Hunter

Challenger Deep, a mélység meghódítása

A kalandorok új generációja közel 11 kilométeres mélységbe szeretne leereszkedni, egy örök sötétségbe burkolózott tengeralatti sziklahasadék fenekére a Csendes-óceán nyugati részén. Ez a Föld legmélyebb pontja, a Mariana-árokban található Challenger Deep, ahol a hőmérséklet fagypont körül mozog.

"Amikor gyerek voltam, nem csak az óceán kutatást, de a világűrt is imádtam" - mondta James Cameron a Mélység titka és a Titanic című filmek rendezője, aki legutóbb az Avatarral aratott a szakmában. "Nem tudok elképzelni nagyobb élményt, mint felfedezőnek lenni és olyan dolgokat látni, amit emberi szem korábban soha nem láthatott"


A leendő felfedezők megengedhetik maguknak, hogy az álmaiknak éljenek, mivel nincsenek finanszírozási problémájuk, zsebeik legalább olyan mélyek, mint az ambícióik. Cameron mellett az expedícióban részt vesz Richard Branson, akit jól ismerhetünk különböző Virgin-vállalkozásai révén, valamint az Internet guru, Eric E. Schmidt, a Google egyik vezére. Mindhárman mini-tengeralattjárókat építenek, tervezik a megépítését, vagy finanszírozzák a munkálatokat, hogy eljussanak az óceán mélyére barátaikkal, tudósokkal vagy éppen bárkivel, akinek elegendő pénze van erre a célra. A készülő járművekkel egy-három fő utazhat, előállítási költségük 7 és 40 millió dollár között mozog.

Az első merülést már az idei évre tervezik, azonban mivel a vállalkozásokat elég nagy titkolózás és műszaki bizonytalanság övezi, az óceanográfusok szerint a jelenlegi időtervben bekövetkezhetnek csúszások. Bár az anyagok, akkuk és elektronikák terén végbement fejlődésnek köszönhetően a járművek előállítási költsége jelentősen csökkent, és adottságaik is nagy fejlődésen mentek keresztül, a kihívások így is hatalmasak, a legnagyobbat talán az utastér jelenti. A falaknak nagyon vastagnak, erősnek és pontosan legyártottnak kell lennie, hogy ellenálljon a mélyben uralkodó hatalmas nyomásnak. A tervezők nem csupán hagyományos fémet, de olyan meglepő anyagokat is felhasználtak, mint a nyomás ellenálló üvegből készült gömbök.


A Trieste kísérlete meg elsőként a Challenger Deep elérését, felemás sikerrel

Eddigi történelmünk során csupán egyszer kísérletük meghódítani a Challenger Deepet. Fél évszázaddal ezelőtt az Egyesült Államok Haditengerészete küldött le egy tengeralattjárót, aminek az egyik ablaka megrepedt a merülés során. Az óceánfenéken való landolás annyi iszapot kavart fel, hogy a kétfős legénység gyakorlatilag semmit nem látott és felvételeket sem készített. 20 percig tartózkodtak lenn.

A kisebb mélységek ma már nem okoznak gondot. A Titanic 1985-ös felfedezése óta több száz kutató, turista és filmes, köztük Cameron is ellátogatott a híres hajóroncshoz. Ez több mint 3 kilométeres mélységben fekszik.

A Challenger Deep és a hasonló mélyedések egy hatalmas mélytengeri árokrendszer részei, ami behálózza a bolygót. A legmélyebbek a Csendes-óceán nyugati részén találhatók. Az elmúlt évtizedekben a biológusoknak hosszú kábeleken leeresztett roboteszközökkel sikerült némi betekintést nyerniük az ottani élővilágba. Több ezer bizarr külsejű férget, rákfélét és tengeri uborkát fedeztek fel, legutóbb a mélytengeri robotok angolnák és kísérteties halak rajait vették filmre.


Richard Branson tengeralattjárója

"Az emberiség utolsó nagy kihívása bolygónk óceáni mélységeinek felderítése" - jelentette ki Branson tengeralattjárója bemutatásakor. A Virgin Oceanic 5,5 méter hosszú járműve olyan mint egy repülőgép, csupán szárnyai zömökebbek, ami különleges íveivel a merülés megkönnyítését szolgálja. Alkotója, a vízi járművek tervezésében rendkívüli tapasztalattal rendelkező Graham Hawkes ennél jóval konzervatívabb kialakítást is el bírt volna képzelni, Bransonnal közösen azonban a legmodernebb technikák felvonultatását tűzték ki céljukul. A tengeralattjáró és a hozzá tartozó hajó körülbelül 17 millió dollárba került.

