Hunter

Fényt derítenek az egyik legtitokzatosabb részecskére

A neutrínók jelenthetik a kulcsot az univerzum fejlődésének megismeréséhez, valamint alaposabb ismeretekhez vezethetnek a mélyűr eseményeivel kapcsolatban.

November végétől a londoni Queen Mary Egyetem Részecskefizikai Kutatóközpontja az egyedüli felhasználója a T2K neutrínó kísérlet adatainak. A T2K együttműködés 12 ország 500 tudósának szövetsége, akik a megfoghatatlannak tűnő részecske tanulmányozását tűzték zászlajukra. A nemzetközi kísérlet, valamint a hozzá tartozó, Japánban felállításra került detektor tervezésében és kivitelezésében jelentős szerepet játszó brit intézet nagy teljesítményű számítógépes rendszere vizsgálhatja a neutrínó-sugár kísérlet adathalmazát.

"Neutrínók milliárdjai haladnak át a testünkön minden egyes másodpercben, anélkül, hogy észlelnénk azokat. Ugyanígy - szinte hatás nélkül - haladnak át az űrön és a Földön is. Éppen ezért rendkívül nehéz a tanulmányozásuk, mégis úgy véljük, hogy alapvető szerepet játszanak a világegyetem formálódásában és származásunk megismerésében" - nyilatkozott dr. Francesca Di Lodovico, fizikus.

A neutrínók a világűrből érkeznek, vagy a Napból lövellnek ki, vagy az ősrobbanás maradványai. Sokaságuk ellenére azonban csak az utóbbi évtizedben sikerült olyan technikákat kifejleszteni, amivel megismerhetjük természetüket, melyek meglepő eredményeket hoztak. "Az elméletek szerint háromféle neutrínó létezhet" - magyarázta Di Lodovico. "Meglepetésre a legutóbbi adatok arra utalnak, hogy a neutrínók képesek váltogatni ezeket a típusokat, ami jelentősen befolyásolhatja a világegyetemről szerzett ismereteinket."


Így fest egy neutrínó-detektor

A T2K kísérlet keretében kilövellték a valaha létrehozott legerősebb mesterséges neutrínó-sugarat, ami 295 kilométert tett meg a föld alatt a Japán keleti partjainál fekvő Tokaiból az ország nyugati részén található Kamiokában elhelyezett detektorig. Ezáltal lehetővé vált megfigyelni, mi történik ezekkel a részecskékkel mialatt áthaladnak a bolygón. Valóban típust váltanak? És ha igen, miért?

A tudósok reményei szerint a neutrínók jelenthetik a kulcsot az univerzum fejlődésének megismeréséhez, valamint alaposabb ismeretekhez vezethetnek a mélyűr eseményeivel, a szupernóvákkal, az aktív galaxisokkal és a gamma sugarú kitörésekkel kapcsolatban. Elvileg még a világegyetem legnagyobb rejtélyére is magyarázatot adhatnak, általuk megtudjuk, miért rendelkezünk rengeteg "anyaggal", miközben "antianyaggal" alig. "A T2K gyors előrehaladást ígér a titokzatos neutrínó különös tulajdonságainak minden eddiginél alaposabb megismerésében. Egy éven belül képesek leszünk felderíteni a neutrínók azon tulajdonságait is, amiket az eddigi kísérletek nem tudtak a felszínre hozni, fényt deríthetve az ismeretlenre" - összegzett Di Lodovico.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bvalek2 #65
    Tulajdonképpen a neutrínóoszcilláció azt eredményezi, hogy csak egyféle neutrínó van, ami egyforma valószínűséggel található három különféle állapotban (és persze van antineutrínó is).

    Ez olyan mint a polarizáció, jön a foton, és egyforma valószínűséggel vízszintesen, illetve függőlegesen polarizált. Senki sem áll neki azon agyalni, hogy most kétféle foton van-e.
  • Epikurosz #64
    Tanár úr, ezt írod:
    "A neutrínótípusok között nincs különbség tömegben, az oszcilláció során az energia NEM változik."

    Ha ez így van, akkor mi különbözteti meg a neutrínótípusokat egymástól?

    Mi a neutrínóoszcilláció?
    Létezik olyan oszcilláció, amelynek során az energia nem változik?


