Hunter

Csillagászati fejtörővé vált a törpecsillag

Az M-típusú törpecsillagok az univerzum csillagainak leggyakoribb képviselői, jellemzően hűvösek, csendesek és haloványok, a csillagászok azonban felfedeztek egy igen erős kivételt, amelyről a fentiek egyike sem mondható el.

A tőlünk 35 fényévnyire, az Ökörhajcsár (Bootes) csillagképben elhelyezkedő TVLM513-46546 jelű csillag rendkívül aktív, összetett mágneses mezeje erősebb a nála tízszer nagyobb Napénál, és egy hatalmas, felületének közel felét beborító hidrogén forró folttal (hot spot) is rendelkezik.

A Carnegie Tudományos Intézet csillagászai a törpecsillag vizsgálatához felhasználták a VLA rádió adatait, a Gemini-North 8 méteres távcsövének optikai észleléseit, az űrben keringő Swift ultraibolya felvételeit és a Chandra Röntgensugarú Obszervatórium adatait. Ilyen megfigyelési sorozat birtokában, az Edo Berger által vezetett csapat biztos volt benne, hogy megtalálják a magyarázatot a csillag példátlan sajátosságaira, az objektum viselkedésének komplex mivolta azonban a tapasztalt csillagászokat is megdöbbentette, a megoldás pedig tovább várat magára. A csillag egyenletes rádió-emisszióval rendelkezik, amit időnként rendkívül látványos, percekig tartó tűzijátékhoz hasonló jelenség szakít meg. Ez a csillag koronájában elhelyezkedő mágneses mezők ütközéseinek egyik eredménye, a mágneses energia megsemmisülése hatalmas rövidzárlatokat hoz létre.

A csillagászok lágy röntgensugár kiáramlást, valamint egy röntgensugár villanást is észleltek. Szintén először sikerült feltérképezni egy periodikus optikai hidrogén alfa kibocsátást, ami a hatalmas hot spotból ered. A kétórás kibocsátási periódus megegyezik a csillag kétórás forgási periódusával, azaz ahogy a Berger által egy izzó villanykörtéhez hasonlított csillag forgásával kikerül a forró folt a látómezőnkből, úgy tűnik el az emisszió is. Azt nem sikerült még kideríteni, hogy miért csak a csillag egyik oldalát ragyogja be hidrogén, illetve az sem ismert, hogy meddig marad, maradhat fenn ez az állapot. Utóbbira a megfigyelések idővel választ adhatnak, különösen ha csak hetekről, hónapokról, és nem évszázadokról van szó.

Az M-típusú törpecsillagokról uralkodó nézet szerint ezeknek az objektumoknak csak minimális mágneses mező aktivitásuk van. A kusza mágneses környezet és a hot spot szokatlan felszín alatti aktivitásra utalhat, vagy egy még nem látott kísérőt is sejtethet. Utóbbi sok mindent megmagyarázna, eddig azonban még nem sikerült ilyesmit detektálni.

Akárcsak a többi hideg törpecsillag, a TVLM513-46546 is egy M-típusú csillag, melynek felszíni hőmérséklete 2100 Celsius körül mozog, tömegét tekintve pedig mindössze 8-10 százaléka a Napnak. A Napban a mágneses mezőket egy dinamó hozza létre, ami a csillag belsejéből a felszín felé irányuló sugárzással és hőáramlással történő komplex hőátadásból keletkezik. Ezzel szemben egy hideg törpe kizárólag hőáramlással szállítja a hőt, mint az üstben fortyogó víz.

Egy ilyen egyszerű struktúra elvileg csak egy nagyon egyszerű mágneses mező szerkezetet hozhat létre, ami inkább hasonlít a Földéhez, mint a Nap szerkezeteihez. Hogy ez miért történt másként ennél a törpénél, jelenleg még megmagyarázhatatlan, további megfigyelések szükségesek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • lotsopa #76
    Na, valahogy erre számítottam.
  • lotsopa #75
    Csak egy gyors kérdés. Aki ebben a nagy bumm(Ősrobbanás)-os hipotézis mellet voksol, szerinte mi volt előtte?
  • TH0R #74
    Nos. Olvastam a kommenteket és ez a kísérő bolygós dolog meg fogott.

    Mivel M sorozatú törpe csillag akkor valaha vörös óriássá kellet, hogy fúvodjón. Ergo el nyelte vagy inkább elnyelhette pár bolygóját és lehet, hogy ennek a vissza maradt fizikai, kémiai reakcióit láthatjuk.

