16
  • Molnibalage
    #16
    A hadsereg tuturia nem. Legfeljebb a Navy vagy a USAF...
  • kvp
    #15
    "Tehat nem mondhatnank kornyezetbaratnak az eljarast."

    Nem, viszont az acelgyartashoz kepest nem noveli a szendioxid kibocsatast, igy a repulok kulon mar nem szennyezik a legkort. Es ami ennel is fontosabb, olcso technologia, tehat hasznalataval fenntarthato marad a jelenlegi legikozlekedes, raadasul a jelenlegi arakon, de koolajfugges nelkul. Ez a legtobb nyugati allamnak es kinanak jo, mivel egyik helyen sincs tul sok koolaj, de akad helyette koszen.

    ps: A kornyezetbarat megoldas a legkori szendioxid megkotese lenne ugyanezzel a tipusu bioreaktorral, de azzal az amerikai hadsereg kiserletezik, mivel ha nincs a kozelben olcso hoenergia (egy koho mellett van), akkor nem megy olyanhatekonyan a folyamat, viszont a hadseregnek meg ugy is megeri, mivel az uzemanyag szallitasa haborus ovezetekben draga es veszelyes. A jelenlegi kohok helyett pedig hasznalhatnank elektromos kohokat, de azok dragabbak lennenek a nagy energiaigenyuk miatt. Tehat olcso megoldasnak itt van ez, ha pedig elterjed, akkor kesobb barmikor atallithato a koho nuklearis energiaforrasra es onnantol mar jo esellyel nullszaldos lenne a folyamat szenmerlege.
  • Tetsuo
    #14
    ;) Tehat nem mondhatnank kornyezetbaratnak az eljarast.
  • Molnibalage
    #13
    Ez szimplán azt jelenti, hogy az olcsó repülés kora egyszer véget fog érni és újra luxusnak számít majd a repülés.
  • Trade
    #12
    majd jon a Nav es jol megbassza oket adocsalasert.Hat mit kepzelnek ezek hogy biomasszaval uzemeltetik a gepeiket.Hol marad akkor a jovedeki adocskank
  • kvp
    #11
    Szerintem a hozzaszolok kozzul nem nezett utanna senki, de jelenleg 11 milliard gallon a repulogepek eves kerozin fogyasztasa. Branson kepes eloallitani 15 milliard gallont (a csucs fogyasztas 14.5 volt 2001 elott), ugy hogy adozas szempontjabol 100%-ban kornyezetbarat uzemanyagnak minosul, es raadasul a kohok hulladekhojevel megy a folyamat. A szen egyenlege meg mindig negativ (mert koksszal megy a koho), viszont koolaj nelkul is fenttarthato lenne vele a repules es meg marad egy mashova eladhato mennyiseg. Arrol nem beszelve, hogy az ilyen bioreaktorokban eloallitott uzemanyagnak jobb a hatasfoka mint a koolajbol keszitettnek, mert tisztabb. A teljes rendszer hatasfoka pedig kb. ugyanannyi mint a hagyomanyosan finomitott koolajnak, viszont szen alapu, ami van boven europaban is.
  • uwu 80
    #10
    Ha az ár üzemanyag esetén nem szempont akkor mi az?
    Hogy lehet ekkora hülyeséget mondani?
  • Tetsuo
    #9
    Amig Kina "fejlodik", addig a vas es acelgyartas folyamatos.

    Jo lenne tudni, hogy az okolabnyomot csak az uzemanyag hasznalata eseten szamitottak vagy az eloallitasa is benne van. Gondolom, csak az elobbi. ;)

    Ertelemszeruen nem a kornyezet megovasa a fontos egy vallalatnak, hanem tobb helyen is felbukkantak ertekelesek, miszerint mar elertuk az olaj kitermelesenek csucspontjat, igy hamarosan es folyamatosan dragulni fog az uzmeanyag, vagyis erdemes alternativak utan nezni. Ennyi.
  • Doktor Kotász
    #8
    Szerintem a vasgyártás és a légiközlekedés között egyenesarányú kapcsolat van.
    Tehát, ha csökken az acélgyártás, mert recesszió van, akkor kevesebbet is repkedünk.
  • philcsy
    #7
    Tudtommal a vas és acélgyártás elég stabil. Ha éppen nincs megrendelés raktárra dolgoznak.
    A fermentációs eljárások általában olcsók szoktak lenni. Alacsony az energiaigényük, nem kívánnak bonyolult berendezéseket, normális hőmérsékleten és nyomáson mennek. A hagyományos üzemanyaggyártás sokkal komplikaltabb.
    Engem az lep meg, hogy van ilyen bioszintetikus eljárás.
  • thsanyi5
    #6
    Az ár nem feltétlenül szempont ha olyan helyzetbe kerülnek, hogy nincs már elég fosszilis üzemanyag. Persze nem tenne jót ha többszörösére drágulna a légi közlekedés, de egy idő után muszáj valamit kitalálni. Ez egy igen jó próbálkozás. Ráadásul nem feltétlenül csak és kizárólag ebből kell megoldani a repülést. De ha beillesztik ezt is ezzel elhasználva az egyébként levegőbe eresztett káros gázokat az már nagyon jó. Csak így tovább!
  • [NST]Cifu
    #5
    A probléma szvsz ilyen megoldásoknál a mennyiség, a gyártás fenntarthatósága és az ár.

    Az elöbbi az, hogy vajon mekkora mennyiséget lehet előállítani egyáltalán (kis mennyiség esetén csak csepp lesz a tengerben).
    A második az, hogy adott esetben az acélgyártás volumenétől és megrendelésétől függ az, hogy működhet-e egyáltalán a termelés. Ha nincs megrendelés / gyártás, akkor melléktermék sincs.
    A harmadik a legfontosabb. Hiába környezetbarát, ha sokszorosába kerül a fosszilis üzemanyagnak...
  • Molnibalage
    #4
    Bár nem ilyennel, de az USAF gépen már használtak szintetikus hajtóanyagot.
  • pasi29uk
    #3
    Virgin legalább nem kamu. Igen innovatív vállalkozás. :)
  • MacropusRufus
    #2
    nem rossz!
    Azért arra kíváncsi vagyok, hogy mikor fognak ilyennel menni a repülők.
  • Szefmester
    #1
    Dícséretes!