz adni konkrét példát?
@ torreadorz:
A relativitáselmélet mely képleteivel van gáz? Térjünk rá a konkrétumokra.
@ MINDENKI:
Ha kísérletekre hivatkoztok amik állítólag megcáfolnak valamit, akkor légy szíves mindig adjatok linket, hogy megtudjuk nézni tényleg úgy van-e. Ha pedig nem tetszik egy elmélet, írjatok rá konkrétumot, hogy miért nem tetszik. Annak, hogy valamivel szerintetek "gáz" van, nincs információértéke.
Az eredeti cikk a New York Times-bõl származik, ami az Államokban lassan közröhej tárgya, ideológiai elvakultságban a Népszava színvonalán van, igazmondásban a Népszabadságén, szakmailag pedig kb. a Blikk-nek felel meg. Fehérgalléros bûnözõk ponyvája (meg akiknek tõlük csöpög a nyála).
A lapot ismerve információértéket eleve nem is akartak adni ennek a cikknek, csak helykitöltõnek szánták, meg alkalmat adott rá, hogy leírják párszor Einstein nevét. Nem is alkalmas arra hogy egybõl lefordítsák, el tudom képzelni ahogy szegény Balázs Richárd emberfeletti küzdelmet vívott vele, hogy kihámozzon belõle néhány épkézláb mondatot, és egy tisztességes cikket fabrikáljon belõle.
@ Balázs Richárd:
Nehogy magadra vedd a véleményem, kizárólag az eredeti cikk tartalmát kifogásolom. Évrõl évre egyre jobban írsz, csak így tovább! <#eljen>
@ Peetkiller:
Senki sem állította, hogy a neutrínók átlépték volna a fénysebességet, hanem azt, hogy eleve olyan gyorsan mozogtak. De tekintettel arra, hogy cikkek özönével cáfolják ezt is, egyre biztosabb, hogy az egész csak vaklárma volt.
Einsteinnek igaza volt abban is, hogy a gravitáció pusztán térgörbület, nem energia. Azt is tudjuk, hogy ez egyedül az anyag közelében létezhet.
Einstein nem mondott ilyet, mert tudta mit jelent az "energia" szó. Továbbá az Einstein-egyenleteknek vannak vákuum-megoldásai, szóval nem csak anyag közelében létezhet. A "cikkedben" dobálod a fogalmakat, amiket nem az eredeti értelemben használsz, de nem magyarázod meg, hogy mit értesz alattuk. Egyébként pedig az írásodnak semmilyen struktúrája nincs, nem következik egyik mondatból sem az azt követõ, és a képlet amit a végén elõhúzol nem következik a megelõzõ dumából, úgyhogy a hajunkra kenhetjük az "elméleted".
@ jaspercry:
Mi a hülyeség azt csak az utókor tudja nekünk megmondani
Azt hogy mi a hülyeség, már a jelenben is meg tudja mondani a tudományos módszertan. Ennek köszönhetjük hogy van fejlõdés, és nem vesztegetjük az idõnket hülyeségekre. Egyébként pedig a tudományos módszertant középkori arab tudósok mint Al-Hazen, és európai szerzetesek mint Roger Bacon dolgozták ki, úgyhogy a középkor nevében visszautasítom a "sötét" jelzõt.
@ Doktor Kotász:
Virtuális részecskék a kvantum-térelméletben vannak (kísérletekkel bizonyított elmélet), nem a húrelméletben (kísérletekkel NEM bizonyított hipotézis). A térrészecskés elméletedrõl ugyanaz a véleményem, mint Peetkiller agymenésérõl.
A forgó mozgásnak van gravitációs hatása, az általános relativitáselmélet leírja, és a kísérletek ki is mutatták, hogy helyesen. Az utána következõ ötletelésedre nem tudok mit írni, mert én ezek szerint más értelemmel használom azokat a szakkifejezéseket, mint te.
@ Artyy:
A galaxisok forgását nem relativitáselmélettel hanem newtoni klasszikus fizikával szimulálják, azzal az indokkal, hogy a csillagok viszonylag lassan mozognak a fénysebességhez képest. Van aki szerint ez helytelen, mert nem veszik figyelembe hogy a csillagokból rengeteg van, és a gravitáció nemlineáris jelenség, nem adódik csak úgy össze a csillagok vonzása mint Newton esetében.
Ha pedig bármely új megfigyelés ellenkezik egy elméleti jóslattal, az nem cáfolja a korábbi igazoló megfigyeléseket. Mindössze megmutatja, meddig terjed a korábbi elmélet érvényességi határa. Attól, hogy Einstein elmélete helyes ott ahol Newton elmélete hibás, Newton elmélete továbbra is használható marad ott, ahol már bizonyított.
@ Spheriot:
Egyértelmû hogy egyre több olyan jelenséget fedezünk fel, ami meghaladja a mostani elméleteket, de mivel nincs jobban mûködõ elmélet nem lehet egyenlõre lecserélni/kiegészíteni õket.
Sokkal több hipotézisünk van, mint kísérleti eredményünk. Ne becsüld alá a tudósok fantáziáját, folyton új elméleteket fabrikálnak, még túlzásba is viszik. Ha felmerül egy új jelenség, szinte már másnap kész elméletekkel állnak elõ, de az esetek többségében az történik, hogy az új jelenség már meglévõ elméletet bizonyít be (ilyenkor rendszerint Nobel-díj esõ hullik Stockholmban).
