72
-
#72
Ebben is 1etertunk. ;) -
djhambi #71 Tévedés az a gondolat, hogy mert bizonyos elvekben nem értünk egyet, másban sem érthetünk. :D -
stremix #70 Amúgy ugrás előtt leállítják a repülőforgalmat? Mi lesz ha nem tudja iránytani magát? Ilyen magasságból elég nagy terület ahová érkezhet.
Azért átélni egy ilyen élményt tényleg jó lehet. -
Epikurosz #69 A baloldali bunkóság és a jobboldali bunkóság a végén mindig egymásra szokott találni.
LÓL. -
#68
Mondjuk az ilyet soha nem tudtam tisztelni. Atugrat egy szakadekon, leugrik a Petronasrol, stb.. csak drogos, semmi mas. Az o drogja az adrenalin.
Most kitalalt vmit, hogy a "tudomanyert" cimszoval tegye a bolondsagait.. felolem tegye, de nem tom ertekelni.
Az meg mekkora luzerseg, h elszabadul a leggomb. LOL -
#67
idén meg ernyőt felejti el!
kapszula az lesz....
hehehe -
rjudit #66 fantasztius 
-
Dredd #65 király a csóka, respect neki, de az igazi flash úgyis az lesz, amikor a SpaceShipTwo-ból fognak kifele ugrálni mindenféle elvetemúlt emberkék :) -
stukov #64 " ...Michel Fournier, aki éveken át készült a nagy ugrásra - mi itt az SG-n 2002-ben számoltunk be először a kísérletről - ballonja azonban elszabadult, és a kapszula nélkül emelkedett a magasba. "
Mekkora lehetettt már, teljes felszerelésben ugrált felfele hogy elkapja.
" - Bazeg nem kötötték ki rendesen???"
-
#63
Az nyerne, aki elobb olvassa a hsz-eket.. :S LOL -
Epikurosz #62 ""természettudományos precízséggel... science téren? ""
Mámmá miá! -
djhambi #61 Én is ezt mondtam pár hsz-szel lejjebb, csak természettudományos precízséggel. Első. 
Kéne olyan versenyt játzani - talán még a fórum szabályzata m tiltaná - hogy ki az, aki hamarabb megcáfolja Epikuroszt science téren?
Nyugi, csak vicc... csak nehogy ez az információ a horrorisák kezébe kerüljön! -
Epikurosz #60 Csak hogy a levegőbe beszéljünk...
-
Epikurosz #59 Kb.
"First Man in Space - Skydiving From The Edge Of The World (Extended Version) // On August 16, 1960, Joseph Kittinger jumped his last ... all » Excelsior jump, doing so from an air-thin height of 102,800 feet (31,334 meters). From that nearly 20 miles altitude, his tumble toward terra firma took some 4 minutes and 36 seconds. Exceeding the speed of sound during the fall, Kittinger used a small stabilizing chute before a larger, main parachute opened in the denser atmosphere. He safely touched down in barren New Mexico desert, 13 minutes 45 seconds after he vaulted into the void.
The jump set records that still stand today, among them, the highest parachute jump, the longest freefall, and the fastest speed ever attained by a human through the atmosphere. Somewhat in contention is Kittinger's use of the small parachute for stabilization during his record-setting fall. Roger Eugene Andreyev, a Russian, is touted as holding the world's free fall record of 80,325 feet (24,483 meters), made on November 1, 1962."
-
Epikurosz #58 Kérek engedélyt meghunyászkodni!
:-) -
Doktor Kotász #57 "Oly értelemben nem számít, hogy ha az űrhajóból kihajítasz 1 kg lúdtollat és 1 kg vasat akkor - ha nem lenne súrlódás a levegő miatt (menj el a Holdra, ott nincs!) - akkor, mivel mindkettő gyorsulása egyforma, egyszerre érnek földet.
Ha uyganezt a műsort egy liter tollal csinálod, ill. 1 liter vassal, az már más."
Marhára nem más.
Ha nincs közegellenállás, akkor egy kiló vas, és egy tonna alsónadrág, illetve 1 gramm lúdtol is ugyanúgy esik, mint egy felfújt lufi vagy egy tömör uránium golyó.
Azért te ilyen sületlenségeket ne mondjál! -
osztmivan #56 nem -
osztmivan #55 befejezem az oktatást, még ennyit:
a mondat az ideális gázról szólt
te meg itt előadsz valamit a világűrről
érzed mi a hiba? -
djw #54 szóval beöltöztetik a fickót, mint állat - 1000 védőruha - és majd megvizsgálják, hogy milyen hatással lesz az ugrás az emberi testre? Ez csak nekem tűnik ellentmondásosnak? :) -
Epikurosz #53 Ráadásul ez fénykép, az emberi szem ennél kontrasztosabban látná, a Nap nem lenne ennyire elmosódott.
apropó, ilyen jutyubos ugrás jöhetne, ha értitek a célzást :-) -
SimonTower #52 Kerestem képet 120e láb magasságból, hát nem leht semmi átélni.
