SG.hu·
Kiaknázatlan kőolajforrás a földköpeny
Egy új tanulmány szerint egészen váratlan helyen is termelődhet olaj: a földköpeny forró kemencéjében, vagyis jókora kiaknázatlan kőolajmennyiség rejtőzhet a mélyben.
A kőolaj, amitől még mindig nagymértékben függünk, évmilliók alatt jött létre ősi, elhalt algákból és planktonokból, amik üledékrétegek közé sajtolódva hő hatására alakultak át kőolajjá. Ebből kiindulva az olajtársaságok jól tudják, hogy olyan területeken kell kutatniuk, ahol egykor sekély tengeri környezetek voltak. A tudósok ennek ellenére évtizedek óta játszadoznak a gondolattal, hogy a folyékony szénhidrogén, a kőolaj megtalálható a mélyebb rétegekben is, amit a víz és a földköpeny ásványai között végbemenő kémiai reakciók akár kitermelésre alkalmas magasságokba is préselhetnek.
Alexander Goncharov, a washingtoni Carnegie Intézet tudósa munkatársaival bebizonyította, hogy lehetséges a kőolaj-képződés fent említett alternatív változata. Metánt (CH4) hevítettek 1500 kelvinre, majd azt a nyomás fejtették ki rá, ami 100 kilométer vastagságú szilárd kőzet alá temetve érné a metánt. Az eredmény bámulatos volt, a metán könnyedén alakult át a nyersolaj két általános alkotóelemévé, butánná (C4H10) és propánná (C3H8).
"Meglepő volt milyen egyszerűen eljutottunk ehhez az eredményhez" - nyilatkozott a Discovery Channelnek Goncharov, aki a Nature Geoscience szaklapban tette közzé tanulmányát. "Ez azt bizonyítja, hogy a szénhidrogének 70-150 kilométer közötti mélységekben is kialakulhatnak. Ha elég nagy repedések vannak a kéregben, a nyomás elég közel juttathatja a Föld felszínéhez, hogy onnan kinyerhető legyen."
A rajz azt mutatja, hogyan juthatnak el a felsőbb kéregrétegekben a köpeny felső régióiban termelődő szénhidrogének
A "ha" azonban egy igen komoly tényező a fenti mondatban. A világ olajkészletének elemzései szerint majdnem minden csepp olaj, amit eddig kinyertek a Föld kérgéből, egykor egy élőlény volt, vagyis biogén eredetű. A köpeny nem biogén propánja és butánja legjobb esetben is csak parányi, jelentéktelen mértékben járul hozzá a világ ismert kőolajkészletéhez. "A kísérletek kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a metán átalakul az olajban található nehezebb szénhidrogénekké" - szögezte le Henry Scott, az Indiana Egyetem tudósa. "Ez felfrissítheti a mélyben fekvő szénhidrogének iránti érdeklődést, azonban nem fogja felborítani az olaj kialakulásának az elméletét."
Ennek ellenére Goncharov úgy véli, az olajtársaságok kutatási programjai túl szűklátókörűek, kizárólag olyan területekre koncentrálnak, ahol az általánosan elfogadott nézetek szerint kell keresniük. Anélkül hogy felmérnék a teljes földkérget - ami ésszerűtlenül nagy feladat - a tudósok nem zárhatják ki a lehetőségét a nagy, kereskedelmileg értékes nem-biogén kőolaj készletek létezésének, amik csak a kiaknázásra várnak. "Nehéz megmondani mennyi anyag termelődhet a köpenyben" - ismerte el Goncharov. "Azonban összességében lehetőség lenne még ki nem aknázott lelőhelyek felfedezésére. Talán más kritériumok alapján is kutathatnának az új olajmezők után."
A kőolaj, amitől még mindig nagymértékben függünk, évmilliók alatt jött létre ősi, elhalt algákból és planktonokból, amik üledékrétegek közé sajtolódva hő hatására alakultak át kőolajjá. Ebből kiindulva az olajtársaságok jól tudják, hogy olyan területeken kell kutatniuk, ahol egykor sekély tengeri környezetek voltak. A tudósok ennek ellenére évtizedek óta játszadoznak a gondolattal, hogy a folyékony szénhidrogén, a kőolaj megtalálható a mélyebb rétegekben is, amit a víz és a földköpeny ásványai között végbemenő kémiai reakciók akár kitermelésre alkalmas magasságokba is préselhetnek.
Alexander Goncharov, a washingtoni Carnegie Intézet tudósa munkatársaival bebizonyította, hogy lehetséges a kőolaj-képződés fent említett alternatív változata. Metánt (CH4) hevítettek 1500 kelvinre, majd azt a nyomás fejtették ki rá, ami 100 kilométer vastagságú szilárd kőzet alá temetve érné a metánt. Az eredmény bámulatos volt, a metán könnyedén alakult át a nyersolaj két általános alkotóelemévé, butánná (C4H10) és propánná (C3H8).
"Meglepő volt milyen egyszerűen eljutottunk ehhez az eredményhez" - nyilatkozott a Discovery Channelnek Goncharov, aki a Nature Geoscience szaklapban tette közzé tanulmányát. "Ez azt bizonyítja, hogy a szénhidrogének 70-150 kilométer közötti mélységekben is kialakulhatnak. Ha elég nagy repedések vannak a kéregben, a nyomás elég közel juttathatja a Föld felszínéhez, hogy onnan kinyerhető legyen."
A rajz azt mutatja, hogyan juthatnak el a felsőbb kéregrétegekben a köpeny felső régióiban termelődő szénhidrogének
A "ha" azonban egy igen komoly tényező a fenti mondatban. A világ olajkészletének elemzései szerint majdnem minden csepp olaj, amit eddig kinyertek a Föld kérgéből, egykor egy élőlény volt, vagyis biogén eredetű. A köpeny nem biogén propánja és butánja legjobb esetben is csak parányi, jelentéktelen mértékben járul hozzá a világ ismert kőolajkészletéhez. "A kísérletek kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a metán átalakul az olajban található nehezebb szénhidrogénekké" - szögezte le Henry Scott, az Indiana Egyetem tudósa. "Ez felfrissítheti a mélyben fekvő szénhidrogének iránti érdeklődést, azonban nem fogja felborítani az olaj kialakulásának az elméletét."
Ennek ellenére Goncharov úgy véli, az olajtársaságok kutatási programjai túl szűklátókörűek, kizárólag olyan területekre koncentrálnak, ahol az általánosan elfogadott nézetek szerint kell keresniük. Anélkül hogy felmérnék a teljes földkérget - ami ésszerűtlenül nagy feladat - a tudósok nem zárhatják ki a lehetőségét a nagy, kereskedelmileg értékes nem-biogén kőolaj készletek létezésének, amik csak a kiaknázásra várnak. "Nehéz megmondani mennyi anyag termelődhet a köpenyben" - ismerte el Goncharov. "Azonban összességében lehetőség lenne még ki nem aknázott lelőhelyek felfedezésére. Talán más kritériumok alapján is kutathatnának az új olajmezők után."