Hogy néhány konkrétumot is mondjak, az általános relativitáselmélet pillanatnyilag veretlen, hibátlanul leírja az összes gravitációs jelenséget amit ismerünk. A kvantum-térelmélet több elmélet gyûjteménye, ezen belül a kvantum-elektrodinamika rendkívül sikeres, viszont a nagy-energiájú folyamatokat leíró modelleknek már vannak gondjaik (pont azért épült az LHC hogy kirostálja õket). A félvezetõ-ipari kutatásokban szinte naponta van forradalom, ahogy átültetik az elméleteket a gyakorlatba, egyre menõbb kütyüket tud gyártani az almás cég. Az elhíresült húrelméletre viszont például semmilyen kísérleti bizonyíték nincs, lehet hogy nem is lesz soha.
@ lmisi:
Az összedobált szavaidból arra tippelek, hogy valamiféle kísérletrõl beszélsz, amiben információt gyorsabban továbbítottak a fénynél. Tudsz adni konkrét példát?
@ torreadorz:
A relativitáselmélet mely képleteivel van gáz? Térjünk rá a konkrétumokra.
@ MINDENKI:
Ha kísérletekre hivatkoztok amik állítólag megcáfolnak valamit, akkor légy szíves mindig adjatok linket, hogy megtudjuk nézni tényleg úgy van-e. Ha pedig nem tetszik egy elmélet, írjatok rá konkrétumot, hogy miért nem tetszik. Annak, hogy valamivel szerintetek "gáz" van, nincs információértéke.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#111
A komplex gravitációs elméletet(KGE) szívesen hajlandó vagyok megvitatni azzal, akit érdekel, talán nem is olyan sokára. Ez kiegészíti a standard modellt, és talán magyarázatot ad a sötét anyag +energia kérdésére is. Mert ha igazam van, ezek létezése nem is szükséges. [email protected]
#110
Tudom, hogy a másik cikkbõl már ismeritek páran azt a cikket, amit a neutrínókra írtam, de biztos, hogy még sokan nem olvasták. Aki még nem olvasta, rágja át rajta magát! Az alábbi egyébként a saját elméletem, és pusztán egy kivonata a komplex gravitációs elméletemnek, amin néhány éve dolgozok. nem ütközik sem a kvantum elmélettel, sem az áltrellel, de feltár egypár létezõ problémát. Végül az elvégzett kísérlet hibája segített bizonyítani az elméletem matematikai vonatkoztatásait.
Egyenletemben kizárólag tudományosan elismert tényeket alkalmaztam. Tehát, a tények: 299 792 458 m/s a fény sebessége vákuumban. Ezt ugye, semmi nem lépheti át. Mégis, minap egy tudományos cikk jelent meg a sajtóban, miszerint a neutrínók képesek átlépni ezt az értéket. Egész pontosan 300 000 006 m/s-ot elérve. A kísérletet többször megismételve sem tudták a mérési hibahatár közé szorítani ezt az értéket.
Ez az eredmény alátámasztja egy évekkel ezelõtt felállított elméletemet, ami a gravitáció mûködési elvérõl szól. Einsteinnek igaza volt abban is, hogy a gravitáció pusztán térgörbület, nem energia. Azt is tudjuk, hogy ez egyedül az anyag közelében létezhet. Még a terjedési sebességét is ismerjük, fénysebesség.
A kérdés: miként lehet egy háromdimenziós teret meghajlítani? A válasz: Három térdimenzióban sehogy. Eddig volt egy nagy hiba az elméletemben, mégpedig, mindent a fényhez viszonyítunk, és mindent a háromdimenziós térben mérünk. Így nem volt mit kiszámolnom, hiszen egy rossz viszonyítási alapra építkezve csak hibás értékeket kaphatok. Véleményem szerint a problémának egy megoldása van: Ha a háromdimenziós teret belehelyezzük egy másik térbe. Nevezzük, mondjuk Hipertérnek. Ez az abszolút tér, abszolút értékekkel (természetesen nem valós, pusztán matematikai), amivel már lehet modellezni a térgörbület létét. (a szokványos modell, a gumiasztalon guruló billiárdgolyó nem megfelelõ)
A tér belesimul a Hipertérbe, azzal teljesen azonos irányokat, méreteket, véve fel, ezáltal közvetlenül nincs semmilyen észlelhetõ különbség a matematikai és a valós tér között egészen addig, amíg az anyagot bele nem helyezzük. Az anyag gravitációja hullámokat indukál a térben, ezek fénysebességgel terjedve besûrítik azt, miközben a Hipertér érintetlen marad. A fény és az idõ a valós térben marad, ezáltal minimális különbséget hoz létre a valós tér és a Hipertér között. Mi maradunk a normál térben, méréseink mindig ahhoz viszonyulnak, ezért nem is érzékeljük a kettõ közötti eltérést, ami amúgy is oly csekély, hogy szinte mérni sem tudjuk.
Úgy tûnik azonban, hogy a neutrínókra nem hat a gravitáció õk a Hipertérben mozognak természetesen az abszolút fénysebességgel, ami nem más, mint a 299 792 458 m/s. mivel õk nem azt az utat követik, amit a fény a gravitáció által torzított térben megtesz, így a távolságot valamivel gyorsabban szelik át, ezért érkeznek meg a fénynél elõbb. Tehát mégsem sérült a relativitás.
Összegezve: minél erõsebb a G-érték, annál gyorsabban szelik át a neutrínók, hisz valójában annál rövidebb utat kell megtenniük.
Bizonyíték: az 1987b-jelû szupernova robbanásnál mért adatok szerint nem volt mérhetõ különbség az érkezõ neutrínók és a fény érkezési ideje közt. Miért? Mert az utat a csillagközi térben megtéve nem voltak kitéve jelentõs gravitációs tértorzításnak. Ellenben a föld felszínén végrehajtott kísérlet során végig ki voltak téve ennek a hatásnak. Ezt a különbséget viszont már mérni is tudjuk;
tdiff=s2*g2*t
Ahol is t a távolság a két térbeli pont között, g2 a térrészben ható gravitációs érték négyzete, s2 pedig a fény által megtett úthoz szükséges idõ négyzete. A képletet a kísérletben használt adatokkal behelyettesítve a következõt kapjuk:
T=734000 m
S2=0.000005994
G2=96.2361
Tehát TDiff=423.399 méter. Ez azt jelenti, hogy a gravitáció tértorzító hatása miatt a két pont közötti távolság növekszik 0,0577%-al.
