Hunter

A gonosz tengelye fenyegeti a kozmológiát

Sokak szerint csak a túl élénk képzelet szülöttje, mégis egyre több bizonyíték gyűlik, hogy az úgynevezett "gonosz tengelye" valóban létezik és megingathatja a standard kozmológiát.

A "gonosz tengelye" kifejezést hallva ne a George W Bush által kitalált fogalomra gondoljunk: ez egy csillagászati kifejezés, egy minta, ami állítólag belevésődött az ősrobbanás után visszamaradt sugárzásba. A standard modell szerint a világegyetem izotróp, azaz szinte mindenhol ugyanolyan, homogén. Az első jel, ami ezt megcáfolni látszik 2005-ből származik, amikor Kate Land és Joao Magueijo, a londoni Imperial College kutatói egy különös mintát észleltek a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (KMH) térképében, amit a NASA WMAP műholdjának adataiból készítettek.

A kutatópáros felfedezése szerint a KMH-ban a várakozásokkal ellentétben nem véletlenszerűen helyezkedtek el a forró és hideg foltok, sokkal inkább úgy tűnt, mintha egy tengely mentén sorakoznának fel. Ezt nevezte el Magueijo "axis of evil"-nek, a gonosz tengelyének. A csillagászok gyorsan rövidre akarták zárni a témát, mondván bizonyára a WMAP műszereiben akadt valamilyen hiba, esetleg egy közeli óriás galaxis-halmaz, egy szuperklaszter idézett elő torzulást a sugárzásban. Sokan magában a tengely létezésében is kételkednek, a többség a mai napig azt tartja, hogy valójában nincs is ott semmi, ami magyarázatra szolgálna.

Most azonban két egymástól független tanulmány is bizonyítja a tengely létét. Daniel Hutsemékers, a belga Liege Egyetem kutatója 355 kvazár fényének polarizációját elemezte és azt észlelte, hogy amint a kvazárok a tengely közelébe kerülnek, polarizációjuk sokkal rendezettebbé válik a vártnál. Összerakva a kvazárok polarizációs szögei látszólag csigavonalat alkotnak a tengely körül.

Gary Hinshaw, a WMAP projekt tudósa örömét fejezte ki a belga kutató eredményeinek hallatán, reményei szerint a kozmológusok végre felfigyelnek a jelenségre és elkezdenek komolyabban foglalkozni vele. Carlo Contaldi az Imperial College kozmológusa valóban figyelemre méltónak nevezte a felfedezést, azonban ő további kvazárokat is elemezne, mielőtt messzemenő következtetéseket vonna le.

A tengely létezését támasztja alá egy amerikai kutatás eredménye is. Michael Longo, a Michigan Egyetem munkatársa 1660 spirális galaxist elemzett a Sloan Digital Sky Survey segítségével, és arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb galaxis forgási tengelye a gonosz tengelyéhez igazodik. Longo szerint mindössze 0,4% annak az esélye, hogy ez pusztán a véletlen műve lenne. "Az eredmények arra utalnak, hogy a tengely valóban létezik, nem egyszerűen egy hiba WMAP adataiban" - nyilatkozott a New Scientistnek.

Land - aki jelenleg az Oxford Egyetemen kamatoztatja tudását - azt javasolja Longonak, hogy először zárjon ki minden más olyan eshetőséget, ami miatt a spirálok úgy igazodnak, ahogy. Land elképzelhetőnek tartja, hogy a vizsgált galaxisok ugyanabból a forgó porfelhőből alakultak ki, ennek köszönhető hasonló orientációjuk. Ha Longo megfigyelései mindezek után is megállják a helyüket, akkor felfedezése nem csupán a tengely létezésének megerősítése miatt lesz lényeges, de segít megismerni az azt létrehozó folyamatokat is.

A tengely kialakulására több elmélet is született, Longo az egyik legradikálisabb mellett tette le a voksát, amit egy olasz tudós, Leonardo Campanelli terjesztett elő. Szerinte a világegyetemen keresztülnyúló mágneses mezők hozták létre a tengelyt, melyek természetes meghatározói a spirális galaxisok irányának. Az viszont bizonyos: egyhamar nem fogják tudni elvetni a gonosz tengelyének létezését. Egyre nagyobb érdeklődés övezi, miként egyre több olyan megfigyelés lát napvilágot, ami valamilyen különös módon kapcsolódik a tengelyhez, ezek mindegyikét pedig nem lehet a puszta véletlen számlájára írni, összegzett Land.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • meskhenet #131
    Hogy a cikkre is írjak valamit, a galaxisok egy nagyobb szupergalaxis részei.
    Emiatt a közelünkben levő galaxisok nagyjából mind egy irányba haladnak.
  • meskhenet #130
    Minden ami egyenletbe foglalható, az egy egyszerűsített helyzetre érvényes,
    a valóságra mindig csak korlátozott érvényességgel húzjató rá.