  • Epikurosz #63
    OK, ezt kinyilatkoztatásnak veszem. :-)
  • bvalek2 #62
    Te Epikurosz, ne terjesszed itt a tévtanaidat, mert úgy jársz mint Husz János

    Természetesen bárminek meg lehet mérni a tömegét, bármilyen kicsi részecskének.

    Egy részecske teljes energiája és tömege pedig két külön dolog. Mindkettőt elektronvoltban mérik, de ez nem jelenti azt, hogy a két mennyiség ugyanaz lenne. Az elektron tömege pl. 0.51 MeV, és a LHC-ben majd 14 TeV energiára fogják felgyorsítani.

    A neutrínótípusok között nincs különbség tömegben, az oszcilláció során az energia NEM változik.
  • Epikurosz #61
    Te már kapisgálsz vmit.... :-)
  • NEXUS6 #60
    Ja ez renben van, csak, ha jól értelmezem akkor a 3 fajta neutrino között igazából csak az energiájuk jelent különbséget, és ha fénnyel párhuzamba állítjuk, akkor olyan mintha egyszer infra fényt érzékelnél, máskor meg a legkeményebb röntgen sugárzást és közben azt mondod, hogy ugyan abból a reakcióból származnak!

    Szal nekem marhára érdekesnek tűnik ez az oszcilláció! Energetikailag valahogy nem igazán stimmel. Ha meg valami harmonikus oszcillációról van szó, akkor is valszeg 1/100000000-hoz az esély, hogy egyszer az elektron neutrino helyett tau neutrinót találj. Ha mégsem, és tényleg 1/3-hoz a valós esély, akkor a neutrinó a kifogyhatatlan energia és az örökmozgó forrása!!!
    Egely rulez!!!!
  • Epikurosz #59
    Szóval a neutrínó tömegét is fel lehet írni kilóban:
    < 1,82×10^-33 kg
    vagy:
    < 1,82×10^-36 g

    (Az elektron tömegénél a 31-es elől elfelejtettem a mínusz jelt!)

    Jól mondom?
  • Epikurosz #58
    Egyébként a neutrínóoszcillációval foglalkozó wikis cikkből, ha figyelmesen elolvassuk, érdekes dolgokat tudunk meg:
    The smallest modification to the Standard Model, which only has left-handed neutrinos, is to allow these left-handed neutrinos to have Majorana masses. The problem with this is that the neutrino masses are implausibly smaller than the rest of the known particles ( at least 500,000 times smaller than the mass of an electron), which, while it does not invalidate the theory, is not very satisfactory.

    Magyarán: a neutrínó tömege legalább 500 ezerszer kisebb az elektron tömegénél.
    Az elektron tömege pedig 9,10938215(45)×10^31 kg, ami kb. 1848-szor kisebb a proton tömegénél. (Ezt az 1848-as forradalommal kapcsolva könnyen meg tudod jegyezni!)
    Ajjajaj!
  • Epikurosz #57
    A neutrínófajták tömegei ezen a wikis linken láthatók. Tehát a neutrínók tömegét elektron-voltban (eV) fejezzük ki.

    Másrészt, ebből a jó kis cikkből megtudjuk a következőket:
    "An electron volt is a unit of energy that is commonly used in particle physics to describe atomic and nuclear processes (a volt, it should be noted, is not). More specifically, it is the kinetic energy gained by an electron as it is accelerated through a potential difference of one volt. A volt is equivalent to one joule (J), another measure of energy, per coulomb (C), a measure of electric charge. A single electron volt comes out to 1.602 × 10-19 J. The record-smashing energy generated by the LHC's collision events, therefore, only corresponds to 3.78 × 10-7 J, a minuscule quantity of energy. A 100-watt light bulb left on for an hour, by comparison, consumes 360,000 J. "


    Egyébként, egy test energiája=immanens energia (mc²) + mozgási energia + potenciális energia

    Tanár úr, ne idegesítsen!
  • Epikurosz #56
    Az ilyen kis részecskéknél nem lehet mérni a tömeget, ezt te is tudod, így a mozgási energiát mérik eV-ban, és ezzel fejezik ki a tömeget.