125
-
draguun #125 "Az Einstein már ott összezagyválta a dolgot amikor a fénysebességet mint abszolútumot állította be. "
Te zagyválsz, a fénysebesség allándósága egy mérési tény. /volt eddig/ -
draguun #124 " A fény és az idő a valós térben marad,"
Ennek az eszmefuttatásnak semmi értelme. Ha a teret leméred, és 3 térkoordinátát rendelsz hozzá, az már egy elvont, matematikai tér. Pedig csak 3 dimenziós.
Az idő már önmagában egy elvont fogalom, nincs olyan entitás a valóságban, amire rámutatva mondhatod, hogy ez az idő.
-
dez #123 Most akkor sződd bele ebbe az entanglementet és társait! ;) -
Anotino #122 A megfigyelt jelenseg, hogy a feny sebessege allando fuggetlenul attol, hogy milyen viszonyitasi rendszerben vagy.
Tegyuk fel, hogy fel akarsz gyorsulni fenysebessegre, esetleg tul is akarod lepni. Megmered a feny sebesseget: c. Ezutan invesztalsz E energiat, hogy m tomegeddel felgyorsulj c/2 sebessegre. Ezutan ismet mersz fenysebesseget es azt latod, hogy a feny meg mindig c sebesseggel halad. Megismetelheted a gyorsitasod 100x, mindig ugyanezt fogod tapasztalni.
A kulso megfigyelo (aki pl a start ponton acsorog) azt fogja latni, hogy egyre jobban kozelited a fenysebesseget de sosem ered el. Mindekozben oriasi energiakat hasznalsz. A fenysebesseg eleresehez vegtelen energiara lenne szukseg.
Ez persze nem zarja ki fenysebessegnel gyorsabban halado reszecske letezeset. Csak fenysebessegnel lassabb, tomeggel rendelkezo reszecsket nem lehet addig gyorsitani. -
Peetkiller #121 "A nyomas mertekegysege pascal, az ero mertekegysege newton. A tonna a tomeg mertekegysege (altalanos iskola 6. osztaly tananyaga, professzor ur). Egyebkent pedig a Napbol erkezo fenynyomas tobb millio ev alatt is merhetetlenul kicsi mertekben befolyasolja a Fold mozgasat, ezert elhanyagolhato."
Ja, és azért akarnak néhány száz négyzetméteres fóliával napvitorlást csinálni, hogy azzal eljussanak a csillagszomszédainkhoz 80 éven belül.
"Ezek kozul egyiknek sem bizonyitott a letezese, kulonfele hipotezisek josoljak meg oket. Majd a kiserletek eldontik hogy leteznek-e. Miert is jobb a te fantazmagoriad ezeknel?"
Talán csak azért, mert azzal számol, ami van. Véleményem szerint ezt a négyet soha nem fogják megtalálni. Mert nincsenek.
-
bvalek #120 @ Peetkiller:
arra pedig sajnos képtelen vagyok, hogy a képletemhez vezető gondolatmenetemet is leírjam neked lépésről-lépésre
Errol nem en tehetek. Tanulj meg irni. Nem vagyunk gondolatolvasok.
Higgs-bozon, vagy a sötét anyag, esetleg a graviton, meg a szuperhúrok
Ezek kozul egyiknek sem bizonyitott a letezese, kulonfele hipotezisek josoljak meg oket. Majd a kiserletek eldontik hogy leteznek-e. Miert is jobb a te fantazmagoriad ezeknel?
De kérdem én, vajon például Kepler kivonta e a pályaívszámításainál a napból érkező fénnyomás okozta tolóerőt??? Ez számításaim szerint kb. 120 millió tonna plusz a föld esetében minden másodpercben.
A nyomas mertekegysege pascal, az ero mertekegysege newton. A tonna a tomeg mertekegysege (altalanos iskola 6. osztaly tananyaga, professzor ur). Egyebkent pedig a Napbol erkezo fenynyomas tobb millio ev alatt is merhetetlenul kicsi mertekben befolyasolja a Fold mozgasat, ezert elhanyagolhato.
@ sly007:
1998 ota tudjuk hogy az univerzum gyorsulva tagul, szoval valami gyorsitja, ezt nevezzuk sotet energianak. Ez csak egy jol hangzo nev valamire, aminek a termeszetet egyelore kozelebbrol nem ismerjuk.
@ Deus Ex:
En is ugy tanultam ahogy az elejen irtad. Csak erre mondanek valamit:
a komplett nyugati civilizáció időről alkotott fogalmát rossz irányba vitte az, amikor valaki egy mozgást az idő függvényében ábrázolt
Nem vihette rossz iranyba, hiszen ez a modszer mukodik, barmely mernok tanusithatja. A fizika alapelve pofonegyszeru: ha mukodik, akkor helyes.
