Hunter

Hihető és ehető?

Winston Churchill, talán maga sem gondolta mennyire pontos jövőképet fest 1932-ben az élelmiszerekről. Fél évszázadon belül - mondta - lehetségessé válik a csirkemell és -szárny növesztése "egy egész csirke felnevelésének abszurditása" nélkül.

Lehet, hogy egy kicsit optimista volt, az elmúlt 20 évben mindenesetre komoly előrelépések történtek az állattenyésztés nélküli hústermelés irányába. A világ első laboratóriumban előállított kolbásza a tervek szerint hat hónap múlva jelenik meg, amit egy hamburger húspogácsa követ. Bár a fejlődés elismerésre méltó, az in vitro hús értékesítési terveit egyvalami, a közvélemény fogadtatása erőteljesen befolyásolhatja.

Ha tanúsítottan biztonságos is az emberi fogyasztása, a laborban termesztett húsnak kétszeresen is le kell gyűrnie a fogyasztói társadalom előítéleteit. Először is sok emberben létezik egy ösztönös ellenállás amikor azt látják, hogy a tudósok "megerőszakolják" a természetes folyamatokat, az pedig szinte mindenkiben felmerül, hogy a tenyésztett hús íze képes lehet-e visszaadni az eredetiét. Erre még nem tudunk válaszolni, a bürokráciának köszönhetően ugyanis még senki sem kóstolhatta.

A nagyüzemi gazdálkodásnak is akad persze bőven ellenzője, így számukra a laboratóriumi hús akár megoldást is jelenthetne az aggályaikra. A PETA (Emberek az Állatok Etikus Bánásmódjáért), az élveboncolás egyik heves ellenzője támogatja a technológiát, így azon vegetáriánusok számára is megoldást jelenthet, akik erkölcsi okokból mondtak le a húsfogyasztásról. Ugyancsak a lombik-hús mellett szólhat, hogy a jelenlegi húskészítmények sem különösebben nevezhetők "természetesnek", de még csak ízletesnek sem. A gyorspácolás, a gyorsfüstölés és egyéb megoldásoknak köszönhetően a mai ízeknek már több közük van az élelmiszertudományi laboratóriumokhoz, mint a hagyományos állattartásból adódóakhoz. Ha a mechanikusan előállított húsból készült, tartósító- és emulgálószerekkel teletömött, ízfokozott olcsó kolbászokra, szalámikra és virslikre van kereslet, akkor a laboratóriumi környezetben előállított tiszta izomszövetből készült készítményeknek is lehet helyük az áruházak polcain.

A fentiek azonban nem biztos hogy elégségesek lesznek a húsfogyasztás harmadik, a vadászatot és az állattenyésztést követő nagy forradalmához. A kergemarha kór és a genetikailag módosított élelmiszerek első generációjából már megtanulhatták, hogy a tudomány nem feltétlenül számíthat a közvélemény elkötelezettségére az újszerű ételek mellett, hacsak nem származik egyértelmű és alapvető haszna az íz és a táplálkozási értékek tekintetében.

Nyugodtan el lehet felejteni az etikai aggályokat, az élelmiszerek birodalmában a fogyasztó a király, ami megmagyarázza, miért mozdul olyan kevés gyártó a laboratóriumi húsok irányába. Nem véletlenül vártak ilyen sokat az első szintetikus hús beharangozásával, az első benyomás ugyanis rengeteget számít. Ha a korai in vitro húskészítmények megkóstolása után a fogyasztók rossz szájízzel távoznak, akkor igen sok időre lesz szükség, hogy újra megjelenjenek a kínálatban, pedig több szempontból is előnyösek lennének.

Az új technológia nagy lehetőséget jelent az üvegházgáz kibocsátás visszaszorítására, hatalmas gazdálkodásra elvett területeket adhatnánk vissza a természetnek, drasztikusan csökkenthetnénk az állattartáshoz felhasznált víz- és energiamennyiséget, és felszámolhatnánk a nagyüzemi módszerek kegyetlen körülményeit. Az ellenzők természetesen kijelenthetik, hogy a szintetikus hús "természetellenes", ugyanakkor érdemes végig gondolniuk az imént felsorolt előnyöket, mielőtt megfogalmazzák kifogásaikat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • megjegyzés #194
    Szerintem a legérdemibb hozzászólás. :)

    A cikkről annyit, hogy bár szeretem az sg-t - ezért olvasom :) - ez most elég gyengécske lett, tartalmilag és pontosságban is elmaradt az origo-stól. Leginkább azt hiányolom, hogy kihagyta azt, h Őssejtből állítják elő - ergo állati eredetű - így talán jó pár comment nem született volna meg.

    A társadalmi reakcióból pedig kihagyni a pénzt... valszeg azon fog múlni az egész - mint azt már többen is megjegyezték.

    A heves reakciókat nem nagyon értem, tekintve, h nem valószínű, h mi megérjük a tömeges fogyasztást, de persze a vélemény az vélemény bármennyire demagóg is. A "húsevők" és a "vegák" az életben nem győzik meg egymást, főleg ilyen érvekkel, h az állat lelke és már fürödtem disznó vérében és akkor mi van - sarkított példa, de gondolom értitek.