    A valóság nem írható fel egy egyenlettel. Aki ilyen egyenletet keres, az álmokat kerget.

    Az hogy mit hitt Einstein , az nem igazán lényeges.
    A speciális relativitás leírható newtoni fizikával, pl Lorentz elmélete.

    Ugyan azokat az eredményeket adja, csakhogy az egyszerűsége miatt Einsteinét használják.
    Einstein elmélete szerint nincs távolhatás, Newton szerint volt.
    Lorentz elméletében sincs távolhatás.
    Most az EPR kisérletek szerint lehet hogy van.

    Na rakd össze ha tudod. ;)
  • BiroAndras #129
    "Ez megint egy ilyen helyzet, hogy a relativitási elv csak egy képzeletbeli, üres Univerzumban érvényesül"

    Az elv következményei nagyon szépen igazolódtak kísérletileg. Pl. rögtön a relativitás elmélet se létezne nélküle.
    Sajnos nem túl sokat olvastam a vonatkozó modernebb elméletekről, úgyhogy sokkal többet nem tudok mondani.
  • meskhenet #128
    Az univerzum nem forog, mert ha forogna, akkor már rég elszédültem volna.
  • meskhenet #127
    jaj
  • bandypappa #126
    A gonosz tengelye fenyegeti a kozmológiát- az orbitron és a megaharcos
  • meskhenet #125
    Ami nem olyan forgás, mint amit ismerünk, az nem forgás.

    Hanem duma.
  • bvalek2 #124
    Tengely léte, Univerzum forgása, stb.:

    Említettem Gödel Univerzumát, mint lehetséges fogó univerzummodellt. Gödelnél van kozmológiai állandó, tehát az ő Univerzumának stabilitását, és forgását nem úgy kell elképzelni, mint ahogy az intuíciónk sugallná (tőlem nem kérdezd hogy működik, nem értek hozzá, még csak most tanulom).
  • bvalek2 #123
    Az említett elveket pl. Feynman is kívánságnak tartotta, igazából ez egy hitvita, és számos nobel díjast lehet egyik és másik oldalon is találni (pl. Einsteint, aki pedig ragaszkodott a Mach-elvhez). Személy szerint én Feynmannal értek egyet, de mivel ez filozófiai spekuláció, ezért nem veszem túlságosan komolyan a dolgot.

    A tengelyt nem kompenzálja a galaxisok forgása. Nem is lenne ott, ha kompenzálná.

    Ami a háttérsugárzás kontra abszolút vonatkoztatási rendszert illeti:

    Einstein egyik kifogása Newton globális inerciarendszere ellen az volt, hogy az ideális, erőmentes tér Newtonnál mindentől végtelenül távol, üres térben lehetséges csak. Ez egy képzeletbeli helyzet, nem tudunk végtelenül messzire utazni, és ott kísérleteket folytatni. Sokkal jobban a lokális inerciarendszerek, mert azok kézzelfoghatóak (dióhéjban kb. ennyi).

    Ez megint egy ilyen helyzet, hogy a relativitási elv csak egy képzeletbeli, üres Univerzumban érvényesül, a gyakorlatban, a mi Univerzumunkban elmélet, mert mindent kitölt egy háttérsugárzás, ami megzavarja a képet. Akkor inkább maradjunk annál, amit tapasztalunk, és vessük el a relativitási elvet.
  • BiroAndras #122
    "ha az elméleti hátterét megnézed akkor mindennek van aurája."

    Attól függ, melyik elméletet nézed. Egyesek szerint pl. az aura erőssége az életerővel arányos, tehát tárgyaknak nem nagyon lehetne.

    "Ezt használod pl a kristálygyógyászatban."

    Ami szintén baromság.

    "Minden ami létezik a világban van rezgése, és aurája."

    Vagy nem. Még definiálni se tudták ezeket rendesen, nem hogy bizonyítani.

    "a homeopátiás gyógymód is ezen alapul ha jól tudom."

    Szintén áltudomány.

    "Van amire ma még nincs magyarázat."

    Van persze, de ez pont nem olyan.