Egy újszerű, elég kockázatos megoldással próbálja lezárni a BP a Mexikói-öbölben kialakult hatalmas mértékű olajkiáramlást.

A zárókupolaként funkcionáló 100 tonnás acél és beton szerkezet leeresztését szombaton le kellett állítani, miután jéghez hasonló kristályok borították be a hatalmas tölcsérre emlékeztető építményt, eltorlaszolva a tetején kialakított nyílást, amihez az olajat a tartályhajókhoz eljuttató csővezeték csatlakozik. Eközben egyre nagyobb foltok érik el Alabama fehér homokú strandjait.

A kedvezőtlen fordulat miatt egyre tanácstalanabbak a szakemberek; a kupola megépítése közel két hetet vett igénybe, a szállítása további három napot, majd miután megkezdődött hosszadalmas leeresztése, a mélységben uralkodó körülmények már túl soknak bizonyultak a helyzet kezeléséhez.


Ezzel együtt a BP nem adja fel, abban reménykednek hogy a kupola - legyen az a most leeresztett, vagy egy nagyobb, amit a későbbiekben építenek meg - képes lesz lezárni a kutat, foglyul ejtve az olajat, amit tartályhajókba szivattyúzva elszállíthatnak. Az olajtársaság vezetősége szerint legalább hétfőig várni kell a következő lépésről szóló döntésre. Az intézkedéseket sürgeti, hogy kisebb kátrányfoltokat mosott a partra a víz a Dauphin-szigetnél, öt kilométerre Alabama partvidékétől, miközben Louisiana mocsarainál már szórványosan felfedezhető a jellegzetes vékony szivárványos hártya a víz színén.

Három hét telt el a Deepwater Horizon fúrótorony felrobbanása óta, melynek nyomán naponta 795 000 liter nyersolaj folyik a Mexikói-öböl vizébe. A balesetet egy metángáz-buborék idézte elő, ami kiszökött a kútból és feljutott a fúrószáron. A buborék a melegebb vízrétegeket elérve gyors táguláson esett át szétrepesztve több tömítést és zárószerkezetet mielőtt berobbant. A mélyben a metán kásás, kristályos formában létezik.

A 12 méter magas kupola leeresztése a másfél kilométeres mélységbe több mint 12 órán át tartott. Ilyen mélységben még soha nem próbálkoztak ezzel a módszerrel, ami rendkívüli pontosságot igényel, bármilyen hiba csak súlyosbítaná a kialakult krízist.

A kupolára rátelepedő jégkristályok miatt a munkások kénytelenek voltak visszaemelni a szerkezetet és megközelítőleg 200 méterrel távolabb lerakni. Ha sikerült volna a művelet, elméletileg 85 százalékkal csökkentette volna le az olaj kiáramlását, így lélegzethez juthattak volna azok a munkások, akik már egy új, tehermentesítő kút fúrásán dolgoznak. Vagyis a BP több fronton próbálja legyőzni a szivárgást, azonban a kupola lett volna az egyik leghatékonyabb védekezés.

A kudarc nem érte váratlanul a társaságot, szakértőik már a tervezet megszületésekor figyelmeztettek, hogy a jeges hidrátok, a gáz és a víz kocsonyás keveréke lesz a legnagyobb kihívás a kupola leeresztése előtt. Sajnos az aggodalmak beigazolódtak. "Már jóval azelőtt, hogy kihoztuk a kupolát mindenki tudta, hogy ez bekövetkezhet" - nyilatkozott Demi Shaffer, a szerkezetet szállító alaszkai Seward hajó kapitánya. "Ez mindennapos dolog a fúrásoknál is." Jelenleg 15 hajó állomásozik annak a pontnak a közelében, ahol egykor a fúrótorony állt.

A mexikói-öbölbeli, nagy sajtóvisszhangot keltett hírek árnyékában kevesebb figyelmet kapott, hogy a Royal Dutch Shell is hatalmas olajszennyeződést okozott, igaz, a gazdag országoktól távoli Nigériában. A holland-brit vállalat közleménye szerint tavaly összesen 14 ezer tonna kőolajat engedtek a Niger deltájába, ami duplája a 2008-as és négyszerese a 2007-es szennyezésnek. A Shell szerint az olajszennyeződés túlnyomó többsége két esetből adódott össze: egyik alkalommal behatolók rongálták meg az egyik kutat, egyszer pedig lázadók robbantottak fel egy olajvezetéket. A cég szerint közel 10 ezer tonnányi olajat kinyertek a szennyeződésből. A Nigériában hatalmas környezeti károkat okozó olajcég alkalmazottjait egyre többször érik támadások - tavaly 51 olajmunkást raboltak el váltságdíj fejében -, ezért a Shell vezérigazgatója, Peter Voser azt is elképzelhetőnek tartja, hogy cége több mint 50 évnyi jelenlét után kivonuljon az afrikai országból.