@ yesname:
Azt árulja el nekem valaki, hogy miért hozták kapcsolatba az időt a fény sebességével?
Ez szintiszta matek. A 4-dimenzios teridoben minden megfigyelo a sajat vilagvonala menten eri az idot, es a terido geometriai tulajdonsagai miatt van egy allando hatarsebesseg, es egy fura transzformacios szabaly a mert idotartamok es tavolsagok kozott. Nem nagy ordongosseg, de igazan akkor fogod megerteni, ha megtanulod a matematikajat. A specialis relativitaslelmelethez erettsegis matektudas is eleg.
@ dyra:
Csak a valos tomegu reszecske nem lehet gyorsabb a fenynel. Az imaginarius tomegu reszecske pedig nem lehet lassabb nala. Viszont szinte biztos hogy ez az egesz csak vaklarma.
A kvantummechanika multiverzum interpretacioja egy flozofiai eszmefuttatas, es nem fizika. A fizika csak azzal tud foglalkozni, aminek a letezese kiserletileg ellenorizheto, a tobbi univerzum viszont definicio szerint nem ilyen. A helyes hozzaallas szerintem minimalista, az elmeletek foglalkozzanak csak bizonyithato dolgokkal.
@ Regeaux:
A fénynél gyorsabban terjedő testek tömege imaginárius. Ha már számolgatunk velük, lehet, hogy a két i kiüti egymást. De ez csak egy tipp.
Pontosan igy van. Az alairasomban levo linkrol elerheted az alt. rel. jegyzetet amit irtam, a 3.9 fejezet foglalkozik az elmeleti fenynel gyorsabb reszecskekkel. Azert imaginarius a tomeguk, hogy az energiajuk es a lenduletuk valos szam lehessen.
@ trenmost:
Az idonek mar a klasszikus mechanikaban sincs kituntetett iranya. Viszont peldaul a hotanban van, az entropia novekedese egyertelmuen kijeloli az egyik idoiranyt a masikkal szemben. -
Caro #119 Azért pontosítsunk, három órával előbb jöttek a neutrínók.
De ez simán lehet amiatt is, hogy a neutronok kölcsönhatás nélkül jönnek át a szupernován, míg a robbanás, aminek a fényét is látjuk "csak" hangsebességgel, bár ebben a forró, sűrű közegben ez is hatalmas, de azért a fénysebességtől messze van.
Mivel a robbanást okozó folyamatok a magban zajlanak le, ameddig a többi részen a neutríók már rég átértek, a plazma még bőven csak tágul. -
dorje #118 Mindazonáltal a fenti cikk kb annyit mond - csak bővebben -, hogy "történt ez a izé, és még vitatkoznak rajta az okosok. Jó, OK, hogy már mondtuk a múlt héten is, csak gondoltuk szólink...".
Ti meg itt halomra ölitek egymást. De akkor mi dolga marad a TB-nek? :-) -
dorje #117 Jók ezek a cikkek - nem tudom mennyi a valóságalapja, mert csak "műkedvelő(cske)" vagyok, de élveztem. Azon viszont megakadtam, hogy "További egy fénymásodpercre lenne szükség, hogy a fénysugár által küldendő információ megérkezzen a Holdra".
Ha ez egy komoly ember súlyos tollából került volna ki, nem hinném, hogy összekeveri az idő mértékegységét a távolságéval. -
#116
Nem tetszik,ne olvasd!
Szerintem érdekes írás,te nem vagy tudományos "mindenható" és persze én sem.
Maga SG.hu sem az ,értékes cikkek,(persze biztos vannak),de az nem ITT.
Míg Szekeres Viktorokkal van teli az SG. a színvonal az mínusz.
Addig a linkelt írások,amit tettem igen is színvonalasak,ezt a szintet ütik legalább is!
OFF -
#115
"középkor nevében visszautasítom a "sötét" jelzőt"
Senki nevében ,nem kell semmit sem visszautasítanod!
Főleg a középkór nevében nem...
Bármire,könnyű rásütni,hogy badarság,talán a legkönnyebb neem? -
Artyy #114 "Úgy tűnik azonban, hogy a neutrínókra nem hat a gravitáció"
A gravitáció nem a részecskékre hat hanem meggörbíti a téridőt és a görbület hatással van a részecskék mozgására még a fényre is.
"Bizonyíték: az 1987b-jelű szupernova robbanásnál mért adatok szerint nem volt mérhető különbség az érkező neutrínók és a fény érkezési ideje közt."
