Hunter
Megmagyarázták a jégkorszak lezárulásának rejtélyét
A tudósok hosszú ideje próbálják megérteni, hogyan képes a Föld éghajlata gyors váltásokat véghezvinni a hideg és a meleg állapotok között, a Kalifornia Egyetem kutatói most kibogozták a hosszantartó rejtélyt.
A rejtély az óceánok szén-geokémiájának gyors változásának eredete körül összpontosul, ami pontosan az utolsó jégkorszak végén zajlott le a napjainktól számított 16000 és 20000 év között.
A parányi megkövesedett tengeri kagylókban elraktározódott szénen alapuló elemzésekből az egyetem geológusai arra következtetnek, hogy a kémiai változás az óceán körfogásában bekövetkezett drámai változások okán jött létre. Kialakították az események idővonalát, mely kapcsolható a korábban leírt változásokhoz, amiket az óceánok, az Antarktisz jégmagva és a kontinensek esetében jegyeztek fel. Mivel a globális felmelegedés az emberi tevékenységekkel kapcsolható össze, az éghajlatváltozások szakértői szerint ezek a változások tükrözik a kialakuló események típusait.
A rejtély magyarázata és az idővonal részletei a Science magazin április 19-i számában jelentek meg. Az írás szerzői Howard Spero és David Lea, geológus professzorok.
"Az esemény viszonylagos időzítésének megértése rendkívül fontos, mivel az emberek által termelt üvegház gázok nem csupán a légkör felmelegedését befolyásolhatják, de az óceánok keringését is" - mondta Spero. "A légkör hőmérsékleti változásai felmérhetetlen hatással lehetnek az óceánok mélyén húzódó áramlatokra, amik világszerte befolyásolhatják az időjárást és az éghajlatot. Az események sorának megértése, aminek következtében a Föld gyorsütemben felmelegedett a múltban, segíthet modellezni, mi történhet valójában, ha a Földön a jövőben is folytatódik a felmelegedés".
Spero és Lea hosszú együttműködésre tekinthet vissza a kagylók kémiai elemzésében, mellyel a Föld légkörét igyekeznek rekonstruálni. A tanulmányt az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa és a Hanse Intézet támogatta. A Hanse Intézet, másnéven Hanse Wissenschaftskolleg egy non-profit magán alapítvány, melyet a német alsó szász tartomány, Bréma és Delmenhorst városai hoztak létre.
A rejtély az óceánok szén-geokémiájának gyors változásának eredete körül összpontosul, ami pontosan az utolsó jégkorszak végén zajlott le a napjainktól számított 16000 és 20000 év között.
A parányi megkövesedett tengeri kagylókban elraktározódott szénen alapuló elemzésekből az egyetem geológusai arra következtetnek, hogy a kémiai változás az óceán körfogásában bekövetkezett drámai változások okán jött létre. Kialakították az események idővonalát, mely kapcsolható a korábban leírt változásokhoz, amiket az óceánok, az Antarktisz jégmagva és a kontinensek esetében jegyeztek fel. Mivel a globális felmelegedés az emberi tevékenységekkel kapcsolható össze, az éghajlatváltozások szakértői szerint ezek a változások tükrözik a kialakuló események típusait.
A rejtély magyarázata és az idővonal részletei a Science magazin április 19-i számában jelentek meg. Az írás szerzői Howard Spero és David Lea, geológus professzorok.
"Az esemény viszonylagos időzítésének megértése rendkívül fontos, mivel az emberek által termelt üvegház gázok nem csupán a légkör felmelegedését befolyásolhatják, de az óceánok keringését is" - mondta Spero. "A légkör hőmérsékleti változásai felmérhetetlen hatással lehetnek az óceánok mélyén húzódó áramlatokra, amik világszerte befolyásolhatják az időjárást és az éghajlatot. Az események sorának megértése, aminek következtében a Föld gyorsütemben felmelegedett a múltban, segíthet modellezni, mi történhet valójában, ha a Földön a jövőben is folytatódik a felmelegedés".Spero és Lea hosszú együttműködésre tekinthet vissza a kagylók kémiai elemzésében, mellyel a Föld légkörét igyekeznek rekonstruálni. A tanulmányt az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa és a Hanse Intézet támogatta. A Hanse Intézet, másnéven Hanse Wissenschaftskolleg egy non-profit magán alapítvány, melyet a német alsó szász tartomány, Bréma és Delmenhorst városai hoztak létre.