Az egyiptomi nagy piramisok közelében felfedezett sírok elhelyezkedése megerősíti azt az elméletet, miszerint a gigantikus épületeket nem rabszolgák, hanem szabad munkások építették.

A Kheopsz és a Khefren piramisoknál talált sírok égetett agyagtéglákból készültek, a kormeghatározás szerint 4500 évvel ezelőtt. Ez az első ilyen lelet a munkás sírok 1990-es felfedezése óta. "A sírokat az uralkodó piramisa mellé építették, ami azt jelzi, hogy ezek az emberek semmilyen körülmények között nem lehettek rabszolgák" - nyilatkozott Zahi Hawass, az ásatást vezető egyiptomi főarcheológus. "Ha rabszolgák lettek volna, nem építhették volna meg sírkamráikat az uralkodóé mellett."

A sírokban fekvő csontvázak az ősi egyiptomi rítusoknak megfelelően fejükkel nyugati, lábukkal keleti irányba fekszenek. Élelemmel megtöltött edényeket és egyéb tárgyakat is elhelyeztek mellettük, ami a túlvilági létüket szolgálta. A helyszínen talált bizonyítékok szerint az építkezésen dolgozó körülbelül 10 000 munkás naponta 21 szarvasmarhát és 23 juhot fogyasztott el, amiket a Nílus-delta és Felső-Egyiptom gazdaságaiból biztosítottak, taglalta Hawass. Ez arra utal, hogy az állatokat küldő gazdálkodók nem az egyiptomi államnak fizették adóikat, hanem befektették a birodalom egyik legnagyobb nemzeti beruházásába. A munkásokat három hónapos időszakokra alkalmazták, a 4. és 5. dinasztia (i.e. 2649-2374) uralkodására datálható sírokat pedig azok számára építették, akik életüket vesztették az építéseken.


Az egyiptomi régészeti hatóságok régóta próbálják eloszlatni a rabszolgákkal való építtetés mítoszát, mondván az aláássa az ősi egyiptomi civilizáció és építészetük kifinomultságát. Ezzel igyekeznek megdönteni az olyan elképzeléseket is, mint Erich von Dänikené, aki szerint a piramisokat még csak nem is emberek építették. Von Däniken és mások úgy vélik, az ősi egyiptomiaknak sem képességeik, sem az eszközeik, sem az intelligenciájuk nem volt elég fejlett ilyen építmények létrehozásához.