Ez meg pont arra bizonyíték, hogy a neutrínók is a tér görbületét követik ahogy a fény is teszi. -
Peetkiller #113 Sajnálom, hogy számodra nem teljesen érthető amit leírtam, de még így is túl hosszúra sikerült ahhoz, hogy itt tegyem közzé, arra pedig sajnos képtelen vagyok, hogy a képletemhez vezető gondolatmenetemet is leírjam neked lépésről-lépésre. Mindenesetre addig nem ismerem el az ilyen tudományosan állított, de meg nem magyarázott dolgokat, mint a Higgs-bozon, vagy a sötét anyag, esetleg a graviton, meg a szuperhúrok, ameddig ezek csak a matematikai képletek kiegészítésére kitalált dolgok. Nem is állítottam soha, hogy nekem van igazam, de ameddig az én modellemhez nem kellenek +talányok, addig ne papolj nekem a klasszikus elméletekről... Mi alapján számoljuk ki a gravitációs pályaíveket???
Válasz: Kepler törvények. De kérdem én, vajon például Kepler kivonta e a pályaívszámításainál a napból érkező fénnyomás okozta tolóerőt??? Ez számításaim szerint kb. 120 millió tonna plusz a föld esetében minden másodpercben. Amíg ekkora hibák vannak amik felett elsiklanak a kedves kutató kollégák, addig ne engem sértegess, inkább gondolkozz. Kikérem magamnak a stílusodat te B***ó... -
bvalek #112 A cikk azzal indít, hogy "az olaszokat" még nem sikerült cáfolni senkinek, aztán sorolja a cáfolatokat. Ezek után rejtély, hogy mit is akar közölni az olvasóval... az állított sületlenségekkel meg nem is érdemes foglalkozni.
Az eredeti cikk a New York Times-ből származik, ami az Államokban lassan közröhej tárgya, ideológiai elvakultságban a Népszava színvonalán van, igazmondásban a Népszabadságén, szakmailag pedig kb. a Blikk-nek felel meg. Fehérgalléros bűnözők ponyvája (meg akiknek tőlük csöpög a nyála).
A lapot ismerve információértéket eleve nem is akartak adni ennek a cikknek, csak helykitöltőnek szánták, meg alkalmat adott rá, hogy leírják párszor Einstein nevét. Nem is alkalmas arra hogy egyből lefordítsák, el tudom képzelni ahogy szegény Balázs Richárd emberfeletti küzdelmet vívott vele, hogy kihámozzon belőle néhány épkézláb mondatot, és egy tisztességes cikket fabrikáljon belőle.
@ Balázs Richárd:
Nehogy magadra vedd a véleményem, kizárólag az eredeti cikk tartalmát kifogásolom. Évről évre egyre jobban írsz, csak így tovább!
@ Peetkiller:
Senki sem állította, hogy a neutrínók átlépték volna a fénysebességet, hanem azt, hogy eleve olyan gyorsan mozogtak. De tekintettel arra, hogy cikkek özönével cáfolják ezt is, egyre biztosabb, hogy az egész csak vaklárma volt.
Einsteinnek igaza volt abban is, hogy a gravitáció pusztán térgörbület, nem energia. Azt is tudjuk, hogy ez egyedül az anyag közelében létezhet.
Einstein nem mondott ilyet, mert tudta mit jelent az "energia" szó. Továbbá az Einstein-egyenleteknek vannak vákuum-megoldásai, szóval nem csak anyag közelében létezhet. A "cikkedben" dobálod a fogalmakat, amiket nem az eredeti értelemben használsz, de nem magyarázod meg, hogy mit értesz alattuk. Egyébként pedig az írásodnak semmilyen struktúrája nincs, nem következik egyik mondatból sem az azt követő, és a képlet amit a végén előhúzol nem következik a megelőző dumából, úgyhogy a hajunkra kenhetjük az "elméleted".
@ jaspercry:
Mi a hülyeség azt csak az utókor tudja nekünk megmondani
Azt hogy mi a hülyeség, már a jelenben is meg tudja mondani a tudományos módszertan. Ennek köszönhetjük hogy van fejlődés, és nem vesztegetjük az időnket hülyeségekre. Egyébként pedig a tudományos módszertant középkori arab tudósok mint Al-Hazen, és európai szerzetesek mint Roger Bacon dolgozták ki, úgyhogy a középkor nevében visszautasítom a "sötét" jelzőt.
@ Doktor Kotász:
Virtuális részecskék a kvantum-térelméletben vannak (kísérletekkel bizonyított elmélet), nem a húrelméletben (kísérletekkel NEM bizonyított hipotézis). A térrészecskés elméletedről ugyanaz a véleményem, mint Peetkiller agymenéséről.
A forgó mozgásnak van gravitációs hatása, az általános relativitáselmélet leírja, és a kísérletek ki is mutatták, hogy helyesen. Az utána következő ötletelésedre nem tudok mit írni, mert én ezek szerint más értelemmel használom azokat a szakkifejezéseket, mint te.