    Avagy egy másik felvatésem. Miután felvúvódott az a szerencsétlen csillag. Egy bolygó közel kerülhetet a felszniéhez, de még nem nyelte el. Ekkor a csillag elkezdett összehúzódni/össze esni egy törpe csillagá és a meg változott gravitációs mező magával rántotta a bolygót. Amit vagy elneyt, vagy nem, csak még nem láttuk.

    Valaki felvetette, hogy lehet feketelyuk kíséri. Ezt a felvetést is kizárnám, hiszen ha feketelyuk lenne melette, akkor anyagot szaítana ki a csillagból, ami helyből kizárja a felszinén képződő/lévő hidrogént, mivel az gáz azt szívná el előszőr az a fekete bizbasz. Viszont magyarázott adhat a törpe csillag mágneses mezejének folyamatos cilusos változására.

    Látjátok. Bármenyit agyal az ember, mindig ugyan oda jut. Ezt úgyse fogjuk meg érteni mi még. Majd az ük unokáink. Vagy azok se :D

    U.i.: Valaki felvetette, hogy ha a napunk 1-2 millió év múlva kezd vörös óriásá válni és nem jutunk ki a naprendszerből akor eleve rossz minden.
    1. szerintem akkora már ember se lesz. Vagy mi pusztítjuk ki magunkat, vagy a természet vagy egy másik faj. :)
    2. A nap annyi hidrogén készlettel rendelkezik ami elég neki az elkövetkező 5 milliárd évre. És utánna még a hélium is ott van neki :)
  • Epikurosz #73
    Azért még dolgozz rajta, mielőtt bejegyeztetnéd a (c)-t. :-).
  • Epikurosz #72
    Tudod mit juttat ez eszembe?

    Egy éneket, amelyet a római-katolikus szentmisén a szentáldozat bemutatása után énekel a gyülekezet (amúgy nagyon szép a dallama is):

    "Test már a kenyér, a bor igaz vér,
    Értem én, ámbár, elmémbe nem fér."
  • kukacos #71
    Nem jelenti azt, hogy "az Ősrobbanás után gyorsabban mozgott az anyag". Ha egyenletesen elkezded növelni egy rács minden pontja közötti távolságot, a rács két távoli pontja között jóval gyorsabban nő a távolság, mint két közeli pontja között. Ez nem jelenti azt, hogy a rács bármely pontja "gyorsabb" bármilyen értelemben, mint a többi.
  • kukacos #70
    "ha végtelen lenne , kéne léteznie olyan galaxisnak ami átlépte a fénysebességet, ami meg ugye nem lehet"

    Ez teljesen hibás következtetés. A távoli ojjektumok látszólagos sebessége fokozatosan közelíti a fénysebességet, de egyre csökkenő mértékben, el sosem érik. De mint mások is írták, ez a megfigyelés kizárólag pozíciónknak köszönhető.
  • kukacos #69
    Roliika a mágnesességhez mozgó töltések, vagy rendezett elemi mágnesek kellenek. Az előző van a Napban, a második pl. a felmágnesezett acélban. A Földön természetes körülmények között található szénvegyületekben egyik sem.
  • Su0my #68
    Öveges Professzor Úr mondása, Heki, a Rezonanciakutya című kisfilmből
  • Tetsuo #67
    Csak terido, esemeny nelkul ertelmetlen..
    A tudomany ma legelfogadottabb nezete szerint a Vilagegyetemunk 12,7Mrd fenyev atmeroju, de akarhonnan nezve a gomb kozepebol latszik. Az ido qrvara relativ, ami pl fugg a sebessegtol, gravitaciotol..
    Az ido iranya fix, kozvetve kimondja a termodinamika 2. fotetele. AMi valszeg szingularitasban nem ervenyes. ;)
    A vilagegyetem keletkezesenek kutatasa nem csak kozmologia, legalabb annyira filozofia is.
    A fold melyen levo belso egboltot fizikai keptelensegek sorozata cafolja, persze a mai tudasunk szerint.

    A videon 1 csillar tukrozodik az ablakuvegen, vmi madzaggal mozgatjak.
    UFO-bizonyitek (cafolhatatlan) meg soha nem kerult nyilvanossag ele. A nepszeru magyarazatok a feltetelezett megfigyelesekre, mind komolytalan hatasvadasz faxsag. Persze lehet h kozpontilag zagyvaljak az infokat, mert bizonyos erdekek ezt kivanjak.. viszont ennek valoszinusege nagyon csekely.