A kutatók által elvégzett kísérletben a neutrínók „állítólag” 0.06923037%-al mentek gyorsabban, mint a fény…
Összegezve az adatokat, arra a következtetésre jutottam, hogy a kísérlet során nem vették figyelembe a gravitáció térre gyakorolt hatását. Ezen felül feltételezem, hogy a neutrínók tömeggel nem rendelkezõ részecskeként „lerövidítik” az utat a tér két pontja között. A fenti számítási pontatlanságok eredhetnek mérési hibából, vagy abból, hogy a g érték a földköpenyen belül nem 9.81m/s2, hanem több.(ha a g értéke 10,2 m/s2 akkor már a kapott, 0,0692%-os differenciált kapjuk.) Ez a számítás a gravitációs vektorokra merõlegesen értendõ, azzal párhuzamos térgörbület méréséhez ki kell számítani a teljes távon ható G erõ átlagát.
Egyenletemben kizárólag tudományosan elismert tényeket alkalmaztam. Tehát, a tények: 299 792 458 m/s a fény sebessége vákuumban. Ezt ugye, semmi nem lépheti át. Mégis, minap egy tudományos cikk jelent meg a sajtóban, miszerint a neutrínók képesek átlépni ezt az értéket. Egész pontosan 300 000 006 m/s-ot elérve. A kísérletet többször megismételve sem tudták a mérési hibahatár közé szorítani ezt az értéket.
Ez az eredmény alátámasztja egy évekkel ezelõtt felállított elméletemet, ami a gravitáció mûködési elvérõl szól. Einsteinnek igaza volt abban is, hogy a gravitáció pusztán térgörbület, nem energia. Azt is tudjuk, hogy ez egyedül az anyag közelében létezhet. Még a terjedési sebességét is ismerjük, fénysebesség.
A kérdés: miként lehet egy háromdimenziós teret meghajlítani? A válasz: Három térdimenzióban sehogy. Eddig volt egy nagy hiba az elméletemben, mégpedig, mindent a fényhez viszonyítunk, és mindent a háromdimenziós térben mérünk. Így nem volt mit kiszámolnom, hiszen egy rossz viszonyítási alapra építkezve csak hibás értékeket kaphatok. Véleményem szerint a problémának egy megoldása van: Ha a háromdimenziós teret belehelyezzük egy másik térbe. Nevezzük, mondjuk Hipertérnek. Ez az abszolút tér, abszolút értékekkel (természetesen nem valós, pusztán matematikai), amivel már lehet modellezni a térgörbület létét. (a szokványos modell, a gumiasztalon guruló billiárdgolyó nem megfelelõ)
A tér belesimul a Hipertérbe, azzal teljesen azonos irányokat, méreteket, véve fel, ezáltal közvetlenül nincs semmilyen észlelhetõ különbség a matematikai és a valós tér között egészen addig, amíg az anyagot bele nem helyezzük. Az anyag gravitációja hullámokat indukál a térben, ezek fénysebességgel terjedve besûrítik azt, miközben a Hipertér érintetlen marad. A fény és az idõ a valós térben marad, ezáltal minimális különbséget hoz létre a valós tér és a Hipertér között. Mi maradunk a normál térben, méréseink mindig ahhoz viszonyulnak, ezért nem is érzékeljük a kettõ közötti eltérést, ami amúgy is oly csekély, hogy szinte mérni sem tudjuk.
Úgy tûnik azonban, hogy a neutrínókra nem hat a gravitáció õk a Hipertérben mozognak természetesen az abszolút fénysebességgel, ami nem más, mint a 299 792 458 m/s. mivel õk nem azt az utat követik, amit a fény a gravitáció által torzított térben megtesz, így a távolságot valamivel gyorsabban szelik át, ezért érkeznek meg a fénynél elõbb. Tehát mégsem sérült a relativitás.
Összegezve: minél erõsebb a G-érték, annál gyorsabban szelik át a neutrínók, hisz valójában annál rövidebb utat kell megtenniük.
Bizonyíték: az 1987b-jelû szupernova robbanásnál mért adatok szerint nem volt mérhetõ különbség az érkezõ neutrínók és a fény érkezési ideje közt. Miért? Mert az utat a csillagközi térben megtéve nem voltak kitéve jelentõs gravitációs tértorzításnak. Ellenben a föld felszínén végrehajtott kísérlet során végig ki voltak téve ennek a hatásnak. Ezt a különbséget viszont már mérni is tudjuk;
tdiff=s2*g2*t
Ahol is t a távolság a két térbeli pont között, g2 a térrészben ható gravitációs érték négyzete, s2 pedig a fény által megtett úthoz szükséges idõ négyzete. A képletet a kísérletben használt adatokkal behelyettesítve a következõt kapjuk:
T=734000 m
S2=0.000005994
G2=96.2361
Tehát TDiff=423.399 méter. Ez azt jelenti, hogy a gravitáció tértorzító hatása miatt a két pont közötti távolság növekszik 0,0577%-al.
A kutatók által elvégzett kísérletben a neutrínók „állítólag” 0.06923037%-al mentek gyorsabban, mint a fény…
Összegezve az adatokat, arra a következtetésre jutottam, hogy a kísérlet során nem vették figyelembe a gravitáció térre gyakorolt hatását. Ezen felül feltételezem, hogy a neutrínók tömeggel nem rendelkezõ részecskeként „lerövidítik” az utat a tér két pontja között. A fenti számítási pontatlanságok eredhetnek mérési hibából, vagy abból, hogy a g érték a földköpenyen belül nem 9.81m/s2, hanem több.(ha a g értéke 10,2 m/s2 akkor már a kapott, 0,0692%-os differenciált kapjuk.) Ez a számítás a gravitációs vektorokra merõlegesen értendõ, azzal párhuzamos térgörbület méréséhez ki kell számítani a teljes távon ható G erõ átlagát.