@ Artyy:
A galaxisok forgását nem relativitáselmélettel hanem newtoni klasszikus fizikával szimulálják, azzal az indokkal, hogy a csillagok viszonylag lassan mozognak a fénysebességhez képest. Van aki szerint ez helytelen, mert nem veszik figyelembe hogy a csillagokból rengeteg van, és a gravitáció nemlineáris jelenség, nem adódik csak úgy össze a csillagok vonzása mint Newton esetében.
Ha pedig bármely új megfigyelés ellenkezik egy elméleti jóslattal, az nem cáfolja a korábbi igazoló megfigyeléseket. Mindössze megmutatja, meddig terjed a korábbi elmélet érvényességi határa. Attól, hogy Einstein elmélete helyes ott ahol Newton elmélete hibás, Newton elmélete továbbra is használható marad ott, ahol már bizonyított.
@ Spheriot:
Egyértelmű hogy egyre több olyan jelenséget fedezünk fel, ami meghaladja a mostani elméleteket, de mivel nincs jobban működő elmélet nem lehet egyenlőre lecserélni/kiegészíteni őket.
Sokkal több hipotézisünk van, mint kísérleti eredményünk. Ne becsüld alá a tudósok fantáziáját, folyton új elméleteket fabrikálnak, még túlzásba is viszik. Ha felmerül egy új jelenség, szinte már másnap kész elméletekkel állnak elő, de az esetek többségében az történik, hogy az új jelenség már meglévő elméletet bizonyít be (ilyenkor rendszerint Nobel-díj eső hullik Stockholmban).
Hogy néhány konkrétumot is mondjak, az általános relativitáselmélet pillanatnyilag veretlen, hibátlanul leírja az összes gravitációs jelenséget amit ismerünk. A kvantum-térelmélet több elmélet gyűjteménye, ezen belül a kvantum-elektrodinamika rendkívül sikeres, viszont a nagy-energiájú folyamatokat leíró modelleknek már vannak gondjaik (pont azért épült az LHC hogy kirostálja őket). A félvezető-ipari kutatásokban szinte naponta van forradalom, ahogy átültetik az elméleteket a gyakorlatba, egyre menőbb kütyüket tud gyártani az almás cég. Az elhíresült húrelméletre viszont például semmilyen kísérleti bizonyíték nincs, lehet hogy nem is lesz soha.
@ lmisi:
Az összedobált szavaidból arra tippelek, hogy valamiféle kísérletről beszélsz, amiben információt gyorsabban továbbítottak a fénynél. Tudsz adni konkrét példát?
@ torreadorz:
A relativitáselmélet mely képleteivel van gáz? Térjünk rá a konkrétumokra.
@ MINDENKI:
Ha kísérletekre hivatkoztok amik állítólag megcáfolnak valamit, akkor légy szíves mindig adjatok linket, hogy megtudjuk nézni tényleg úgy van-e. Ha pedig nem tetszik egy elmélet, írjatok rá konkrétumot, hogy miért nem tetszik. Annak, hogy valamivel szerintetek "gáz" van, nincs információértéke. -
Peetkiller #111 A komplex gravitációs elméletet(KGE) szívesen hajlandó vagyok megvitatni azzal, akit érdekel, talán nem is olyan sokára. Ez kiegészíti a standard modellt, és talán magyarázatot ad a sötét anyag +energia kérdésére is. Mert ha igazam van, ezek létezése nem is szükséges. [email protected] -
Peetkiller #110 Tudom, hogy a másik cikkből már ismeritek páran azt a cikket, amit a neutrínókra írtam, de biztos, hogy még sokan nem olvasták. Aki még nem olvasta, rágja át rajta magát! Az alábbi egyébként a saját elméletem, és pusztán egy kivonata a komplex gravitációs elméletemnek, amin néhány éve dolgozok. nem ütközik sem a kvantum elmélettel, sem az áltrellel, de feltár egypár létező problémát. Végül az elvégzett kísérlet hibája segített bizonyítani az elméletem matematikai vonatkoztatásait.
Egyenletemben kizárólag tudományosan elismert tényeket alkalmaztam. Tehát, a tények: 299 792 458 m/s a fény sebessége vákuumban. Ezt ugye, semmi nem lépheti át. Mégis, minap egy tudományos cikk jelent meg a sajtóban, miszerint a neutrínók képesek átlépni ezt az értéket. Egész pontosan 300 000 006 m/s-ot elérve. A kísérletet többször megismételve sem tudták a mérési hibahatár közé szorítani ezt az értéket.
