Hunter
A hangsebességet is átlépheti egy bázisugró
Az osztrák Felix Baumgartner próbál Joe Kittinger babérjaira törni, hogy megdöntse az ejtőernyős ugrás magassági rekordját, ami az elmúlt 50 évben senkinek sem sikerült.
Kittinger ezredes az Egyesült Államok Légierejének Excelsior projektjében 31 kilométeres magasságban lépett ki ballonja gondolájából és egy speciális védőruha, valamint egy ejtőernyő segítségével épségben földet is ért. Az osztrák Felix Baumgartner, aki több ugrásával is felhívta már magára a világ figyelmét, a 37 kilométeres magasságot tűzte ki céljául. Több mint öt perces szabadesése során elvileg át fogja lépni a hangsebességet, amivel ő lenne az első ember, aki ezt gép segítsége nélkül teszi meg.
"Senki sem tudja milyen lesz" - nyilatkozott a BBC-nek. "Tény, hogy sok különböző légáramlat veszi körbe a testet, aminek így egyes részei szuperszonikus áramlásban, mások transzszonikus áramlásban lesznek. Hogy ez milyen reakciót vált ki, azt nem tudom megmondani." Kittinger rekordját legutóbb 2008-ban próbálta megdönteni a francia Michel Fournier, aki éveken át készült a nagy ugrásra - mi itt az SG-n 2002-ben számoltunk be először a kísérletről - ballonja azonban elszabadult, és a kapszula nélkül emelkedett a magasba.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz!
Baumgartner nem csupán a nyilvánosság, de időről időre a hatóság figyelmét is magára irányítja, amikor különböző építményekről, például a Petronas torony vagy a Rio de Janeiró-i Krisztus-szoborról hajt végre bázisugrást, de 2003-ban egy szénszálas szárnnyal átrepülte a La Manche csatornát is. Baumgartner és támogatói szerint a vállalkozás a tudományt is szolgálja, új adatokat nyerhetnek a sztratoszféráról, illetve a test reakciójáról a szélsőséges körülményekre.
A csúcsdöntésre valószínűleg még az idén sor kerül, méghozzá az előzetes információk szerint Észak-Amerikában. A tervek szerint Baumgartner egy 140 méter magas héliumballon nyomáskiegyenlített kapszulájában emelkedik a sztratoszférába, ahol 37 kilométernél, azaz 120 000 lábnál ugrik ki, Kittinger rekordja 102 800 láb. A kísérlet során egy speciálisan átalakított túlnyomásos öltözéket és sisakot visel. A Red Bull Stratos nevet viselő projekt szervezői szerint ha minden rendben zajlik, akkor körülbelül 35 másodpercre átlépheti a hangsebességet.
Joe Kittinger 1960. augusztus 16-án végrehajtott ugrása elképesztő teljesítmény volt. "Rendkívül barátságtalan odafent, minél tovább zuhansz, annál tűrhetőbbé válik a közeg" - beszélt a körülményekről az amerikai légierő nyugalmazott ezredese, aki sérült kesztyűvel ugrott ki a gondolából, azonban az alacsony nyomás és a nagy magasság hatására megdagadt keze meggátolta öltözetének dekompresszióját. Kittinger maga is támogatja Baumgartner kísérletét.
Baumgartner és Kittinger
Az osztráknak amellett, hogy meg kell küzdenie a rendkívül alacsony hőmérséklet és a ritka levegő által támasztott nehézségekkel, elsődleges feladata, hogy folyamatosan ügyeljen a helyes testtartásra. Ha elkezd pörögni azt szinte lehetetlen korrigálni, és könnyen ájuláshoz vezethet. Ejtőernyője eszméletvesztés esetén automatikusan kinyílik.
Baumgartner ugrásával az űrrepülést is segítheti, ha ugyanis neki sikerül a mutatvány, akkor elvileg a megoldást alkalmazhatják a járművük meghibásodása miatt visszatérni kényszerülő asztronauták esetében is. "Azt akarjuk bebizonyítani, hogy ha egy emberi lény kilép 120 000 láb magasságban egy kapszulából, képes biztonságban visszatérni a Földre" - magyarázta. Ha hihetünk Fournier ígéretének, 2010-ben ő is újra megpróbálkozik az ugrással.