![]()
-
#51
Ott van hogy ideális gáz esetében. Az űrben tudtommal bazinagy vákum van, tehát nem idális gáz.
Ideális gáz fogalma:
- kohézió ≈0 (a részecskék közötti összetartó erőt elhanyagoljuk)
- részecskék mérete≈0 (a részecskéket pontszerűeknek tekintjük)
A valóságban ilyen gáz természetesen nem létezik, az ideális gáz csak egy nagyon leegyszerűsített modellje a valóságos gázoknak. Használata azért fontos mégis, mert elég „ritka” gázok esetében az ezen gáztörvények alapján végzett számítások elég jó közelítéssel adják meg az egyes állapothatározókat. -
#50
és így eljutottál a lendület fogalmáig :) -
Epikurosz #49 Az 1-esben igazad van, nem voltam elég egyértelmű. -
#48
megint pontatlan a wiki, nem első eset. Ha az amit itt írnak igaz lenne(hogy a közegtől nem függ), akkor lenne hangsebesség az űrben, de állítólag ott valamiért elég nagy csönd van... pedig vannak részecskék, csak ritkásan. -
djhambi #47 #35 - Hibás interpretáció. A gyorsulás független a tömegtől légüres térben, ha elhanyagolható a pici test tömege a nagy testéhez képest. Így mindegy, hogy 1 kg vasgolyóról, vagy 10 kg vasgolyóról beszélsz, ugyanúgy gyorsulnak. Ha az univerzumban van egy 10 kg vasgolyód és egy másik 10 kg vasgolyód, akkor egymás felé gyorsulnak a gravitációjuk miatt, és az a F = γmM/r·2 képlettel számolható. Ha az egyik golyót rögzítem (hozzá viszonyítok), és 1 méterre vannak, akkor a másik 10γ [m/s^2]-tel fog felé gyorsulni. Ez pedi nem g = 9,81 [m/s^2], hanem 6,67*10^(-10) [m/s^2].
#43 - Interpretáció nélkül csak betűk felsorolása. Értsd: minden energia visszavezehető három alapvatő energiára. A potenciális energia, ami a mezők hatásából ered, pl. gravitációs pot. energia, elektromos pot. energia, illetve a magban az erős kölcsönhatás energiája. A második energia a molekulák mozgási energiája, mint pl. melegítem, gyorsabban mozognak, akkor a hő a molekulák mozgási enegiáját növeli, vagy pl. felgyorsítok egy testet, és akkor is a molekulák sebessége nő, csak rendezetten. A harmadik energia a tömeg maga, a tömeg, mint egy más mértékegységben mért energia.
Ezek nélkül csak flood. -
Epikurosz #46 cigányútra ment. törlendő. -
#45
Igen mivel ugyebár a Súly az lényegében egy felületre gyakorolt erő ami a tömeg és a gravitáció szorzata. Nagyobb tömeg = nagyobb súly.
Ezek szerint te arra gondoltál, hogy ha X sebességgel a föld felé galoppozik egy hajó (ergó nem szabadesik), aminek a tömege Y akkor nagyobbat taccsan mintha X sebességel egy Y-n tömegű hajó csapódik be.
Ezért is néztem volna meg a Star Trekben egy olyan hajót ami WARP 9.9-el beleszáll egy vasmaggal rendelkező Föld-típusú bolygóba
(Azért jól elfizikázgatunk itt a fórumban
)
-
Epikurosz #44 
"Először Steven Kistler készített aerogélt 1931-ben, miután fogadott Charles Learneddel, hogy képes a zselében a folyadékot gázzal kicserélni, anélkül hogy a zselé összeroskadna. Az első ilyen gélek szilikagélek voltak. Azóta bebizonyosodott, hogy aerogélt számos különböző anyagból lehet készíteni. Már Kirstler a szilíciumon kívül alumíniummal, krómmal és ónnal is kísérletezett.
Amikor megérintik, az aerogél a könnyű, de szilárd hab érzetét kelti. Neve ellenére száraz, és fizikai tulajdonságai teljesen elütnek a gélekétől. Könnyű nyomás nem hagy rajta nyomot, erős nyomás azonban maradandó mélyedést képezhet rajta. Nagyon erős nyomásra struktúrája radikálisan reagál és az aerogél üvegként törik darabokra.
