Francia kutatók új részletekre bukkantak a jelenséggel kapcsolatban, illetve filmen is sikerült megörökíteniük magát a hatást, ami időnként megkeseríti a hajósok életét.

1893-ban egy norvég felfedező, Fridtjof Nansen és hajója, a Fram egy különös jelenség áldozatai lettek, amikor az észak-szibériai Nordenskiöld szigetvilág mellett haladtak el. "Úgy tűnt mintha valamilyen rejtélyes erő visszatartotta volna a Framot , és nem mindig reagált a kormányzásra... Néha hurkokat írt le, időnként teljesen körbefordult. Megpróbáltam mindenféle bohóckodást hogy megszabaduljunk tőle, nagyon kevés sikerrel" - írta a kaland után Nansen, aki "holt víznek" nevezte el a jelenséget. Beszámolója szerint a hatás negyedére csökkentette hajója megszokott sebességét.

A jelenséggel kapcsolatos kutatások azóta már kimutatták, hogy a holt víz akkor alakul ki, amikor a víz egy területe két vagy több különböző sótartalmú, ezáltal különböző sűrűségű rétegből áll. Például amikor egy olvadó gleccserből friss víz áramlik a tengerbe, az egy viszonylag vékony réteget képez a sűrűbb tengervíz tetején. Az két réteg között képződő, a felszínről láthatatlan hullámok minden nyom nélkül képesek lelassítani egy hajót. Most francia kutatók, akik újraalkották ezt a forgatókönyvet egy laboratóriumi tartályban, új részletekre bukkantak a jelenséggel kapcsolatban, illetve végre filmen is sikerült megörökíteniük magát a hatást. Munkájuk segítségével a tudósok jobban megismerhetik a holt víz jelenséget, és viselkedését a rétegződött tengerfoltokon.

Thierry Dauxois a Lyoni Egyetem fizikusa és munkatársai megfigyelték és filmre vették hogyan veszi üldözőbe és lassítja le egy rejtett hullám a rétegek találkozásánál a kísérletükben szereplő hajót. A játékhajót egy három méteres tartályba töltött vízen húzták végig egyenletes erővel. A víz két különböző sótartalmú rétegből állt, amit festékkel is jelöltek. A laborban ugyanaz játszódott le, mint amit a valós világban a holt vizet megtapasztaló hajósok elmondtak. A vízfelszín sima volt, a hajó azonban hirtelen lelassult, ahogy érintkezésbe lépett az amúgy láthatatlan hullámmal. "Egy mélyedést hoz létre a hajó alatt, ami gátolja a mozgásban" - magyarázta a csapat egyik tagja, Matthieu Mercier.


A hullámot maga a hajó indítja el amikor az alsó réteg vizét felfelé húzza, hogy az kitöltse a hajó nyomában keletkező örvényt. Ez egy rezgést indít el a rétegek határvonalában, ami fokozatosan nő a hajó előrehaladásával. A hullám mérete és sebessége egészen addig nő, amíg az előtte keletkezett hullámvölgy el nem éri a hajót, ami megcsapolja az energiáját mielőtt a hullámok megtörnek az oldalánál, írta le a hatást Mercier.

Bár a korábbi munkák két vízréteget vettek számításba a halott víz kialakulásához, a valódi óceán több különböző sótartalmú rétegre bontja a vizet. Amikor a kutatók egy harmadik réteget is hozzáadtak a tartály vizéhez, mindkét határvonalnál megjelentek a rejtett hullámok, nagyjából ugyanolyan mértékben lassítva a hajót. A kutatók által "felületközinek" nevezett hullámok kialakulásának és felerősödésének tanulmányozása segít a tudósoknak megismerni a valós óceáni dinamikákat - például hogyan keverednek és áramlanak le a szennyezőanyagok az óceánok mélyére, tette hozzá Dauxois.