Kittinger ezredes az Egyesült Államok Légierejének Excelsior projektjében 31 kilométeres magasságban lépett ki ballonja gondolájából és egy speciális védőruha, valamint egy ejtőernyő segítségével épségben földet is ért. Az osztrák Felix Baumgartner, aki több ugrásával is felhívta már magára a világ figyelmét, a 37 kilométeres magasságot tűzte ki céljául. Több mint öt perces szabadesése során elvileg át fogja lépni a hangsebességet, amivel ő lenne az első ember, aki ezt gép segítsége nélkül teszi meg.
"Senki sem tudja milyen lesz" - nyilatkozott a BBC-nek. "Tény, hogy sok különböző légáramlat veszi körbe a testet, aminek így egyes részei szuperszonikus áramlásban, mások transzszonikus áramlásban lesznek. Hogy ez milyen reakciót vált ki, azt nem tudom megmondani." Kittinger rekordját legutóbb 2008-ban próbálta megdönteni a francia Michel Fournier, aki éveken át készült a nagy ugrásra - mi itt az SG-n 2002-ben számoltunk be először a kísérletről - ballonja azonban elszabadult, és a kapszula nélkül emelkedett a magasba.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz!
Baumgartner nem csupán a nyilvánosság, de időről időre a hatóság figyelmét is magára irányítja, amikor különböző építményekről, például a Petronas torony vagy a Rio de Janeiró-i Krisztus-szoborról hajt végre bázisugrást, de 2003-ban egy szénszálas szárnnyal átrepülte a La Manche csatornát is. Baumgartner és támogatói szerint a vállalkozás a tudományt is szolgálja, új adatokat nyerhetnek a sztratoszféráról, illetve a test reakciójáról a szélsőséges körülményekre.
A csúcsdöntésre valószínűleg még az idén sor kerül, méghozzá az előzetes információk szerint Észak-Amerikában. A tervek szerint Baumgartner egy 140 méter magas héliumballon nyomáskiegyenlített kapszulájában emelkedik a sztratoszférába, ahol 37 kilométernél, azaz 120 000 lábnál ugrik ki, Kittinger rekordja 102 800 láb. A kísérlet során egy speciálisan átalakított túlnyomásos öltözéket és sisakot visel. A Red Bull Stratos nevet viselő projekt szervezői szerint ha minden rendben zajlik, akkor körülbelül 35 másodpercre átlépheti a hangsebességet.
Joe Kittinger 1960. augusztus 16-án végrehajtott ugrása elképesztő teljesítmény volt. "Rendkívül barátságtalan odafent, minél tovább zuhansz, annál tűrhetőbbé válik a közeg" - beszélt a körülményekről az amerikai légierő nyugalmazott ezredese, aki sérült kesztyűvel ugrott ki a gondolából, azonban az alacsony nyomás és a nagy magasság hatására megdagadt keze meggátolta öltözetének dekompresszióját. Kittinger maga is támogatja Baumgartner kísérletét.
Baumgartner és Kittinger
Az osztráknak amellett, hogy meg kell küzdenie a rendkívül alacsony hőmérséklet és a ritka levegő által támasztott nehézségekkel, elsődleges feladata, hogy folyamatosan ügyeljen a helyes testtartásra. Ha elkezd pörögni azt szinte lehetetlen korrigálni, és könnyen ájuláshoz vezethet. Ejtőernyője eszméletvesztés esetén automatikusan kinyílik.
Baumgartner ugrásával az űrrepülést is segítheti, ha ugyanis neki sikerül a mutatvány, akkor elvileg a megoldást alkalmazhatják a járművük meghibásodása miatt visszatérni kényszerülő asztronauták esetében is. "Azt akarjuk bebizonyítani, hogy ha egy emberi lény kilép 120 000 láb magasságban egy kapszulából, képes biztonságban visszatérni a Földre" - magyarázta. Ha hihetünk Fournier ígéretének, 2010-ben ő is újra megpróbálkozik az ugrással.