Ez az eredmény alátámasztja egy évekkel ezelőtt felállított elméletemet, ami a gravitáció működési elvéről szól. Einsteinnek igaza volt abban is, hogy a gravitáció pusztán térgörbület, nem energia. Azt is tudjuk, hogy ez egyedül az anyag közelében létezhet. Még a terjedési sebességét is ismerjük, fénysebesség.
A kérdés: miként lehet egy háromdimenziós teret meghajlítani? A válasz: Három térdimenzióban sehogy. Eddig volt egy nagy hiba az elméletemben, mégpedig, mindent a fényhez viszonyítunk, és mindent a háromdimenziós térben mérünk. Így nem volt mit kiszámolnom, hiszen egy rossz viszonyítási alapra építkezve csak hibás értékeket kaphatok. Véleményem szerint a problémának egy megoldása van: Ha a háromdimenziós teret belehelyezzük egy másik térbe. Nevezzük, mondjuk Hipertérnek. Ez az abszolút tér, abszolút értékekkel (természetesen nem valós, pusztán matematikai), amivel már lehet modellezni a térgörbület létét. (a szokványos modell, a gumiasztalon guruló billiárdgolyó nem megfelelő)
A tér belesimul a Hipertérbe, azzal teljesen azonos irányokat, méreteket, véve fel, ezáltal közvetlenül nincs semmilyen észlelhető különbség a matematikai és a valós tér között egészen addig, amíg az anyagot bele nem helyezzük. Az anyag gravitációja hullámokat indukál a térben, ezek fénysebességgel terjedve besűrítik azt, miközben a Hipertér érintetlen marad. A fény és az idő a valós térben marad, ezáltal minimális különbséget hoz létre a valós tér és a Hipertér között. Mi maradunk a normál térben, méréseink mindig ahhoz viszonyulnak, ezért nem is érzékeljük a kettő közötti eltérést, ami amúgy is oly csekély, hogy szinte mérni sem tudjuk.
Úgy tűnik azonban, hogy a neutrínókra nem hat a gravitáció ők a Hipertérben mozognak természetesen az abszolút fénysebességgel, ami nem más, mint a 299 792 458 m/s. mivel ők nem azt az utat követik, amit a fény a gravitáció által torzított térben megtesz, így a távolságot valamivel gyorsabban szelik át, ezért érkeznek meg a fénynél előbb. Tehát mégsem sérült a relativitás.
Összegezve: minél erősebb a G-érték, annál gyorsabban szelik át a neutrínók, hisz valójában annál rövidebb utat kell megtenniük.
Bizonyíték: az 1987b-jelű szupernova robbanásnál mért adatok szerint nem volt mérhető különbség az érkező neutrínók és a fény érkezési ideje közt. Miért? Mert az utat a csillagközi térben megtéve nem voltak kitéve jelentős gravitációs tértorzításnak. Ellenben a föld felszínén végrehajtott kísérlet során végig ki voltak téve ennek a hatásnak. Ezt a különbséget viszont már mérni is tudjuk;
tdiff=s2*g2*t
Ahol is t a távolság a két térbeli pont között, g2 a térrészben ható gravitációs érték négyzete, s2 pedig a fény által megtett úthoz szükséges idő négyzete. A képletet a kísérletben használt adatokkal behelyettesítve a következőt kapjuk:
T=734000 m
S2=0.000005994
G2=96.2361
Tehát TDiff=423.399 méter. Ez azt jelenti, hogy a gravitáció tértorzító hatása miatt a két pont közötti távolság növekszik 0,0577%-al.
A kutatók által elvégzett kísérletben a neutrínók „állítólag” 0.06923037%-al mentek gyorsabban, mint a fény…
Összegezve az adatokat, arra a következtetésre jutottam, hogy a kísérlet során nem vették figyelembe a gravitáció térre gyakorolt hatását. Ezen felül feltételezem, hogy a neutrínók tömeggel nem rendelkező részecskeként „lerövidítik” az utat a tér két pontja között. A fenti számítási pontatlanságok eredhetnek mérési hibából, vagy abból, hogy a g érték a földköpenyen belül nem 9.81m/s2, hanem több.(ha a g értéke 10,2 m/s2 akkor már a kapott, 0,0692%-os differenciált kapjuk.) Ez a számítás a gravitációs vektorokra merőlegesen értendő, azzal párhuzamos térgörbület méréséhez ki kell számítani a teljes távon ható G erő átlagát.
-
teddybear #109 Az időkép.hu kiváló, ha pillanatnyi, vagy az eljövő időjárásról van szó, sőt talán a legjobb is, de az asztro-, vagy kvantumfizikából nem ők azok, akik először az eszembe jutnak.