#109
Az idõkép.hu kiváló, ha pillanatnyi, vagy az eljövõ idõjárásról van szó, sõt talán a legjobb is, de az asztro-, vagy kvantumfizikából nem õk azok, akik elõször az eszembe jutnak.
Olyan Hótt Dög, vagy Pájer Feri szerû az egész. Írni mindenesetre tudnak. Mint az ezotériások is szépen kiéneklik a pénzt a népesség többségének zsebébõl, de az életemet nem bízom rájuk.
Einsteint viszont nem a relativitás elméletéért tüntették ki a Nobel-díjjal, hanem a fényelektromos jelenség(fotoeffektus) törvényszerûségeinek felismerésért.
Egyébként, Einstein elmélete volt az, amely megmagyarázta a Michelson-Morley kísérlet rejtélyes eredményét.
A második kísérleti bizonyítást az 1919-es napfogyatkozás szolgáltatta, egy távoli csillag fényét a Nap gravitációja elhajlította, így a csillagot egészen más pozícióban észlelték, mint ahogy szokták. Azóta sem tudták megcáfolni az elméletet.
Ami ezt a kísérletet illeti, ha igaz amit az olasz kutatók állítanak, ez sem cáfolja az elméletet.
Ami viszont ezeket a cikkeket illeti, ha sci-fit akarok olvasni, akkor inkább választok egy könyvet, valamelyik igazán jó írótól. Mondjuk egy Asimovot, vagy épp egy Vernét.
Olyan Hótt Dög, vagy Pájer Feri szerû az egész. Írni mindenesetre tudnak. Mint az ezotériások is szépen kiéneklik a pénzt a népesség többségének zsebébõl, de az életemet nem bízom rájuk.
Einsteint viszont nem a relativitás elméletéért tüntették ki a Nobel-díjjal, hanem a fényelektromos jelenség(fotoeffektus) törvényszerûségeinek felismerésért.
Egyébként, Einstein elmélete volt az, amely megmagyarázta a Michelson-Morley kísérlet rejtélyes eredményét.
A második kísérleti bizonyítást az 1919-es napfogyatkozás szolgáltatta, egy távoli csillag fényét a Nap gravitációja elhajlította, így a csillagot egészen más pozícióban észlelték, mint ahogy szokták. Azóta sem tudták megcáfolni az elméletet.
Ami ezt a kísérletet illeti, ha igaz amit az olasz kutatók állítanak, ez sem cáfolja az elméletet.
Ami viszont ezeket a cikkeket illeti, ha sci-fit akarok olvasni, akkor inkább választok egy könyvet, valamelyik igazán jó írótól. Mondjuk egy Asimovot, vagy épp egy Vernét.
#108
Az Sg megteremtette az újságírás fekete lyukát Hóttdög személyében. Ezt onnan lehet tudni, hogy csak jelenségeiben létezik.
Mindenki beszél hozzá, de õt önmagába roskasztották, így nem válaszolhat.
Mindenki beszél hozzá, de õt önmagába roskasztották, így nem válaszolhat.
#107
Igazat megvalva,nekem a második link ami nagyon tetszik.
Senki sem mondta ,hogy ezt vedd kézpénznek,gondolkozni lehet,és kell is.
Mi a hülyeség azt csak az utókor tudja nekünk megmondani,ha már Einsten,az õ relativitás elméletét sem tudták azonnal bizonyítáni várni keletett még vagy 15-20évet,azt is csak professzora bizonyította,és sok sok idõbe tellt,mig a tudos társadalom elfogatta az új tanokat=ez nem tudomány hanem szociológia)
Sajnálattal hallom,hogy ezt így gondolod,az ebernek befogadónak kell lennie,mindenre,semmit nem kell ténynek venni.
Az ilyen gondolkodások miatt éltünk a sötét középkórban.
Olvassátok el cikket szerinem oltári!
Kvatu- radar
Senki sem mondta ,hogy ezt vedd kézpénznek,gondolkozni lehet,és kell is.
Mi a hülyeség azt csak az utókor tudja nekünk megmondani,ha már Einsten,az õ relativitás elméletét sem tudták azonnal bizonyítáni várni keletett még vagy 15-20évet,azt is csak professzora bizonyította,és sok sok idõbe tellt,mig a tudos társadalom elfogatta az új tanokat=ez nem tudomány hanem szociológia)
Sajnálattal hallom,hogy ezt így gondolod,az ebernek befogadónak kell lennie,mindenre,semmit nem kell ténynek venni.
Az ilyen gondolkodások miatt éltünk a sötét középkórban.
Olvassátok el cikket szerinem oltári!
Kvatu- radar
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#106
Kicsit problemasnak tunik, mert az impulzusmomentumot antiszimmetrikus tenzorral irjuk le, a gorbuleti tenzor (Ricci) meg szimmetrikus.
#105
Mi köze van a hitelednek a negatív fogalmához?
A tartozásod nagyon is valós. Na meg ilyen, hogy "negatív forint" tényleg nincs, nincs is semmi értelme.
A kölcsönnek meg a hitelnek inkább az idõhöz van köze. Nincs elég pénzem, csak akkor ha X idõt várok még, fizetésbõl, bevételbõl össze nem jön annyi, amennyi kell. De a most kell a pénz, a jövõbeli bevételeimet ezért feláldozom a jelenért (felélem elõre a jövõmet :P). És ezt úgy tudom megtenni ha kölcsönt kapok vagy hitelt veszek fel. Más pénzét költöm el a jelenbe és a késõbbi jövedelembõl fizetem vissza.
