Hunter
Eltűnt a Jupiter egyik csíkja
Az óriásbolygó elvesztette egyik jellegzetes csíkját, ami szokatlanul üressé tette a déli féltekét. A tudósok nem tudják biztosan, mi okozza a sáv eltűnését.
A legfrissebb, amatőr csillagászok által készített felvételeken jól látható, hogy az úgynevezett Déli Egyenlítői Öv hiányzik a megszokott összképből, amit eddig két sötét sáv jellemzett, az egyik az északi, a másik a déli félgömbön helyezkedett el. A déli sáv 2009-ben még a helyén volt, ezután azonban a bolygó túl közel került a Naphoz, meggátolva a földi megfigyeléseket. Amikor a Jupiter április elején újra előtűnt, meglepő kép fogadta a csillagászokat.
Ilyen volt, ilyen lett...
Nem ez az első eset, hogy a Déli Egyenlítői Övnek nyoma vész. 1973-ban is észleltek ilyen eseményt, amikor a NASA Pioneer 10 űrszondája elkészítette első közeli felvételeit a bolygóról, illetve átmenetileg az 1990-es években is fehér sávok váltották fel a sötéteket. "Az egyenlítői övek azért tűnnek sötétnek, mert a bolygó más területeit elfedő nagy magasságú világos felhők itt nincsenek jelen, így láthatóvá válnak a kisebb magasságban elhelyezkedő, sötétebb felhőrétegek" - magyarázta Glenn Orton, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának kutatója. "A bolygó felhőszerkezeteinek különböző rétegeit látjuk" - nyilatkozott a New Scientistnek.
Ebből következik, hogy a déli egyenlítői öv eltűnik, ha a fehéres felhők kialakulnak a terület felett, elzárva a sötétebb felhőket a külvilágtól. A nagy magasságú réteg időszakos kialakulásának okai azonban nem tisztázottak, tette hozzá Orton. A csík eltűnése egy kiterjedt, ugyanakkor rejtélyes változáskor következik be az óriásbolygón, ami más sávok és foltok színét is megváltoztatja. "Sok minden zajlik a légkörben" - mondta Orton.
A jelenség egy viszonylag kis távcsővel is észlelhető. A Jupiter májusban a hajnali égbolton látható, fényessége -2,2 magnitúdó, ami lassan növekszik. A hónap elején másfél, a vége felé közel két és háromnegyed órával kel a Nap előtt.
A legfrissebb, amatőr csillagászok által készített felvételeken jól látható, hogy az úgynevezett Déli Egyenlítői Öv hiányzik a megszokott összképből, amit eddig két sötét sáv jellemzett, az egyik az északi, a másik a déli félgömbön helyezkedett el. A déli sáv 2009-ben még a helyén volt, ezután azonban a bolygó túl közel került a Naphoz, meggátolva a földi megfigyeléseket. Amikor a Jupiter április elején újra előtűnt, meglepő kép fogadta a csillagászokat.
Ilyen volt, ilyen lett...
Nem ez az első eset, hogy a Déli Egyenlítői Övnek nyoma vész. 1973-ban is észleltek ilyen eseményt, amikor a NASA Pioneer 10 űrszondája elkészítette első közeli felvételeit a bolygóról, illetve átmenetileg az 1990-es években is fehér sávok váltották fel a sötéteket. "Az egyenlítői övek azért tűnnek sötétnek, mert a bolygó más területeit elfedő nagy magasságú világos felhők itt nincsenek jelen, így láthatóvá válnak a kisebb magasságban elhelyezkedő, sötétebb felhőrétegek" - magyarázta Glenn Orton, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának kutatója. "A bolygó felhőszerkezeteinek különböző rétegeit látjuk" - nyilatkozott a New Scientistnek.
Ebből következik, hogy a déli egyenlítői öv eltűnik, ha a fehéres felhők kialakulnak a terület felett, elzárva a sötétebb felhőket a külvilágtól. A nagy magasságú réteg időszakos kialakulásának okai azonban nem tisztázottak, tette hozzá Orton. A csík eltűnése egy kiterjedt, ugyanakkor rejtélyes változáskor következik be az óriásbolygón, ami más sávok és foltok színét is megváltoztatja. "Sok minden zajlik a légkörben" - mondta Orton.
A jelenség egy viszonylag kis távcsővel is észlelhető. A Jupiter májusban a hajnali égbolton látható, fényessége -2,2 magnitúdó, ami lassan növekszik. A hónap elején másfél, a vége felé közel két és háromnegyed órával kel a Nap előtt.