Olyan Hótt Dög, vagy Pájer Feri szerű az egész. Írni mindenesetre tudnak. Mint az ezotériások is szépen kiéneklik a pénzt a népesség többségének zsebéből, de az életemet nem bízom rájuk.
Einsteint viszont nem a relativitás elméletéért tüntették ki a Nobel-díjjal, hanem a fényelektromos jelenség(fotoeffektus) törvényszerűségeinek felismerésért.
Egyébként, Einstein elmélete volt az, amely megmagyarázta a Michelson-Morley kísérlet rejtélyes eredményét.
A második kísérleti bizonyítást az 1919-es napfogyatkozás szolgáltatta, egy távoli csillag fényét a Nap gravitációja elhajlította, így a csillagot egészen más pozícióban észlelték, mint ahogy szokták. Azóta sem tudták megcáfolni az elméletet.
Ami ezt a kísérletet illeti, ha igaz amit az olasz kutatók állítanak, ez sem cáfolja az elméletet.
Ami viszont ezeket a cikkeket illeti, ha sci-fit akarok olvasni, akkor inkább választok egy könyvet, valamelyik igazán jó írótól. Mondjuk egy Asimovot, vagy épp egy Vernét. -
Oliwaw #108 Az Sg megteremtette az újságírás fekete lyukát Hóttdög személyében. Ezt onnan lehet tudni, hogy csak jelenségeiben létezik.
Mindenki beszél hozzá, de őt önmagába roskasztották, így nem válaszolhat.
-
#107
Igazat megvalva,nekem a második link ami nagyon tetszik.
Senki sem mondta ,hogy ezt vedd kézpénznek,gondolkozni lehet,és kell is.
Mi a hülyeség azt csak az utókor tudja nekünk megmondani,ha már Einsten,az ő relativitás elméletét sem tudták azonnal bizonyítáni várni keletett még vagy 15-20évet,azt is csak professzora bizonyította,és sok sok időbe tellt,mig a tudos társadalom elfogatta az új tanokat=ez nem tudomány hanem szociológia)
Sajnálattal hallom,hogy ezt így gondolod,az ebernek befogadónak kell lennie,mindenre,semmit nem kell ténynek venni.
Az ilyen gondolkodások miatt éltünk a sötét középkórban.
Olvassátok el cikket szerinem oltári!
Kvatu- radar
-
Regeaux #106 Kicsit problemasnak tunik, mert az impulzusmomentumot antiszimmetrikus tenzorral irjuk le, a gorbuleti tenzor (Ricci) meg szimmetrikus.
-
wednes #105 Mi köze van a hitelednek a negatív fogalmához?
A tartozásod nagyon is valós. Na meg ilyen, hogy "negatív forint" tényleg nincs, nincs is semmi értelme.
A kölcsönnek meg a hitelnek inkább az időhöz van köze. Nincs elég pénzem, csak akkor ha X időt várok még, fizetésből, bevételből össze nem jön annyi, amennyi kell. De a most kell a pénz, a jövőbeli bevételeimet ezért feláldozom a jelenért (felélem előre a jövőmet :P). És ezt úgy tudom megtenni ha kölcsönt kapok vagy hitelt veszek fel. Más pénzét költöm el a jelenbe és a későbbi jövedelemből fizetem vissza. -
Doktor Kotász #104 Persze ez a cikk nem erről szól. :-)
A cikkhez egy ötlet.
A hűrelmélet szerint a vákuum nem üres, hanem az üres tér teli van virtuális térrészecskékkel, mint az LCD tévl pixelei vagy egy akvárium a vízzel.
Ha ezek a térrészecskék, amikor halad bennük a fény (foton), ami valójában nem halad, hanem tárrészecskéről térrészecskére kvantum tuklajdonságokat teleportál (nem a részecskék haladnak a térben, hanem a tér kvantumai szomszédról szomszédra adják át a mozgó részecskék kvantumtulajdonságait, mintha a tér egy gigantikus LCD televízió lenne, és csak a pixelinformációk vándolása kelti a részecskemozgások illúzzióját, mert nincsenek részecskék, csak egy hatalmas kijelző). Ha a fény rezegteti ezeket a térrészecskéket, azaz az LCD kijelző hullámzik, akkorlasabban vándorolnak a kvantuminformációk, az elméleti lehetségesnél. A neutrínok viszont nagyon kevés reakciót mutatnak más részecskékkel, így lehetséges, hogy a térrészecskéket sem rezegtetik meg annyira, így mivel nem izegnek-mozognak annyit a térrészecskék, gyorsabban tudják egymás között változtatni a neutrinok kvantumtulajdonságait, azaz gördülékenyebb a mozgásuk. -
Doktor Kotász #103 Van aki a forgó mozgásnak gravitációs hatást tulajdonít. Márpedig a csillagok, bolygók forognak, így adhatnak egy plusz összetartó erőt egy galaxisnak.