Április végén egy másik csapat is bejelentést tett, itt azonban inkább csak a terveket mutatták be, nem egy kész járművet. Az amerikai Triton Submarines parányi tengeralattjárókat épít kiváló kilátást biztosító akril gömbökkel, ami két ember szállítására alkalmas körülbelül 1 kilométeres mélységbe. A cég bejelentése szerint egy új tengeralattjárón dolgoznak, ami három embert juttathat el a Challenger Deephez - és remélhetőleg vissza is. A cég megtartja a gömb megoldást, ami teljes egészében üvegből készül. Ez elég törékenynek hangozhat, azonban L. Bruce Jones, a cég igazgatója szerint a nyomás emelkedésével "egyre erősebbé válik". Új járművük 15 millió dollárba kerül, azonban máris van két érdeklődő, egy milliárdos és egy majdnem milliárdos, akik egymástól függetlenül egy vagy két ilyen eszköz beszerzését fontolgatják. Persze mindez üzlet a vásárlók számára is, az egyik cég tájékoztató füzete szerint egy ülés 250.000 dollárjába kerül a Challenger Deep meglátogatására vágyóknak.

Jones tájékoztatása szerint tengeralattjárójuk gyors merülésre képes, a 11 kilométeres mélységet 2 óra alatt érik el, így a kalandvágyók még órákat tölthetnek el a mélyben a felfedezéssel mielőtt meg kellene kezdeniük a visszautat a felszínre. "Ez nem egy reklámfogás" - mondta. "Kereskedelmi jármű építők vagyunk. Egy olyan terméket akarunk, ami minden nehézség nélkül újra és újra használható, olyat, ami egyszerre nagyon elegáns, nagyon biztonságos és nagyon versenyképes"


A Triton koncepciója

Mike McDowell, aki rendszeresen szervez kalandtúrákat a mélybe, többek közt a Titanic roncsaihoz is, úgy véli, a Challenger Deep iránt érdeklődők egy viszonylag korlátozott piacot jelentenek. "Ez azért nem pont az az élmény, ami után az utas azt mondja, 'hű, minden milyen gyönyörű volt', emellett sok embert elriaszt a félelem is" - magyarázta.

Cameron saját útját járja, a hollywoodi rendező kerüli a nyilvánosságot, Ausztráliában dolgozik csapatával a tervezetén, immár öt éve. A hírverés nélkül készülő tengeralattjáró Bransonéval ellentétben a hagyományos megoldásokat vonultatja fel, csak a méretek kisebbek. Acélból készült utasfülkéje mindössze 1,2 méter széles, ezért csak egy ember számára van benne hely. A fülke 2009-ben sikerrel vette a nyomást teszteket, azóta pedig több más műszakilag aggályos pontját is tökéletesítették a járműnek, amit egy háromdimenziós kép rögzítéshez alkalmas kamera rendszerrel fognak felszerelni, tette hozzá Cameron. A szerkezet 7-8 millió dollárba kerül, amihez még hozzá kell számolni a kísérőhajót, ezt naponta 30.000 dollár körüli összegért bérli majd az expedíció. Az első próbamerülésekre jövő év elején kerítenek sort, amit 2012 nyarán 12-15 Csendes-óceáni merülés követ. Cameron nem csak a Challenger Deepet akarja elérni, hanem a Kermadec-Tonga szubdukciós zónát is, ami Új-Zélandtól északra húzódik.

A filmes több óceánkutató intézettel is felvette a kapcsolatot egy hosszú távú együttműködés céljából, a tengeralattjáró hasznosítása érdekében. "Nagyon kedvező fogadtatást kaptunk a tudományos közösségtől, mivel rendkívül korlátozottak a pénzügyi lehetőségeik és a mélytengeri környezetekhez való hozzáférésük" - mondta Cameron.

A legkevésbé látványosan dolgozó vállalkozó talán Schmidt, a Google vezére, a Schmidt Óceánkutató Intézet és a Schmidt Kutatóhajó Alapítvány alapítója. Intézetei két meglehetősen nagy, egy 77 méteres és egy 83 méteres óceánjáróval rendelkeznek. Tengeralattjárója, a Deepsearch szintén méretes, ugyanakkor kifejezetten karcsú, inkább egy torpedóhoz hasonló, három fő számára biztosít helyet és alig több mint egy óra alatt éri el a 11 kilométeres mélységet. A kilátást, akárcsak a Triton modellnél az apró hajóablakok helyett egy jókora üveggömb biztosítja. Az összes technikai újdonságot felvonultató jármű költségei 40 millió dollár körül mozognak, a tervek szerint kettő készül majd belőle, a cél, ahogy azt a cég weboldala hirdeti, nem a szenzációhajhászás, hanem egy eszköz elkészítése, ami "korlátlan hozzáférést biztosít a tudósoknak az óceán mélyéhez"


A Deepsearch kevésbé szakítana a hagyományokkal

Mindegyik tengeralattjárót hatalmas fényszóró tömbökkel szerelnek fel, hogy bevilágíthassák a koromsötét mélységet.

