Több mint 60 évvel ezelőtt Isaac Asimov Alapítvány sorozatában felvázolt egy új tudományágat, a pszichohistóriát, ami a jövő megjövendöléséhez a matematikát és a pszichológiát vegyítve, az egyszerű fizikai rendszerek analógiájára levetítve szimulálta az emberi társadalmat és a tömeges emberi reakciókat, egy egészen pontos valószínűség számítást adva a társadalmi kérdésekre. Ma a társadalomtudósok az Internet mérhetetlen forrásait, a webkeresők, a Twitter üzenetek, a Facebook és blog bejegyzések, valamint a milliárdnyi mobiltelefon digitális nyomvonalainak adatáradatát próbálják kiaknázni ugyanezen céllal.

A legoptimistább kutatók szerint az adatok tárháza első ízben fogja feltárni az emberi viselkedés szociológiai törvényeit, lehetővé téve a politikai krízisek, forradalmak és a társadalmi, gazdasági instabilitások egyéb formáinak előrejelzését, valahogy úgy, ahogy azt a fizikusok és kémikusok teszik a természeti jelenségekkel. "Ez egy jelentős előrelépés" - mondta Thomas Malone, az MIT Kollektív Intelligencia Központjának igazgatója. "Ma már összehasonlíthatatlanul részletesebb, gazdagabb adatokkal vagyunk felvértezve, és prediktív algoritmusokkal dolgozunk, ami egy korábban lehetetlennek tartott előretekintést biztosíthat"

Az amerikai kormányt természetesen érdekli az elv, amit jól példáz, hogy idén nyáron egy szinte ismeretlen szövetségi hírszerző ügynökség kezdte begyűjteni a társadalomtudósok és különböző cégek ötleteit az Internet 21 latin-amerikai országban történő automatikus átvizsgálására a "Nagy Adat" megszerzése érdekében. Az áprilisban indult hároméves kísérletet a IARPA (Intelligence Advanced Research Projects Activity) elnevezésű ügynökség finanszírozza, mely felett az Egyesült Államok nemzeti hírszerzése tornyosul.

Az automatikus adatgyűjtő rendszer a népesség kommunikációs, fogyasztási és mozgástérbeli sémáira összpontosít, amihez publikus elérésű adatokat használ fel a keresőktől kiindulva, a blogbejegyzéseken, internetes adatforgalmon át a pénzügyi piaci mutatókig, forgalmi webkamerákig és a Wikipédia szerkesztésekig bezáróan. A program előterjesztése szerint a cél egy teljesen automata, emberi beavatkozás nélkül működő rendszer kialakítása. A kutatás nem korlátozódna kizárólag politikai és gazdasági eseményekre, járványok és más típusú széles körben terjedő betegségek előrejelzésének képességét is kutatnák, amivel független civil kutatók és olyan nagy cégek is próbálkoznak, mint a Google.

Több társadalomtudós és emberi jogi aktivista is mély szkepticizmussal szemléli a projektet, mondván hogy ez a 9/11 előtti Pentagon program, a Totális Információ Felügyelet (TIA) kétes emlékeit idézi, amit akkor a potenciális támadók kiszűrésére terveztek. A TIA a publikus és privát adatok, köztük telefon hívásnaplók, e-mailek, utazási adatok, vízum és útlevél információk, valamint bankkártya tranzakciók hatalmas halmazában fellelhető sémák azonosításával működött. "Látva ezeket a dolgokat, mintha a TIA újjáélesztésének a tanúja lennék" - mondta David Price, a Washington állambeli St. Martin Egyetem antropológusa, aki a témában több publikációt is jegyez. "Egyrészről érthető, hogy egy nemzetállam szeretne nyomon követni olyan dolgokat, mint egy járvány kitörése, meglep azonban ennek a teljes automatizálása és kíváncsi vagyok, milyen eredményeket hoz majd"

Az IARPA vezetői a New York Times megkeresésére nem kívántak nyilatkozni a kutatási programról. Eközben a jóval szélesebb körben ismert DARPA is a társadalmi hálózatok automatikus beazonosításán dolgozik. A védelmi ügynökség a Afganisztánt vette célba, legutóbbi költségvetési javaslatát pedig azzal a kijelentéssel támogatta meg, hogy az elemzések felfedhetik a terrorista sejteket és más csoportokat találkozóik, gyakorlataik és pénzügyi tranzakcióik nyomon követésével.