Elvileg logikus, hogy egy új, ismeretlen kölcsönhatás, ha nincs benne a modelben, akkor a model hibás eredményt jósol. Az elekromos, a gravitációs, a mágneses, a gyenge és erős kölcsönhatás mellett miért ne lehetne egy új, amit nem ismerünk?
Sőt, ha a forgó mozgásnál tartunk, és a tömeget megfeleltetjük az energiának, egy elemi részecske tömegét miért ne adhatá a belső forgó mozgását jelentő energia? Mondjuk egy részecskének azért akkora a tömege, mert akkora energiát jelent a forgása.
Ha az égitestek is forgnak, van perdületük, az is kivált egyfajta erőhatást, így egy galaxis esetén nem csak a tömeget kell figyelembe venni, hanem az objektumainak forgását is, ami helyettesíti a hiányzó összetartó erőt.
Ez még ellent sem mond Eisteinnek, mert ebben az esetben nem csak a tömeg, hanem a forgás is felcsavarja a teret, hasonlatosan a gravitációval.
Persze lehet egy teljesen más jellegű erőhatás is, amit nem ismerünk.
Szerintem ez sokkal elegánsabb megoldás, mint hajkurászni a láthatatlant, amit csak azért keresnek, mert az egyenletek mást jósolnak, mint a valóság. Mert a jelenlegi esetben a tapasztalt valóságot manipulálják, hogy a tapasztalt valóság más megközelítésből ne legyen ellentétes az elméletekkel. -
Artyy #102 Igen, érdekes, hogy egy galaxis mozgása nem működik a relativitással, mert szétesik szimulációkban, de ahogy a sötét anyag bekerül, már egybe marad. -
Artyy #101 Ha lesz egy meggyőző kísérleti bizonyíték, hogy a fénysebesség nem kozmikus sebesség határ akkor nagy bajban leszünk, mert vagy 2 fizikát fedeztünk fel vagy egyet sem. Mert ez ellen is rengeteg minden szól. -
xrt #100 "Ez nem fizikai valójában megjelenő negatív pénz, ami ténylegesen nincs, csak kötelezettségvállalás. Más tészta."
Olyan ez mint a sötét anyag, senki nem tudja felmutatni de a képleteknél jól jön. :) -
teddybear #99 Na, igen. A bank nem tud felmutatni fizikai valójában -400 forintot, csak a könyvelése mutatja ki, hogy annyival tartozol. -
teddybear #98 Látom, még mindig nem érted. Negatív tárgy nem létezik, csak pozitív. 4 tojásból csak 4-et tudsz elvenni, 5-öt nem.
A bankhitel megint egy absztrakció.
Alapesetben kapsz a banktól valamilyen célra x forintot. Most mindegy, hogy milyen formában. Te elismered, hogy később ezt a pénzt visszafizeted illetve még ezen felül x%-ot és a felmerülő költségeket is. Ez nem fizikai valójában megjelenő negatív pénz, ami ténylegesen nincs, csak kötelezettségvállalás. Más tészta.
Persze, ha nem fizetsz, az a banknak veszteség, mert kevesebb pénze lesz az elvártnál. Ilyenkor szokott jönni a végrehajtó, stb. -
Artyy #97 Hiteled van csak nem fizikailag valós. -
Spheriot #96 Egyértelmű hogy egyre több olyan jelenséget fedezünk fel, ami meghaladja a mostani elméleteket, de mivel nincs jobban működő elmélet nem lehet egyenlőre lecserélni/kiegészíteni őket.
Kellene egy új Einstein.. -
Spheriot #95 Akkor ezek szerint hitelem sincs, majd elmagyarázom a banknak, hogy negatív forint nincs... -
Deus Ex #94 #91: kísérleti igazolás szintjén pl. ebben a cikkben írnak róla, de gondolatkísérlet szintjén már Bohr és Einstein is dolgozott a kérdésen, én is erre utaltam a rel és a kvantumelmélet távoli köszönő viszonyának hiányára célozva: http://www.origo.hu/tudomany/20080819-osszecsatolodott-reszecskeparok-kvantummechanika-kvantumszamitogepek.html
#89: ezekkel a nyamvadt száz éves elméletekkel az a baj, hogy az esetek nagy többségében irtózatosan jól működnek, nagyon nehéz fogást találni rajtuk, és karrierek, életek tízezrei mentek már veszendőbe, amikor az ezeket magába foglaló, de a tapasztalatok szerinti irányban és mértékben meghaladó új elméletet akartak létrehozni. -
Anotino #93 - Elakadtatok nagyokos tudosok x eve? Egyszeru, dobjatok sutba a sok hulyeseget amit eddig csinaltatok es taljaljatok ki jobbat.