Ez utóbbi tulajdonsága ellenére az aerogél strukturálisan rendkívül erős és saját súlyának kétezerszeresét is képes megtartani. Ez dendritikus mikrostruktúrájának köszönhető, amelyben a 2-5 nanométer nagyságú gyűrű alakú részecskék csomókba tömörülnek, nagyon porózus, majdnem fraktális szerkezetet létrehozva, amelynek pórusai 100 nanométernél kisebbek."
-
Epikurosz #43 Pontosan.
És
E = m g h + m v v 0,5 + m c c -
#42
Ha helyesen értelmezed a #32-őt, akkor rájöhetnél, hogy lehetséges elvben ezt megtenni, ha 50 km magasan lépnéd át a hangsebességeet és erősebb ernyőt használsz. Ha párszáz méteren nyitsz ernyőt, akkor 200 km/h TAS = 200 km CAS.
Viszont, ha elég magasan vagy, akkor 240 km/h CAS = lehet 1200 km/h TAS is. Ezt fejből nem tudom, ehhez számolgatni kell vagy táblázatok kellenek.
Tehát arról van szó, hogy hiába süvítesz hangesebbességel magsan, a téged érő erőatás kb. ugyanakkora, mint 400 méteres kisebb sebességgel.
Vadászgépek alacsonyan pl. azért érnek el "csak" 1400-15000 km/h csúcssebességget, mert a gép strukturális igénybevétele van lehatárolva. Torlónyomás szempontjából a 2.2 Mach kisebb terhelés jelent, mint 1.1 Mach 1 km magasan.
Érthető ez? -
Hoz_Hun #41 Oké, már értem. Amit én mondok az gyorsulási erő, itt meg a gyorsulásról magáról van szó. Ha kiugrok a gépből és utánam rúgnak egy kazánt, akkor (Galilei és a fizika szerint) ugyan olyan gyorsan érjük el a talajt. A becsapódáskor viszont (Newton és fizika szerint az érkezés ereje, az ami m*g) különbözőként nyomjuk szét azt, amire ráesünk. A becsapódás ereje függ a tömegtől a zuhanó sebessége meg nem. Na megvilágosodtam... ideje volt. -
johnsmitheger #40 Adok egy ezrest, ha sisak nélkül ugrik és még egyet, ha hangsebességnél kinyitja az ernyőt! :DDD -
nimrod515 #39 Aztan a youtube-on megnezzuk, hogy csapodott be a faszi, mert elaxodott valami 
-
#38
Bekarikáznak egy 100 kilóméter sugarú területet
-
JL666 #37 és olyan magasról hogy tudják kontrollálni, hogy a Föld melyik pontjára essen? -
#36
"Galileiről rengeteg történet kering. Ezek közül talán a leghíresebb a pisai ferde toronyból leejtett különböző tömegű testek elbeszélése. Ezzel bizonyította, hogy a szabadesés sebessége független a testek tömegétől (kizárva a légellenállást). Ez ellentétes volt azzal, amit Arisztotelész állított: a nehezebb testek gyorsabban, a könnyebbek lassabban esnek, egyenes arányosságban a tömeggel."
Forrás: Wikipédia
Ergó: Ha azonos magasságból leejtünk egy tankhajót és téged (és nincs légellenállás) akkor egyszerre értek földet. Fizika 5. osztály -
Epikurosz #35 Oly értelemben nem számít, hogy ha az űrhajóból kihajítasz 1 kg lúdtollat és 1 kg vasat akkor - ha nem lenne súrlódás a levegő miatt (menj el a Holdra, ott nincs!) - akkor, mivel mindkettő gyorsulása egyforma, egyszerre érnek földet.
Ha uyganezt a műsort egy liter tollal csinálod, ill. 1 liter vassal, az már más. -
Hoz_Hun #34 Na jól megkevertetek. Nekem ilyenkor mindig az m*g ugrik be mint gyorsulási erő, amiben az m az a tömeg (a g meg értelem szerűen a gravitációs gyorsulás, asszem 9,81m/s2). Szóval ezért nem értem mikor azt mondjátok a tömeg nem számít..... tudom általános műveltség, de régen volt már. Okosítsatok ki. -
osztmivan #33 "A képletből látható, hogy ideális gáz esetében a c hangsebesség csak a hőmérséklettől függ, a nyomástól és a sűrűségtől nem. A levegő jól megközelíti az ideális gázt. A hőmérséklet a magasság függvényében változik, a következő táblázat a levegő egyes adatait mutatja a hőmérséklet ill. a magasság függvényében:"
wikip
