16
-
#16
A hadsereg tuturia nem. Legfeljebb a Navy vagy a USAF... -
kvp #15 "Tehat nem mondhatnank kornyezetbaratnak az eljarast."
Nem, viszont az acelgyartashoz kepest nem noveli a szendioxid kibocsatast, igy a repulok kulon mar nem szennyezik a legkort. Es ami ennel is fontosabb, olcso technologia, tehat hasznalataval fenntarthato marad a jelenlegi legikozlekedes, raadasul a jelenlegi arakon, de koolajfugges nelkul. Ez a legtobb nyugati allamnak es kinanak jo, mivel egyik helyen sincs tul sok koolaj, de akad helyette koszen.
ps: A kornyezetbarat megoldas a legkori szendioxid megkotese lenne ugyanezzel a tipusu bioreaktorral, de azzal az amerikai hadsereg kiserletezik, mivel ha nincs a kozelben olcso hoenergia (egy koho mellett van), akkor nem megy olyanhatekonyan a folyamat, viszont a hadseregnek meg ugy is megeri, mivel az uzemanyag szallitasa haborus ovezetekben draga es veszelyes. A jelenlegi kohok helyett pedig hasznalhatnank elektromos kohokat, de azok dragabbak lennenek a nagy energiaigenyuk miatt. Tehat olcso megoldasnak itt van ez, ha pedig elterjed, akkor kesobb barmikor atallithato a koho nuklearis energiaforrasra es onnantol mar jo esellyel nullszaldos lenne a folyamat szenmerlege. -
#14
;) Tehat nem mondhatnank kornyezetbaratnak az eljarast. -
#13
Ez szimplán azt jelenti, hogy az olcsó repülés kora egyszer véget fog érni és újra luxusnak számít majd a repülés. -
#12
majd jon a Nav es jol megbassza oket adocsalasert.Hat mit kepzelnek ezek hogy biomasszaval uzemeltetik a gepeiket.Hol marad akkor a jovedeki adocskank -
kvp #11 Szerintem a hozzaszolok kozzul nem nezett utanna senki, de jelenleg 11 milliard gallon a repulogepek eves kerozin fogyasztasa. Branson kepes eloallitani 15 milliard gallont (a csucs fogyasztas 14.5 volt 2001 elott), ugy hogy adozas szempontjabol 100%-ban kornyezetbarat uzemanyagnak minosul, es raadasul a kohok hulladekhojevel megy a folyamat. A szen egyenlege meg mindig negativ (mert koksszal megy a koho), viszont koolaj nelkul is fenttarthato lenne vele a repules es meg marad egy mashova eladhato mennyiseg. Arrol nem beszelve, hogy az ilyen bioreaktorokban eloallitott uzemanyagnak jobb a hatasfoka mint a koolajbol keszitettnek, mert tisztabb. A teljes rendszer hatasfoka pedig kb. ugyanannyi mint a hagyomanyosan finomitott koolajnak, viszont szen alapu, ami van boven europaban is. -
uwu 80 #10 Ha az ár üzemanyag esetén nem szempont akkor mi az?
Hogy lehet ekkora hülyeséget mondani? -
#9
Amig Kina "fejlodik", addig a vas es acelgyartas folyamatos.
Jo lenne tudni, hogy az okolabnyomot csak az uzemanyag hasznalata eseten szamitottak vagy az eloallitasa is benne van. Gondolom, csak az elobbi. ;)
Ertelemszeruen nem a kornyezet megovasa a fontos egy vallalatnak, hanem tobb helyen is felbukkantak ertekelesek, miszerint mar elertuk az olaj kitermelesenek csucspontjat, igy hamarosan es folyamatosan dragulni fog az uzmeanyag, vagyis erdemes alternativak utan nezni. Ennyi. -
Doktor Kotász #8 Szerintem a vasgyártás és a légiközlekedés között egyenesarányú kapcsolat van.
Tehát, ha csökken az acélgyártás, mert recesszió van, akkor kevesebbet is repkedünk. -
philcsy #7 Tudtommal a vas és acélgyártás elég stabil. Ha éppen nincs megrendelés raktárra dolgoznak.
A fermentációs eljárások általában olcsók szoktak lenni. Alacsony az energiaigényük, nem kívánnak bonyolult berendezéseket, normális hőmérsékleten és nyomáson mennek. A hagyományos üzemanyaggyártás sokkal komplikaltabb.
Engem az lep meg, hogy van ilyen bioszintetikus eljárás. -
thsanyi5 #6 Az ár nem feltétlenül szempont ha olyan helyzetbe kerülnek, hogy nincs már elég fosszilis üzemanyag. Persze nem tenne jót ha többszörösére drágulna a légi közlekedés, de egy idő után muszáj valamit kitalálni. Ez egy igen jó próbálkozás. Ráadásul nem feltétlenül csak és kizárólag ebből kell megoldani a repülést. De ha beillesztik ezt is ezzel elhasználva az egyébként levegőbe eresztett káros gázokat az már nagyon jó. Csak így tovább! -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5
A probléma szvsz ilyen megoldásoknál a mennyiség, a gyártás fenntarthatósága és az ár.
Az elöbbi az, hogy vajon mekkora mennyiséget lehet előállítani egyáltalán (kis mennyiség esetén csak csepp lesz a tengerben).
A második az, hogy adott esetben az acélgyártás volumenétől és megrendelésétől függ az, hogy működhet-e egyáltalán a termelés. Ha nincs megrendelés / gyártás, akkor melléktermék sincs.
A harmadik a legfontosabb. Hiába környezetbarát, ha sokszorosába kerül a fosszilis üzemanyagnak... -
#4
Bár nem ilyennel, de az USAF gépen már használtak szintetikus hajtóanyagot. -
pasi29uk #3 Virgin legalább nem kamu. Igen innovatív vállalkozás. :) -
MacropusRufus #2 nem rossz!
Azért arra kíváncsi vagyok, hogy mikor fognak ilyennel menni a repülők. -
Szefmester #1 Dícséretes!