A tartozásod nagyon is valós. Na meg ilyen, hogy "negatív forint" tényleg nincs, nincs is semmi értelme.
A kölcsönnek meg a hitelnek inkább az idõhöz van köze. Nincs elég pénzem, csak akkor ha X idõt várok még, fizetésbõl, bevételbõl össze nem jön annyi, amennyi kell. De a most kell a pénz, a jövõbeli bevételeimet ezért feláldozom a jelenért (felélem elõre a jövõmet :P). És ezt úgy tudom megtenni ha kölcsönt kapok vagy hitelt veszek fel. Más pénzét költöm el a jelenbe és a késõbbi jövedelembõl fizetem vissza.
#104
Persze ez a cikk nem errõl szól. :-)
A cikkhez egy ötlet.
A hûrelmélet szerint a vákuum nem üres, hanem az üres tér teli van virtuális térrészecskékkel, mint az LCD tévl pixelei vagy egy akvárium a vízzel.
Ha ezek a térrészecskék, amikor halad bennük a fény (foton), ami valójában nem halad, hanem tárrészecskérõl térrészecskére kvantum tuklajdonságokat teleportál (nem a részecskék haladnak a térben, hanem a tér kvantumai szomszédról szomszédra adják át a mozgó részecskék kvantumtulajdonságait, mintha a tér egy gigantikus LCD televízió lenne, és csak a pixelinformációk vándolása kelti a részecskemozgások illúzzióját, mert nincsenek részecskék, csak egy hatalmas kijelzõ). Ha a fény rezegteti ezeket a térrészecskéket, azaz az LCD kijelzõ hullámzik, akkorlasabban vándorolnak a kvantuminformációk, az elméleti lehetségesnél. A neutrínok viszont nagyon kevés reakciót mutatnak más részecskékkel, így lehetséges, hogy a térrészecskéket sem rezegtetik meg annyira, így mivel nem izegnek-mozognak annyit a térrészecskék, gyorsabban tudják egymás között változtatni a neutrinok kvantumtulajdonságait, azaz gördülékenyebb a mozgásuk.
A cikkhez egy ötlet.
A hûrelmélet szerint a vákuum nem üres, hanem az üres tér teli van virtuális térrészecskékkel, mint az LCD tévl pixelei vagy egy akvárium a vízzel.
Ha ezek a térrészecskék, amikor halad bennük a fény (foton), ami valójában nem halad, hanem tárrészecskérõl térrészecskére kvantum tuklajdonságokat teleportál (nem a részecskék haladnak a térben, hanem a tér kvantumai szomszédról szomszédra adják át a mozgó részecskék kvantumtulajdonságait, mintha a tér egy gigantikus LCD televízió lenne, és csak a pixelinformációk vándolása kelti a részecskemozgások illúzzióját, mert nincsenek részecskék, csak egy hatalmas kijelzõ). Ha a fény rezegteti ezeket a térrészecskéket, azaz az LCD kijelzõ hullámzik, akkorlasabban vándorolnak a kvantuminformációk, az elméleti lehetségesnél. A neutrínok viszont nagyon kevés reakciót mutatnak más részecskékkel, így lehetséges, hogy a térrészecskéket sem rezegtetik meg annyira, így mivel nem izegnek-mozognak annyit a térrészecskék, gyorsabban tudják egymás között változtatni a neutrinok kvantumtulajdonságait, azaz gördülékenyebb a mozgásuk.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#103
Van aki a forgó mozgásnak gravitációs hatást tulajdonít. Márpedig a csillagok, bolygók forognak, így adhatnak egy plusz összetartó erõt egy galaxisnak.
Elvileg logikus, hogy egy új, ismeretlen kölcsönhatás, ha nincs benne a modelben, akkor a model hibás eredményt jósol. Az elekromos, a gravitációs, a mágneses, a gyenge és erõs kölcsönhatás mellett miért ne lehetne egy új, amit nem ismerünk?
Sõt, ha a forgó mozgásnál tartunk, és a tömeget megfeleltetjük az energiának, egy elemi részecske tömegét miért ne adhatá a belsõ forgó mozgását jelentõ energia? Mondjuk egy részecskének azért akkora a tömege, mert akkora energiát jelent a forgása.
Ha az égitestek is forgnak, van perdületük, az is kivált egyfajta erõhatást, így egy galaxis esetén nem csak a tömeget kell figyelembe venni, hanem az objektumainak forgását is, ami helyettesíti a hiányzó összetartó erõt.
Ez még ellent sem mond Eisteinnek, mert ebben az esetben nem csak a tömeg, hanem a forgás is felcsavarja a teret, hasonlatosan a gravitációval.
Persze lehet egy teljesen más jellegû erõhatás is, amit nem ismerünk.
Szerintem ez sokkal elegánsabb megoldás, mint hajkurászni a láthatatlant, amit csak azért keresnek, mert az egyenletek mást jósolnak, mint a valóság. Mert a jelenlegi esetben a tapasztalt valóságot manipulálják, hogy a tapasztalt valóság más megközelítésbõl ne legyen ellentétes az elméletekkel.
Elvileg logikus, hogy egy új, ismeretlen kölcsönhatás, ha nincs benne a modelben, akkor a model hibás eredményt jósol. Az elekromos, a gravitációs, a mágneses, a gyenge és erõs kölcsönhatás mellett miért ne lehetne egy új, amit nem ismerünk?
Sõt, ha a forgó mozgásnál tartunk, és a tömeget megfeleltetjük az energiának, egy elemi részecske tömegét miért ne adhatá a belsõ forgó mozgását jelentõ energia? Mondjuk egy részecskének azért akkora a tömege, mert akkora energiát jelent a forgása.