Eddig csak szórványos példák bizonyítják a közösségi média kiaknázásában rejlő lehetőségeket, tavaly azonban a HP Labs kutatói Twitter adatok alapján meglepő pontossággal jósolták meg a hollywoodi filmek bevételeit, augusztusban pedig az USA Nemzeti Tudományos Alapítványa különített el anyagi támogatást a közösségi médiumok, mint a Twitter és a Facebook a földrengéskárok valósidejű felbecsülésében történő alkalmazásának kutatására.

A hatalmas adatbázisokhoz való hozzáférés és azok számítógépesítése már most egészen új statisztikai technikák és adatkezelő szoftverek kifejlesztését eredményezi. "A nagy adathalmaz lehetővé teszi, hogy túllépjünk a következtetésen és a statisztikai szignifikancián, és elmozduljunk a sokatmondó és pontos elemzések irányába" - mondta Norman Nie politológus, aki cégével maga is a gigantikus adathalmazok elemzéséhez fejleszt szoftvereket.

A Pentagonnak már a hidegháborús időkben is voltak hasonló próbálkozásai, ilyen a halva született Project Camelot, ami az 1964 és 1965 között ugyancsak a társadalomtudomány politikai és gazdasági eseményeket megjövendölő képességeit próbálta felderíteni, az akadémikusok folyamatos kritikái miatt azonban leállították. Ez a tervezet Chilére fókuszált, azzal a célzattal, hogy módszereket fejlesszenek ki a "heves változások" előrejelzéséhez, megelőzendő az esetleges zendüléseket. Ez nagy felzúdulást váltott ki a társadalomtudósok körében, akik szakmai etikai kódexükkel ellentétesnek minősítették a tervezetet.

Az utóbbi években azonban kezd alábbhagyni az akadémikusok katonai finanszírozású kutatásokkal szembeni ellenállása. 2008 óta a Minerva-kezdeményezés nevet viselő Pentagon tervezet tanulmányok egész sorát pénzelte, beleértve az Arizona Állami Egyetem kutatását a muszlim radikálisok politikai ellenfeleiről, és a Texas Egyetem az éghajlatváltozás az afrikai politikai stabilitásra gyakorolt hatásairól készült tanulmányát. A tudósok lelkiismerete megnyugtatható azzal, hogy kutatásaik fejében új technológiákkal, módszerekkel gazdagodnak, amiknek civil alkalmazásai is lehetnek. "Sokkal alaposabb ismereteket szerezhetünk a világban zajló eseményekről, és megvizsgálhatjuk milyen jól kezelik a helyi kormányzatok a kialakult helyzeteket" - mondta Sandy Pentland, az MIT Média Laboratóriumának számítógép tudósa. "Én ezt sokkal inkább találom reményteljesnek, mint sem riasztónak, mivel talán ez az első valódi lehetőség az emberiség számára a kormányzatok munkájának átláthatóvá tételére"

Az ellenzők azonban attól tartanak, hogy az IARPA projekt kapcsán létrejövő technikákat és a közadatokat egy bújtatott "totális információ" művelethez használják fel. "Ezek a technikák kétélű fegyverek" - mondta Marc Rotenberg, a magánszférához való jogokat védő Electronic Privacy Information Center elnöke. "Nehezemre esik azt mondani, hogy egy forradalom tanúi vagyunk" - szólalt fel a számítógép tudósok nevében Prabhakar Raghavan, a Yahoo Labs igazgatója. "Ha rákeresünk az "influenza" kifejezésre, akkor rengeteg információt kapunk a járványokról, ugyanakkor az előrejelzések alig fejlődtek valamit ahhoz képest, amit a Járványügyi és Megelőzési Központ adataiban találunk"

Akadnak azonban optimistább szakemberek is. "Hatalmas mennyiségű prediktív erő rejlik ezekben az adatokban" - mondta Barabási Albert-László, a bostoni Northwestern Egyetem erdélyi származású fizikusa, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, aki Villanások című könyvében bemutatja, hogy az emberi viselkedés matematikai módszerekkel leírható sémát követ. "Ha órákra lebontható információval rendelkezem valakinek a földrajzi helyzetéről, akkor előre tudom jelezni, hol lesz egy óra, vagy egy nap múlva"

A hatalmas adatállományokhoz való hozzáférés és manipulálás egyszerűsége sok kutatót arra figyelmeztet, hogy az adatbányászási technológiák hamar háttérbe szoríthatják az etikai és magánélettel kapcsolatos aggályokat. Van azonban egy ennél is mélyebben gyökerező kérdés. Képesek leszünk-e felismerni azokat a viselkedési törvényeket, amik megegyeznek a fizikai tudományok törvényeivel? Asimovnál a pszichohistória jóslási képessége csak egy teljes galaxis emberi populációjára levetítve működött.