- Erre meg nem is gondoltunk, mert annyira be vagyunk gyoposodve.
- Kezdjetek a fenysebessegevel kapcsolatos elmeletek sutba dobasaval.
- Rendben, mostantol figyelmen kivul hagyjuk az osszes feny sebessegevel kapcsolatos kiserleti megfigyelest es az ebbol levonhato logikus kovetkezteteseket, amik a relativitas elmelet alapjat kepezik. Koszonjuk, ez nagy segitseg volt, kedves forumozo. -
teddybear #92 Nem. A valóságban ekkor egyikünknek sincs egy almája sem.
Nem tudsz felmutatni -1 almát, mert fizikai valójában ilyesmi nem létezik. Ez csak egy gondolati séma. Mint ahogy negatív sebesség sem létezik, csak lassabban mozgó tárgy, vagy ellenkező irányba mozgó tárgy.
Az viszont, hogy tartozom egy almával, csak abban az esetben állja meg a helyét, ha a szomszéd megevett almáját én pótolni akarom egy később beszerzett, de saját almával. Ami ugyan társadalmi elvárás, de még mindig nem -1 alma. -
Regeaux #91 Ujjakat alkotni? Miért, nem elég neked a 10? :D
"A fénysebimádók elmélete szerint ugyebár információs sem terjedhetne fénynél gyorsabban. A baj csak az hogy ezt már sokszor sikerült reprodukálni."
Mit reprodukáltak? Amit leírtál, annak semmi értelme.
Mit jelent az, hogy "fénysebességnél nagyobb részecske-információ átvitel" ?
Ennek sincs semmi értelme.
Egyébként a jelenlegi elméletekkel nincs gond. Csak kiegészíteni kell őket az új jelenségek alapján.
Ezt ajánlom mindenkinek, aki új elméleteket szeretne csinálni:
http://en.wikipedia.org/wiki/Lorentz_transformation
A dolog lényege, hogy az ekvivalencia elvből (minden vonatkoztati rendszerben azonosak a fizikai törvények) és a fénysebesség univerzalitásából van felépítve az egész relativitáselmélet.
-
Artyy #90 Egy gondolat nem lesz valóságos, kézzel fogható vagy mérhető,megfigyelhető. A -1 alma meg csak egy gondolat így nem lehet valóságos. -
lmisi #89 A mostani elemi fizikai kutatás alapvető hibája, hogy vélt elméleti modelleket próbálnak igazolni, az alapján hogy a valóság egy bizonyos részét többé kevésbé modellezi, ergo akkor nyilván a többit is. Ezen a fórumon is nagy elánnal kezdtek elméleti függvényeket rajzolgatni és az alapján bizonygatni valamit aminek a mérésére tapasztalására egyenlőre esélyünk sincs. Ha mégis sikerül akkor (mert fejlődnek a berendezések lassan) a divatos elméletek jósolta részecskék, hatások hűlt helyét találják, vagy nem először fénysebességnél nagyobb részecske-információ átvitelt mérnek.
A fénysebimádók elmélete szerint ugyebár információs sem terjedhetne fénynél gyorsabban. A baj csak az hogy ezt már sokszor sikerült reprodukálni.
Talán a kedves kutatóknak a sok év óta helyben topogást eredményező elméleteket sutba kellene dobni és ujjakat alkotni! Régi berögzült tanokon pl. fénysebességen túllépni nem lehet dolgot ignorálni. Akkor talán megmagyarázható lenne ez a kerge világegyetem sötét/buta anyag/dolgok nélkül is. -
Spheriot #88 Pedig a valóságban is van negatív alma, mert ha elkéred a szomszédtól megeszed, akkor tartozol egy almával, vagyis neked -1 almád van. -
#87
fotel-fizikusok látom ellepték a helyet, csökött, begyepesedett itt mindenki, mások szimplán hülyeséget beszélnek, stb... -
teddybear #86 Ezek nagyon olvashatónak megírt hülyeségek. Ezen az egy kísérleten kívül semmisem támasztja alá a fénynél gyorsabb részecskék létét, és még ezt sem igazolták független kutatók. Ami a cikkekben felvetett dolgokat illeti, akár egy sci-fi regényben is szerepelhetnének, de gyakorlati bizonyítás nélkül csak fantazmagóriák. Mint a középkori szobatudósok szörnyei, vagy mint Hótt Dög irománya.
Ami az általános relativitáselmélet által engedélyezett fénynél gyorsabb részecskéket illeti, azt ugyan az elmélet matematikája engedi, de az nem azt jelenti, hogy a valóságban is létezik ilyesmi. Mint ahogy a valóságban sincs negatív darab alma, csak kevesebb mint kéne.