    Ha meg már Én is demagóg akarok lenni, akkor oké, h egy ponton túl mindenevőként folytattuk tovább az életünket, de az nem jelenti azt, h jelenleg is biológiai szükséglet a húsevés. A "húsevők" azért esznek rántott húst minden vasárnap, az ízlik nekik és pont.

    A vega rossz fizikai felépítéséről és kihalásáról meg annyit - már nem emléxem ki írt ekkora baromságot - h távol keleti országokban több vallás is előírja a vega étrendet és valahogy nem féltem őket a kihalástól, sem attól, h egy nátha viszi el őket.

    Végül, hogy a tartós fizikai megterhelés és a hús kapcsolatáról beszéljek - ugyan csak demagóg módon - lefogadom, ha kicibálok egy szerzetest egy Shaolin templomból - aki az anyatejjel jutott utoljára állati fehérjéhez - úgy lever, vak a poharat. De ha gondolod megmérkőzhettek háromnyomásos földművelésben is, akkor is a szerzetes nyerne és tovább is élne, mint Te.

    Vegáknak meg - gondolok itt, a növényeket nem bántjuk...stb - annyi, hogyha nem az a hitvallásod, hogy a mobilnak is lelke van: Vigyük a tamagochi temetőbe! Akkor ne térítgess, hanem érvelj észérvekkel, mert bár tiszteletben tartom, hogy ebben hiszel, retorikai szempontból ez 0.

    Demagóg. Vége.
  • Garou #193
    Részedről ez egy tipp, hogy nem tudja. Szerintem meg igen. Ha utána olvasol esetleg, majd meglátod, hogy nem olyan hülyék, mint tartják róluk.

    Tudom, hogy a disznó mennyire okos, pl elássa a "kamu" kaját, aztán amíg a többiek azt lopják el tőle, elássa az igazit, meg hasonlók. Informálódtam eleget a témában.

    Nem vagyok vega, de megvan bennem az empátia, nem szeretem, ha szenved egy állat, ezért tartom jó dolognak, ha valahogy kiváltjuk, illetve visszafogjuk a húsfogyasztást. Remélem a fenti projekt sikeres lesz.

    Még csak annyit, hogy miközben az emberek tudják, hogy átveri őket a kormány, a gyógyszeripar, a reklámok, a taxis, meg a pub-ban a pultos, addig simán beszopják, hogy a legfontosabb dolgok egyike -a kaja- az úgy és onnan jön, ahogy azt nekik beadták, szépen, frissen, egészségesen, prémium minőségben, szenvedés nélkül.
  • Rotyoka #192
    Attól hogy nem mer bemenni egy ismeretlen helyre, az nem azt jelenti hogy tudja hogy levágják...

    Amúgy a disznó sokkal okosabb mint a kutya, nézz Natgeo-t
  • moikboy #191
    A sors iróniája, hogy míg ezeket a videókat néztem, sikerült leégetni a pörköltet ami kinn főtt a konyhában. Szerencsére nem súlyos a helyzet, ehető maradt!
  • Garou #190
    Ja mindkét video EU-s, német.
  • Garou #189
    Molnibalage: Tök felesleges OMG-zni, senki nem mondta. A nagy különbség, hogy a németeknél leadják a tv-ben azt, amit otthon sose látsz. Pl, hogy a hasmenéses-meghalásos sztoriért se a spanyol uborka volt a felelős, hanem a csirkefarmról hozott állati trágya amivel permeteztek. Meg háromhetente ölnek le egész állományokat farmokon betegségek miatt. Legutóbb negyedmillió csirkét pestis okán kb három hete. Na szerinted mi megy ott? De bezzeg az almát is permetezik? Oké.

    kutyak:

    Ez egy erősen idealizált kép. Az ingerszegény környezetben szaladgáló malackákról nekem ez jut eszembe:

    Így élnek kb

    Az meg -már bocs- de orbitális baromság, hogy nem fogják fel. A malac a kutyával egy szinten van minimum iq-terén, de vegyük a butábbat, a tehenet, nyugi nem lesz benne vér:

    link

    Egyértelműen tisztában van azzal, mi következik.

