A robotok egyik nagy hiányossága kezeik érzéketlensége. Ennek leküzdésében nyújthat segítséget egy új anyag, az úgynevezett "fagyott füst", ami egy finom tapintású, ugyanakkor nagyfokú érzékenységet biztosító bőrként kerülhet a robotkezekre.
"Ez egy nagyon könnyű szén nanocső anyag" – mutatta be a fagyott füstöt, vagyis az aerogélt Lei Zhai, a Közép Floridai Egyetem (UCF) kémia professzora, az anyag kifejlesztését vezető kutató. A szén nanocsövek előnyei között említhető, hogy rendkívül erősek, jó vezetők és hatalmas fajlagos felülettel rendelkeznek, azonban magasabb alaktényezőjük miatt természetükből adódóan csomókat alkotnak, amiket Zhai összeolvadt evőpálcikákhoz hasonlított. "Ahhoz hogy használhassuk, szét kell választani őket" - tette hozzá.
Az UCF megoldása úgy választja szét a nanocsöveket, hogy közben megtartja hasznos tulajdonságaikat. A keletkező aerogél rugalmas és vezetőképességei sem csorbulnak, amivel ideális szenzorrá válik. Thai elmondása szerint az anyag elég érzékeny akár egy pascal nyomás észleléséhez is. Ezt az érzékenységet elsősorban a sebészeti robot alkalmazásokban kamatoztatnának.
Jelenleg csak az egészen kis robotkezek képesek arra, hogy orvosi műszerekkel egy beteg testén belül szöveteket metsszenek ki, taglalta Zhai, ugyanakkor a bemetszések mélysége és erőssége nagyon nehéz kontrollálható. "A nyomásérzékelő eszközök jelenleg csak a nagy nyomásokat észlelik, ezért nem képesek finom, vagy komplikált beavatkozások elvégzésére" - mondta. Egy vékony aerogél-hártya a robot kezén azonban egyfajta bőrként funkcionálhat, amivel a gépek megkülönböztethetik, hogy egy nehézipari szerszámot, vagy egy finom, orvosi szikét markolnak.
A magas fajlagos felület, a rugalmasság, az alacsony sűrűség és a magas vezetési képesség energiatárolóként is vonzóvá teheti az aerogélt, ami a tudósok szerint hatékonyabb akkukat és szuperkapacitorokat eredményezhet. Zhai, aki nemrég az ACS Nano szaklapban tett közzé egy cikket az aerogélről, jelenleg ipari partnerek után kutat.
Chris Li, a Drexel Egyetem anyagtudományi és mérnöki karának professzora teljesen újszerűnek nevezte Zhai koncepcióját, hozzá téve, hogy még kisebb csövekkel növelhetik a fajlagos felületet, amit az elektromos vezetési képességgel kombinálva a toxinok, vagy robbanóanyagok nyomainak észlelésére alkalmas szenzorokat.
Globalmaster#16
Úgyhogy remélem, hogy holnap már az agybaszó alaszkai gekonai hárp fogja tölteni 346181102.36 colról a sznob kulák majmok 17-es nanocsöves ájfónját.
Globalmaster#15
Épp most olvastam egy másik weboldalon, hogy a nanocsöves akksival működő laptopok, telefonok akár hetekig hónapokig használhatók lesznek egyetetlen feltöltéssel.
Rotcsa#14
Csak nehogy terrorista robotok kezébe kerüljön! :))
Zolorado#13
A cikk félrefordítás. Nem ők találták fel AZ aerogélt, ha nem csak egy új fajtáját.
Az AEROGÉL "fagyott füst", levegőben szilárd anyag van eloszlatva, hasonlóan, mint a füstben, csak a szilárd részecskék között kémiai kötés van, ezért nem száll szét, mint a füst. Úgy lehet elképzelni, mint egy szivacsot, aminek több, mint a 90%-a levegő. Mint mondtam, nem új dolog, a NASA pár éve aeorogéllel gyűjtött port egy üstökös csóvájából. Jelen esetben a szilárd anyag szén nanocső, ez adja a rugalmasságát és az elektromos vezetőképességét. (Valószínűleg a hővezetése is jó, de itt a bezárt levegő szigetelése és a szén nanocsövek hővezetése szemben áll egymással.)
Az ebayről belinkelt cucc is teljes értékű aerogél. Annyi a különbség, hogy az szilikából (szilícium-dioxid) van, ami nem rugalmas, hanem nagyon szilárd, és extrém jó hőszigetelő (a bezárt levegő miatt).
Tehát csak EZT a típusú aerogélt találták fel. Úgy tűnik a cikkeket egy csimpánz fordítja google translate-tel...
McMarcee#12
Ez meg egy eléggé értelmetlen mondat...mármint csak a vége miatt.:
Chris Li, a Drexel Egyetem anyagtudományi és mérnöki karának professzora teljesen újszerűnek nevezte Zhai koncepcióját, hozzá téve, hogy még kisebb csövekkel növelhetik a fajlagos felületet, amit az elektromos vezetési képességgel kombinálva a toxinok, vagy robbanóanyagok nyomainak észlelésére alkalmas szenzorokat.
Vagy csak én vettem észre?
SPT#11
Nem az anyag a különböző, hanem a cikk van félrefordítva.
Szóval az aerogel a hordozó anyag, amibe most beinjektálták a szén nanocsöveket.
Ez már így tényleg lehet új.
Meg ezért lehet, hogy a szigetelő aerogél vezet, mivel átszövi a sok nanocső.
A dolog lényege egyébként az, hogy ez egy nagyon ritka anyag, ahol egy szigetelő közeg hordoz egy vezető "szövedéket". Az így kialakult kompozitot, ha összenyomod, növeled a vezető anyag sűrűségét, ezáltal csökkented az ellenállást.
A dolog azért alkalmas robotkezekre a piezoval szemben, mert önmaga is rugalmas.
Így a robott ujjait nem nanométer pontossággal kell beállítani, hanem néhány tized mm pontossággal, ami már kezelhető feladat. Ráadásul a fogáshoz hozzájárul a bőr-hús deformációja, amit ez szintén tud modellezni.
Nailyenugysincs#10
Swarzenegger biztos örült volna ennek a T2ben amikor leszedte a bőrét:D
Motoroj#9
Én is azt a fajtát ismerem, mondjuk ebben a formában nem annyira nagy újdonság.
philcsy#8
"A nyomásérzékelő eszközök jelenleg csak a nagy nyomásokat észlelik"
A piezoelektromos nyomásmérők nagyon is képesek kis nyomásokat érzékelni.
A magas fajlagos felület, a rugalmasság, az alacsony sűrűség és a magas vezetési képesség energiatárolóként is vonzóvá teheti az aerogélt, ami a tudósok szerint hatékonyabb akkukat és szuperkapacitorokat eredményezhet. Zhai, aki nemrég az ACS Nano szaklapban tett közzé egy cikket az aerogélről, jelenleg ipari partnerek után kutat.