Ha az égitestek is forgnak, van perdületük, az is kivált egyfajta erõhatást, így egy galaxis esetén nem csak a tömeget kell figyelembe venni, hanem az objektumainak forgását is, ami helyettesíti a hiányzó összetartó erõt.
Ez még ellent sem mond Eisteinnek, mert ebben az esetben nem csak a tömeg, hanem a forgás is felcsavarja a teret, hasonlatosan a gravitációval.
Persze lehet egy teljesen más jellegû erõhatás is, amit nem ismerünk.
Szerintem ez sokkal elegánsabb megoldás, mint hajkurászni a láthatatlant, amit csak azért keresnek, mert az egyenletek mást jósolnak, mint a valóság. Mert a jelenlegi esetben a tapasztalt valóságot manipulálják, hogy a tapasztalt valóság más megközelítésbõl ne legyen ellentétes az elméletekkel.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#102
Igen, érdekes, hogy egy galaxis mozgása nem mûködik a relativitással, mert szétesik szimulációkban, de ahogy a sötét anyag bekerül, már egybe marad.
#101
Ha lesz egy meggyõzõ kísérleti bizonyíték, hogy a fénysebesség nem kozmikus sebesség határ akkor nagy bajban leszünk, mert vagy 2 fizikát fedeztünk fel vagy egyet sem. Mert ez ellen is rengeteg minden szól.
#100
"Ez nem fizikai valójában megjelenõ negatív pénz, ami ténylegesen nincs, csak kötelezettségvállalás. Más tészta."
Olyan ez mint a sötét anyag, senki nem tudja felmutatni de a képleteknél jól jön. :)
Olyan ez mint a sötét anyag, senki nem tudja felmutatni de a képleteknél jól jön. :)
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#99
Na, igen. A bank nem tud felmutatni fizikai valójában -400 forintot, csak a könyvelése mutatja ki, hogy annyival tartozol.
#98
Látom, még mindig nem érted. Negatív tárgy nem létezik, csak pozitív. 4 tojásból csak 4-et tudsz elvenni, 5-öt nem.
A bankhitel megint egy absztrakció.
Alapesetben kapsz a banktól valamilyen célra x forintot. Most mindegy, hogy milyen formában. Te elismered, hogy késõbb ezt a pénzt visszafizeted illetve még ezen felül x%-ot és a felmerülõ költségeket is. Ez nem fizikai valójában megjelenõ negatív pénz, ami ténylegesen nincs, csak kötelezettségvállalás. Más tészta.
Persze, ha nem fizetsz, az a banknak veszteség, mert kevesebb pénze lesz az elvártnál. Ilyenkor szokott jönni a végrehajtó, stb.
A bankhitel megint egy absztrakció.
Alapesetben kapsz a banktól valamilyen célra x forintot. Most mindegy, hogy milyen formában. Te elismered, hogy késõbb ezt a pénzt visszafizeted illetve még ezen felül x%-ot és a felmerülõ költségeket is. Ez nem fizikai valójában megjelenõ negatív pénz, ami ténylegesen nincs, csak kötelezettségvállalás. Más tészta.
Persze, ha nem fizetsz, az a banknak veszteség, mert kevesebb pénze lesz az elvártnál. Ilyenkor szokott jönni a végrehajtó, stb.
#97
Hiteled van csak nem fizikailag valós.
#96
Egyértelmû hogy egyre több olyan jelenséget fedezünk fel, ami meghaladja a mostani elméleteket, de mivel nincs jobban mûködõ elmélet nem lehet egyenlõre lecserélni/kiegészíteni õket.
Kellene egy új Einstein..
Kellene egy új Einstein..
#95
Akkor ezek szerint hitelem sincs, majd elmagyarázom a banknak, hogy negatív forint nincs...
#94
#91: kísérleti igazolás szintjén pl. ebben a cikkben írnak róla, de gondolatkísérlet szintjén már Bohr és Einstein is dolgozott a kérdésen, én is erre utaltam a rel és a kvantumelmélet távoli köszönõ viszonyának hiányára célozva: http://www.origo.hu/tudomany/20080819-osszecsatolodott-reszecskeparok-kvantummechanika-kvantumszamitogepek.html
#89: ezekkel a nyamvadt száz éves elméletekkel az a baj, hogy az esetek nagy többségében irtózatosan jól mûködnek, nagyon nehéz fogást találni rajtuk, és karrierek, életek tízezrei mentek már veszendõbe, amikor az ezeket magába foglaló, de a tapasztalatok szerinti irányban és mértékben meghaladó új elméletet akartak létrehozni.
#89: ezekkel a nyamvadt száz éves elméletekkel az a baj, hogy az esetek nagy többségében irtózatosan jól mûködnek, nagyon nehéz fogást találni rajtuk, és karrierek, életek tízezrei mentek már veszendõbe, amikor az ezeket magába foglaló, de a tapasztalatok szerinti irányban és mértékben meghaladó új elméletet akartak létrehozni.
#93
- Elakadtatok nagyokos tudosok x eve? Egyszeru, dobjatok sutba a sok hulyeseget amit eddig csinaltatok es taljaljatok ki jobbat.
- Erre meg nem is gondoltunk, mert annyira be vagyunk gyoposodve.
- Kezdjetek a fenysebessegevel kapcsolatos elmeletek sutba dobasaval.
- Rendben, mostantol figyelmen kivul hagyjuk az osszes feny sebessegevel kapcsolatos kiserleti megfigyelest es az ebbol levonhato logikus kovetkezteteseket, amik a relativitas elmelet alapjat kepezik. Koszonjuk, ez nagy segitseg volt, kedves forumozo.
- Erre meg nem is gondoltunk, mert annyira be vagyunk gyoposodve.
- Kezdjetek a fenysebessegevel kapcsolatos elmeletek sutba dobasaval.