    No offense, csak amit írtál arra reagálok.
  • William Hunter #188
    Az előző 7HTH7-nek ment.
  • William Hunter #187
    Ne feledkezz meg arról, hogy a mai vegetáriánusok olyan zöldségekhez és gyümölcsökhöz is hozzájuthatnak, akár egész évben amik Magyarországon, sőt Európában nem őshonosak. Próbálj meg összeállítani egy egészségesnek és változatosnak mondható vega menüt Mátyás királynak, vagy István királynak, lehetőleg a téli hónapokra.
    Ha már mindenevő hasonlatot keresünk legyen a vaddisznó, mivel a csimpánzzal ellentétben a mi éghajlatunkon is előfordul. (A vaddisznó elterjedési területe Európa, Ázsia , korábban Afrika északi részén is élt). Mindenevő, egész évben szüksége van állati eredetű táplálékra is (dögevéstől ragadozásig). Giliszta, lárva, más fajok kicsinyei, tojás, fióka, madár, szóval mindenevő. A disznófélék anatómiailag is nagyon hasonlítanak az emberhez. A házisertés genetikailag annyira közel áll az emberhez, hogy akár szervdonor is lehet belőle.
    Igen érdekes kérdés viszont a vércsoport étrend amit felvetettél.
    Ha igaz az elmélet akkor lehetséges, hogy mindenkinek igaza van, és ugyanakkor senkinek sincs igaza. Az elmélet szerint az ember fejlődése során (már ha valaki nem tagadja az evolúciót ) a 4 vércsoport kialakulásában az eltérő táplálkozásnak döntő szerepe volt.
    A "0" vércsoport a legkorábbi, gyűjtögető, vadászó életmód.
    Az "A" főleg növénytermesztéssel foglalkozó népcsoportok.
    A "B" főleg állattenyésztő népcsoportok.
    Az "AB" a népvándorlás során keveredő "A" és "B".
    Ebben az esetben a vércsoporttól függ kinek mi az egészséges táplálkozás. Egy "A"-s vércsoportú, mint Te vagy én egészségesen tud vegetáriánusan táplálkozni, míg egy "B"-s vércsoportunál, ugyanazon az étrenden hiánybetegség tünetei jelentkezhetnek.
  • kutyak #186
    Nyers hússal kapcsolatban: füstölt sonkát nem evett még senki? Vagy tatárbífszteket? És szusit?
    A nagyipari állatatartás: a farmokon a cél a minnél nagyobb húskihozatal, ez világos. Az, hogy az állatok szenvednek, erőteljes túlzás, persze a "szenvedés" tágan értelmezhető. Mindenesetre az istállókban/ólakban a maximális súlygyarapodáshoz igazított feltételek szerint élnek az állatok, gondolok is a hőmérséklet, páratartalom, világítás beállításaira, illetve az egy állat számára fenntartott területre. Ezt egyébként szabályozzák, az Unióban legalábbis biztosan. Állatfajonként és korcsoportonként határozzák meg a minimális élettér nagyságát. Akik még nem voltak ilyen farmon, azoknak elmesélem, mi történik mondjuk egy sertésistállóban: Van egy nagy, akár több ezer négyzetméteres istálló, amely térelválasztó elemekkel fel van osztva sok kisebb részre, hogy pontosan mekkorák ezek az egységek, az az alkalmazott technológiától függ. Egy-egy ilyen részben 10-20 állat van, életkortól függően. Minden ilyen egységben van itató és etető berendezés, ezek gyakran automatikus vezérlésűek. Az állatok ezekben az egységekben heverésznek, szunyókálnak, időnként kergetik egymást. Életkortól függően naponta többször, három-nyolc alkalommal kapnak enni. Ha elérnek egy bizonyos kort, esetleg áttelepítik őket egy másik épületbe, ez megintcsak technológiafüggő. Ha elérik a vágósúlyt, (100-120 kg) irány a vágóhíd. Korábban valaki írta, hogy az állatok a vágóhídon halálfélelmükben visítoznak. Hát nem hiszem, hogy lenne fogalmuk arról, hogy mi az a vágóhíd. Mindenesetre így néz ki a folyamat sertések esetén: a farmon teherautóra hajtják őket, mérlegelés, utazás, érkezés a vágóhídra. Itt néhány órát esetleg várakoznak, ha aznap már nem történik meg a vágás, akkor kapnak enni. A várakozó udvarról (egy egyszerű kerítéssel körbevett terület, néha fedett) a mosón keresztül (igen, lemossák őket) jutnak a vágósorra. Itt előszőr kábítják őket, mert nem akarnak szerteszét rohangáló véres malacokat kergetni. A kábított malacokat ezután megszúrják és kivéreztetik. Következik a tisztítás, szőrtelenítés (a háztájiban perzselés), különböző technológiákkal. Ezután eltávolítják a belsőségeket, bélgarnitúrát, majd hosszában kétfelé vágják az testet. Innetől a vevői rendeléstől függ, hogy mi történik, ha félsertést akar, akkor szinte semmi, de ha parizert, akkor még sok megpróbáltatás vár a husira.
    Rövid és meglehetősen egyhangú életük van a malackáknak, de lássuk be, nem sokban különbözik attól, hogy napi nyolc órában "szenvedünk" a számítógép előtt egy rosszul megvilágított irodában, ahol másik 49, részben fokhagymafogyasztó kollégánk is jelen van.
  • Molnibalage #185
    Megjegyzem, hogy az emberiség valszeg pont azért jutott el ilyen szintre, mert a sütött hússal olyan brutális tápanyagforráshoz jutott, hogy lett ideje más is csinálni.

    Ki állítja, hogy húst hússal kell enni? Senki. Szélmalmokkal hadakozol, mint egy bizonyos agybeteg lovag...