Csillagászok nyomon követték egy csillag hattyúdalát, miközben széttépte egy fekete lyuk. A csillag utolsó perceiben sugárnyalábokat lövellt a Föld felé, az energiakitörések még most, két és fél hónappal az esemény után is észlelhetők, jelentették a kutatók a Science Express hasábjain.

Az eseményt a Swift űrszonda fedezte fel, ami folyamatosan kémleli az eget sugárkitörések után kutatva. Ezek a kitörések általában egy öregedő csillag összeroppanását jelzik, ami egyetlen gyors energialöketet produkál, ez az eset, amit először március 28-án észleltek és SW 1644+57 jellel láttak el, azonban nem egy összeroppanó csillag jeleit tükrözi. A legkülönösebb, hogy a Sárkány csillagképben észlelt gammasugár-kitörés négy óra leforgása alatt négyszer villant fel.

Dr. Andrew Levan a brit Warwick Egyetem asztrofizikusa munkatársaival azt gyanítja, hogy egy egészen más természetű galaktikus eseménnyel állnak szemben, egy olyannal, amikor egy elhaladó csillagot beszippant egy fekete lyuk. "Az energiakitörések tökéletesen megegyeznek azzal a képpel, amit akkor látnánk, ha egy csillagot egy fekete lyukba taszítanánk" - nyilatkozott Levan a BBC News-nak.

A gyanú elsőként a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatójában, Joshua Bloomban merült fel, aki március 31-én egy körlevélben vetette fel, hogy nem egy tipikus gammasugár-kitörésről lehet szó, hanem egy Nap-méretű csillag által létrehozott sugárról, amit egy nála milliószor nagyobb tömegű fekete lyuk pusztított el. Feltevését igazolták a Swift adatai és a Hubble Űrtávcsővel, a Chandra Röntgensugarú Obszervatóriummal, valamint a Gemini és a Keck távcsövekkel végzett rákövetkező megfigyelések. "Ez nagyban különbözött minden eddig látott robbanási eseménytől" - tette hozzá Bloom.


A szóban forgó kitörés egy megközelítőleg 4 milliárd fényévnyire fekvő galaxis közepéről érkezett, a fekete lyukak többsége pedig a nagyobb galaxisok közepén helyezkednek el. Egyeseket gáz formájában anyag ölel körül, ami ha belép a lyukba, fénykibocsátás keletkezik. A legtöbb galaxis azonban mentes a gázoktól, ezért a Földről láthatatlan, csak akkor válik észlelhetővé, ha valamilyen objektumot, mint például egy csillagot magához húz. Ha ez bekövetkezik a csillag alakja elnyúlttá válik, először egy banánalakot véve fel, mielőtt belső pereme, ami gyorsabban forog, mint a külső, korong alakúvá húzza a csillagot, majd elkezd feltekeredni a lyuk körül. "Ez a kitörés meglehetősen rövid idő alatt elképesztő mennyiségű energiát termelt, az esemény pedig jelenleg, két és fél hónap elteltével is zajlik " - magyarázta Bloom. "Ez azért van, mert ahogy a fekete lyuk darabokra tépi a csillagot, a tömeg úgy kavarog körülötte, mint a víz egy lefolyó körül, ez a folyamat pedig rengeteg energiát szabadít fel"

Ahogy az anyag beáramlik a fekete lyukba összesűrűsödik és sugárzást bocsát ki, ami általában egy hónapon át látható a Földről. Az ilyen eseményeket minikvazároknak nevezik és rendkívül ritkák, jelen adataink szerint galaxisonként nézve is mindössze egyre lehet számítani minden százmillió évben.