- Rendben, mostantol figyelmen kivul hagyjuk az osszes feny sebessegevel kapcsolatos kiserleti megfigyelest es az ebbol levonhato logikus kovetkezteteseket, amik a relativitas elmelet alapjat kepezik. Koszonjuk, ez nagy segitseg volt, kedves forumozo.
#92
Nem. A valóságban ekkor egyikünknek sincs egy almája sem.
Nem tudsz felmutatni -1 almát, mert fizikai valójában ilyesmi nem létezik. Ez csak egy gondolati séma. Mint ahogy negatív sebesség sem létezik, csak lassabban mozgó tárgy, vagy ellenkezõ irányba mozgó tárgy.
Az viszont, hogy tartozom egy almával, csak abban az esetben állja meg a helyét, ha a szomszéd megevett almáját én pótolni akarom egy késõbb beszerzett, de saját almával. Ami ugyan társadalmi elvárás, de még mindig nem -1 alma.
Nem tudsz felmutatni -1 almát, mert fizikai valójában ilyesmi nem létezik. Ez csak egy gondolati séma. Mint ahogy negatív sebesség sem létezik, csak lassabban mozgó tárgy, vagy ellenkezõ irányba mozgó tárgy.
Az viszont, hogy tartozom egy almával, csak abban az esetben állja meg a helyét, ha a szomszéd megevett almáját én pótolni akarom egy késõbb beszerzett, de saját almával. Ami ugyan társadalmi elvárás, de még mindig nem -1 alma.
#91
Ujjakat alkotni? Miért, nem elég neked a 10? :D
"A fénysebimádók elmélete szerint ugyebár információs sem terjedhetne fénynél gyorsabban. A baj csak az hogy ezt már sokszor sikerült reprodukálni."
Mit reprodukáltak? Amit leírtál, annak semmi értelme.
Mit jelent az, hogy "fénysebességnél nagyobb részecske-információ átvitel" ?
Ennek sincs semmi értelme.
Egyébként a jelenlegi elméletekkel nincs gond. Csak kiegészíteni kell õket az új jelenségek alapján.
Ezt ajánlom mindenkinek, aki új elméleteket szeretne csinálni:
http://en.wikipedia.org/wiki/Lorentz_transformation
A dolog lényege, hogy az ekvivalencia elvbõl (minden vonatkoztati rendszerben azonosak a fizikai törvények) és a fénysebesség univerzalitásából van felépítve az egész relativitáselmélet.
"A fénysebimádók elmélete szerint ugyebár információs sem terjedhetne fénynél gyorsabban. A baj csak az hogy ezt már sokszor sikerült reprodukálni."
Mit reprodukáltak? Amit leírtál, annak semmi értelme.
Mit jelent az, hogy "fénysebességnél nagyobb részecske-információ átvitel" ?
Ennek sincs semmi értelme.
Egyébként a jelenlegi elméletekkel nincs gond. Csak kiegészíteni kell õket az új jelenségek alapján.
Ezt ajánlom mindenkinek, aki új elméleteket szeretne csinálni:
http://en.wikipedia.org/wiki/Lorentz_transformation
A dolog lényege, hogy az ekvivalencia elvbõl (minden vonatkoztati rendszerben azonosak a fizikai törvények) és a fénysebesség univerzalitásából van felépítve az egész relativitáselmélet.
#90
Egy gondolat nem lesz valóságos, kézzel fogható vagy mérhetõ,megfigyelhetõ. A -1 alma meg csak egy gondolat így nem lehet valóságos.
#89
A mostani elemi fizikai kutatás alapvetõ hibája, hogy vélt elméleti modelleket próbálnak igazolni, az alapján hogy a valóság egy bizonyos részét többé kevésbé modellezi, ergo akkor nyilván a többit is. Ezen a fórumon is nagy elánnal kezdtek elméleti függvényeket rajzolgatni és az alapján bizonygatni valamit aminek a mérésére tapasztalására egyenlõre esélyünk sincs. Ha mégis sikerül akkor (mert fejlõdnek a berendezések lassan) a divatos elméletek jósolta részecskék, hatások hûlt helyét találják, vagy nem elõször fénysebességnél nagyobb részecske-információ átvitelt mérnek.
A fénysebimádók elmélete szerint ugyebár információs sem terjedhetne fénynél gyorsabban. A baj csak az hogy ezt már sokszor sikerült reprodukálni.
Talán a kedves kutatóknak a sok év óta helyben topogást eredményezõ elméleteket sutba kellene dobni és ujjakat alkotni! Régi berögzült tanokon pl. fénysebességen túllépni nem lehet dolgot ignorálni. Akkor talán megmagyarázható lenne ez a kerge világegyetem sötét/buta anyag/dolgok nélkül is.
A fénysebimádók elmélete szerint ugyebár információs sem terjedhetne fénynél gyorsabban. A baj csak az hogy ezt már sokszor sikerült reprodukálni.
Talán a kedves kutatóknak a sok év óta helyben topogást eredményezõ elméleteket sutba kellene dobni és ujjakat alkotni! Régi berögzült tanokon pl. fénysebességen túllépni nem lehet dolgot ignorálni. Akkor talán megmagyarázható lenne ez a kerge világegyetem sötét/buta anyag/dolgok nélkül is.
#88
Pedig a valóságban is van negatív alma, mert ha elkéred a szomszédtól megeszed, akkor tartozol egy almával, vagyis neked -1 almád van.
#87
fotel-fizikusok látom ellepték a helyet, csökött, begyepesedett itt mindenki, mások szimplán hülyeséget beszélnek, stb...