Sokan drága játékokkal szórakozó elkényeztetett gyerekekként tekintenek az új felfedezőkre, miközben az óceánkutatók üdvözlik az kezdeményezéseket, amivel rendszeresen leereszkedhetnek a bolygónk felfedezetlen területeinek több mint 70 százalékát kitevő óceáni mélységekbe. "Az eredmények igazolni fogják őket" - mondta Don Walsh, a Haditengerészet nyugalmazott tisztje, aki 1960-ban túlélte a Challenger Deep merülést, jelenleg pedig több vállalkozásnál is tanácsadóként dolgozik. "Rá fogja döbbenteni az embereket, milyen keveset is tudunk az óceánokról"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sir Ny #70
    *kommunista förmedvény = vadkapitalista förmedvény
  • Sir Ny #69
    Okés. Volt valami, amit ma Kína szóval illetünk, ezt elismerem. De van-e bármi köze a mai mongol-tibeti-mittudoménmilyen; szovjetek által összetákolt kommunista förmedvényhez?
  • teddybear #68
    Rendben. Nem vagy hülye. Csak nem érted a problémát.

    Szóval a mélytengeri élőlények nem robbannak fel a felszín közelében, mert nincs minek túlnyomást produkálnia a belsejükben. Az ugyanis megszűnik, míg kiemeled őket a mélységből. Ha viszont kiveszed a vízből, akkor nem felrobban, hanem megfullad a szerencsétlen.

    A NASA meg azért fejlesztett szkafandert, mert anélkül egyszerűen megfullad az űrhajós. Ennyi. Ennek nincs köze a mélytengeri élőlényekhez, mert azoknak nincs keszonbetegségük, mert nem lélegeznek be gázt. A keszonbetegséget meg a belélegzett gázok a vérereken belüli kiválása okozza.
  • teddybear #67
    "A rabszolgák meg az ásványkincsek mind eltörpülnek amellett, hogy a gyarmatosítók iszonyatos politikai káoszt hagytak maga után."

    Csak akkorát, amekkora már volt. Az afrikaiak visszatértek a törzsi háborúkhoz-csak már nem gyalog és lándzsával vívják, hanem kalasnyikovval és terepjáróval.
  • kukacos #66
    "Gyakorlatilag ugyanúgy marakodtak"

    Tudsz te magyarul olvasni? Pontosan ugyanezt mondtam, de ez a tényen nem változtat, hogy Afrika jelenlegi politikai bajait nagyrészt a gyarmati rendszer öröksége okozza. Molnibalage viszont azt akarja elhitetni, hogy *sokkal jobban* marakodtak, amíg a kulturált fehér ember a békés Kánaánt hozta el nekik. Hát nem, erre reagáltam; semmivel sem ölték egymást jobban, mint Európában pár száz évvel azelőtt.

    A rabszolgák meg az ásványkincsek mind eltörpülnek amellett, hogy a gyarmatosítók iszonyatos politikai káoszt hagytak maga után.
  • kukacos #65
    "volt akkoriban egyáltalán Kína?"

    Nézd, ha ennyire tájékozatlan vagy a témában, akkor mégis milyen hiedelmeket ismertetsz itt? Kína történelméről rengeteg mindent tudunk, történetesen sokkal többet, mint a Római Birodalomról.
  • wraithLord #64
    Tudod, a biológia alapszik a kémián, a kémia a fizikán... Nem pedig fordítva. A felrobbanósdit pedig nem én kezdtem el, és nem is én folytattam...
    Külön öröm, hogy saját magad bizonyítod, miért nincs igazad. Mert tényleg nem írtál hülyeséget, csak nem látod a "fától az erdőt". (biológia) :)

    Viszont olyannal nem vitázom, akinek ilyen hamar az a végső érve, hogy hülye vagyok. Nem azért, mert megsértődtem, hanem mert felesleges... X)
  • teddybear #63
    Csakhogy mi levegőt légzünk, ami gáz, nem pedig víz. Ha elveszed a levegőt körülünk, megfulladsz, mert nem lesz mit lélegezned.
    Ha a halat kiveszed a vízből, akkor szintén megfullad.

    Ha már az elemi tudnivalókkal sem vagy tisztában...
  • Sir Ny #62
    Nem igaz, hogy ennyire hülye vagy a fizikához.
    A víz nem összenyomható anyag, ergó, ha egy ember körül megszűnik a túlnyomás, a belsejében is megszűnik. Ennyi.
  • teddybear #61
    Nem igaz, hogy ennyire hülye vagy a fizikához.
    A víz nem összenyomható anyag, ergó, ha egy hal körül megszűnik a túlnyomás, a belsejében is megszűnik. Ennyi. Nem fog felrobbanni.
    Ami pedig a szkafandert illeti, a levegő hiányában az ember nem tud lélegezni, illetve a vákuumban felforrnak a testnedvei. Ezért kell elsősorban a szkafander érted? Ha nem akkor is.