Hunter

Szavak nélkül nincs matematika

Az embereknek szükségük van a nyelvre a számok teljes megértéséhez, jelentették be az amerikai Chicago Egyetem kutatói. A régóta gyanított, most viszont szilárd bizonyítékokkal is alátámasztott felfedezésből kiderülhet, hogyan sajátítják el a gyerekek a számérzéket, illetve hogyan válhat rendellenessé a folyamat.

Korábbi tanulmányok, melyeket az Amazonas folyó mentén élő bennszülött törzsekkel végeztek, bebizonyították, hogy nagy nehézségeket okoz számukra a pontos mennyiségek megértése, ha viszonylag nagy számokról van szó, szótárukból ugyanis hiányoznak a háromnál nagyobb számok, sőt a Piraha törzsnek egyáltalán nincsenek szavai a számokra.

Az azonban nem volt egyértelmű, hogy a szavak hiánya, vagy a pontos számokat lényegtelennek tekintő kultúrájuk okozza a számolás képességének hiányát. Elizabet Spaepen, a Chicago Egyetem pszichológusa kollégáival megadta a választ a kérdésre.

A kutatócsoport születésüktől siket nicaraguai embereket tanulmányozott, akik soha nem tanulták a jelnyelv hivatalos formáját, helyette saját jelbeszédet alakítottak ki a kommunikációhoz. Ez a sajátos jelnyelvvel rendelkező közösség egy numerikus kultúrában él, dolgoznak és használják a megkeresett pénzt, szótárukból mégis hiányoznak a számok, a pénz értékét azok különböző alakjaiból és színeikből állapítják meg. Összességében a kutatók arra következtettek, hogy bármilyen matematikai jártasságban kialakult különbség kizárólag a nyelvre vezethető vissza.

Spaepen csapata letesztelte számérzéküket, megkérve négy felnőttet, hogy foglaljanak össze különböző, képekben elmesélt történeteket, melyekben fontos szerepet játszottat a számok. A spanyol ajkú, halló nicaraguaiak és az amerikai jelbeszédet alkalmazó siketek kontroll csoportként szinte végrehajtották ezt a feladatot, jelentősen jobb eredményt érve el, mint a számokat jelbeszédükben nem, vagy alig használó társaik.

Egy másik feladatban a saját jelnyelvet alkalmazók elé egy különböző elemekből álló sorozatot tettek, majd megkérték őket, hogy zsetonok segítségével készítsenek el egy második sorozatot, melyben a zsetonok száma megegyezik az első sorozat elemeinek a számával. A feladatmegoldás során pontosságuk jelentősen romlott a háromnál több elemet tartalmazó sorozatoknál, annak ellenére, hogy ez gyakorlatilag egy kisiskolásnak sem okoz különösebb megterhelést. "Nincsenek drasztikus eltérések" - magyarázta Spaepen. "Meg tudják becsülni a mennyiségeket, de nincs meg a pontos számoláshoz szükséges módszerük"

Spaepen kísérleteiből nem derül ki, hogy a nyelv melyik eleme nélkülözhetetlen a pontos számérzék kifejlesztéséhez, a pszichológusnő azonban azt gyanítja, hogy a számok ismerős sorozata hiányzik, amit minden beszélő gyermek korán elsajátít. A gyerekek ezt a számsort jóval azelőtt megtanulják, mielőtt megértenék, hogy a "négy", az négy elemre vonatkozik, nem hatra vagy háromra, tette hozzá Michael Frank, a kaliforniai Stanford Egyetem pszichológusa.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • errorista #59
    szerintem ez csak egy rossz szokas. Ha valaki irna betartando konvenciokat, (max 4 mondatos netikett felet) es mindig ha valaki nem tartana oket, linkelnenk neki, akkor egy ido utan stilisztikailag szep lenne a forum, meg ha nem is ernenk el, hogy mindenki evolucio hivo legyen
  • Archenemy #58
    Sajnos mára ez a tudás már teljesen elveszett, ezért van ennyi barom komment az SG.hu-n!
  • Doktor Kotász #57
    Ez mindent visz. :-)
  • Doktor Kotász #56
    A fogalmak és a szavak egymás megfelelői.
  • Doktor Kotász #55
    Ha úgy születtek, azok is maradnak, ha nem tanítják meg nekik a jelnyelvet. Az is nyelv.
  • Julius Caesar #54
    Szerintem bizonyos fokig minden főemlős képes a számolásra. Maximum a műveletek azok, amik bonyodalmat okoznak, mert azok tényleg húzós dolgok, még emberek közül se mindenkinek megy, és gyakorolni kell. Ismerek borzalmas fejszámolót, de számológéppel már nagyon jól old meg matematikai feladványokat. Jómagam elég béna fejszámoló vagyok, de csak azért, mert elszoktam tőle, szinte mindent géppel oldok. De érdekes, mert mondjuk egy 3167-42 feladatot kevésbé tudok kiszámolni fejben, mint mondjuk hatványozást/gyökvonást (itt most egész gyökökről van szó, meg saccolásról).

    És tényleg, az időérzékkel mi van? mert sok diszkalkuliásnak egyáltalán nincs időérzéke. Aztán a pénz értékének felfogása is érdekes dolog. (Rainman film, valakI? :D)
  • okosan gyerekek #53
    Óriási csúsztatás. de valami óriási, és tényleg nagyon felháborító. Azért mert egy mondjuk 30 különböző elemből álló csoportot nem tud reprodukálni, nem jelenti szükségképp, hogy a matematika teljességgel hozzáférhetetlen számára. Ez megint egy olyan kísérlet, ahol egy hülye gyökér rá akarta vetítetni a meggyőződését az eredményekre és olyan -- egyébként csúsztatásoktól hemzsegő -- érvelés keretén belül számol be azokról és eleve építi azt fel, hogy természetesen a laikusnak az lesz az érzése, hogy még van is értelme annak, amit mond.

    Olyan kísérletet kellett volna végezni például, hogy adtak volna 3 almát az egyiknek, majd még kettőt, amiket elrak magának egy privát helyre, és megnézni, hogy hányszor jár még vissza az almákért, persze ha 5-nél többször menne vissza, az sem jelenti szükségképp, hogy ne tudta volna őket megszámolni, jelentheti, hogy elfelejtette. Természetesen ehhez az kellett volna, hogy ez a büdös kurvä ne a saját hipotézisét kívánja bizonyítani, hanem a valóságot feltárni.
  • Sir Ny #52
    Nekem megvan. Mondjuk én egy 9+1-es alakzatot raktam ki fejben lepotyogó anyacsavarokkal(?).
  • polarka #51
    Hány nagyságrendbeli az eltérés a grav.- és a Coulomb erő között 2e¯ esetén?
  • polarka #50
    Én anno egy olyan ism.terj.-őt láttam, ahol azt mondták, h a kereskedelemmel és az adózással indult a számolás, előtte a kisebb ember csoportokban nem vették hasznát erre pl. volt egy afrikai törzs.