\"kiskirája helyesen bocs, hogy kijavítalak...\" You could be Hoffed
#86
Ezek nagyon olvashatónak megírt hülyeségek. Ezen az egy kísérleten kívül semmisem támasztja alá a fénynél gyorsabb részecskék létét, és még ezt sem igazolták független kutatók. Ami a cikkekben felvetett dolgokat illeti, akár egy sci-fi regényben is szerepelhetnének, de gyakorlati bizonyítás nélkül csak fantazmagóriák. Mint a középkori szobatudósok szörnyei, vagy mint Hótt Dög irománya.
Ami az általános relativitáselmélet által engedélyezett fénynél gyorsabb részecskéket illeti, azt ugyan az elmélet matematikája engedi, de az nem azt jelenti, hogy a valóságban is létezik ilyesmi. Mint ahogy a valóságban sincs negatív darab alma, csak kevesebb mint kéne.
Ami az általános relativitáselmélet által engedélyezett fénynél gyorsabb részecskéket illeti, azt ugyan az elmélet matematikája engedi, de az nem azt jelenti, hogy a valóságban is létezik ilyesmi. Mint ahogy a valóságban sincs negatív darab alma, csak kevesebb mint kéne.
#85
A Föld egy ugyanolyan jó koordináta-rendszer, mint bármely másik. A fénysebesség itt is ugyanannyi.
Épp ezt mondja a relativitás, hogy nem létezik olyan, hogy "álló" vonatkoztatási rendszer, mind egyenértékû.
Amúgy van olyan effektus, ami mégis kijelöl egy globális rendszert: a mikrohullámú háttérsugárzásban megfigyelhetõ egy Doppler-eltolódás, ehhez képest halad a Föld valamilyen sebességgel. De ez nem jelenti azt, hogy az a rendszer kitüntetettebb lenne a többinél.
Épp ezt mondja a relativitás, hogy nem létezik olyan, hogy "álló" vonatkoztatási rendszer, mind egyenértékû.
Amúgy van olyan effektus, ami mégis kijelöl egy globális rendszert: a mikrohullámú háttérsugárzásban megfigyelhetõ egy Doppler-eltolódás, ehhez képest halad a Föld valamilyen sebességgel. De ez nem jelenti azt, hogy az a rendszer kitüntetettebb lenne a többinél.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#84
legalabbis nem olvastam olyat hogy ennyivel meg annyival megy m/s-ben a terben mondjuk tavasszal es osszel... csak szokesi sebessegekrol, ami ugye van a foldrol, naptol, stb...
#83
forditott logika...hogyan is mertek az idot amikor a feny sebessege konstans es a gps muholdak + fold sebessege nem? hiaba van atomora ha mas idot mer attol fuggoen hogy eppen hol jar-ugyanis mas a sebessege...nem a foldhoz kell viszonyitani a sebesseget.
igazabol a fold sebesseget se tudjak pontosan megmondani a terben...
igazabol a fold sebesseget se tudjak pontosan megmondani a terben...
#82
Fénynél gyorsabban
szerintem ez sokkal jobb :) ennek magyar vonatkozásai is vannak.
meglepi 3-4órás kis kikapcsolódás,felejtsd el amit eddig tanultál :)
szerintem ez sokkal jobb :) ennek magyar vonatkozásai is vannak.
meglepi 3-4órás kis kikapcsolódás,felejtsd el amit eddig tanultál :)
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#81
a föld is mozog...mekkora sebességgel? Beleszámolták a 64 nanoszekundumba?
marmint ha a fény sebessége konstans...
marmint ha a fény sebessége konstans...
#80
Ezek nem teljes elméletek, nem a teljes világot írják le.
Ezért van az érvényességüknek is határa. Úgy, mint ahogy a Newton-egyenleteket sem használják atomokra.
Ezért van az érvényességüknek is határa. Úgy, mint ahogy a Newton-egyenleteket sem használják atomokra.
#79
Nem azt mondtam hogy dobjuk ki a relativitás elméletet, hanem hogy valami gáz van a képletek körül ezt csak a hülye nem látja.
Ez a sötét anyag és energia a tudományban pont olyan mint az egykulcsos adó a politikában. Egykulcsos, mert a második kulcsot átneveztük "hozzájárulásnak" és akkor máris nem kétkulcsos...
Ez a sötét anyag és energia a tudományban pont olyan mint az egykulcsos adó a politikában. Egykulcsos, mert a második kulcsot átneveztük "hozzájárulásnak" és akkor máris nem kétkulcsos...
#78
Én ezt nem igy látom, ahogy a mondás tartja, elég egy (megismételhet) ellentmondó kisérlet hogy döljön az elmélet akkor is ha 1000 kisérlet meg alátámasztja.
Márpedig jelenleg a fekete* dolgok pont az miatt vannak, mert az elmélet nem passzol a megfigyelésre és ki kellett találni valamit...
Márpedig jelenleg a fekete* dolgok pont az miatt vannak, mert az elmélet nem passzol a megfigyelésre és ki kellett találni valamit...
#77
Ott a pont! :)
#76
Szerintem az általános relativitáselmélettel nincs, baj csak nem magyaráz meg mindent. És nem azért mert rossz, hanem mert a fizika sokkal bonyolultabb, mint hinnénk. És elvetni meg azért nem kéne, mert az egy tuti stabil kiindulópont a világmindenség fizikájának megértésére.
Ha majd sikerül az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát összhangba hozó képletre rátalálni akkor már nem lesznek ilyen problémák. Addig meg jönnek az elméletek sorozata.
És lehet, késõbb kiderül, hogy dinamikusak a fizikai tõrvényei a világegyetem egyes részein? Kitudja…
Ha majd sikerül az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát összhangba hozó képletre rátalálni akkor már nem lesznek ilyen problémák. Addig meg jönnek az elméletek sorozata.
És lehet, késõbb kiderül, hogy dinamikusak a fizikai tõrvényei a világegyetem egyes részein? Kitudja…
Oldal 1 / 3Következő →