Hunter
Megismerhetjük a Nagy-piramis titkát
Hamarosan megnyitják a gízai Nagy-piramis különös ajtóit, melyek egyike titkos kamrát is rejthet, árulta el dr. Zahi Hawass, Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Bizottságának vezetője a Discovery News-nak.
Hawass, a világ egyik vezető egyiptológusa elmondta, a 4500 éves piramis egyik kamrájából kivezető déli járat második, illetve északi járat harmadik ajtaját az idei év végén fogják kinyitni.
Az i.e. 2550-ban Keopsz, más néven Kufu fáraó számára épült Nagy-piramis a Gízai-fennsíkon fekvő három tagból álló piramisegyüttes legnagyobbika. Az ősi világ még ma is álló utolsó csodája 2,6 millió köbméter anyagot tartalmaz, eredeti magassága 147 méter, melyből már vesztett egy kicsit. Alapjába kényelmesen beférne a firenzei dóm, a londoni Szent Pál és a római Szent Péter székesegyház, és még hely is maradna bőven.
Régóta tudják, hogy a gigantikus építményben több rejtett járatot is elhelyeztek, melyek titkos kamrákba vezetnek, ezek közül a legkülönösebb az a négy rendkívül szűk járat, vagy inkább akna, ami felfedezése, 1872 óta tartja lázban a régészeket. Ezek közül két járat a felső, úgynevezett "Király kamrájából" indul ki, és a szabadba vezet, az alsó kettő azonban, melyek a "Királynő kamrájának" északi és déli oldalából indulnak, eltűnnek a piramis belsejében.
A hiedelmek szerint ezek a mindössze 20 centi átmérőjű bejárati nyílással rendelkező járatok rituális átjárók a fáraó lelke számára a túlvilágra. Méretük miatt több mint egy évszázadon át feltáratlanok maradtak, elsőként 1993-ban egy német mérnöknek, Rudolf Gatenbrinknek köszönhetően sikerült felderíteni, aki egy robotot küldött be a déli járatba. A robot 65 méternyi utat tett meg a piramis belseje felé, amikor szembetalálta magát egy mészkő lappal, amit két réz fogantyúval láttak el.
A következő lépésre kilenc évet kellett várni, ekkor Hawass vette kézbe az irányítást és egy újabb robotot küldött a déli járatba, melynek útját élő televízióadásban követhették nyomon az érdeklődők. A lélegzetvisszafojtva figyelt akcióban a robot lyukat fúrt a mészkő lapba, majd a lyukon keresztül egy száloptikás kamerával bekukucskált a zárólap mögé, ahol a világ meglepetésére egyújabb zárólapra bukkant. Másnap Hawass robotja nekivágott az északi járatnak is, ahol 65 méter megtétele után ugyancsak a már a másik járatból ismerős zárólapba botlott.
Hawass, aki szinte egész életét a Nagy-piramis titkainak tanulmányozásának szentelte, egyértelműen a rézfogantyús ajtókat tartja az egyik legizgalmasabb felfedezésnek, különösen hogy a déli járat első ajtaja megegyező távolságra helyezkedik el az északi járat ajtajával. A régészek többsége egy titkos kamrát sejt a járat végződésében, melyben Kufu fáraó szobrát vagy akár valós sírhelyét feltételezik.
Hawass még márciusban kijelöli a feltárási projektben résztvevő csapata tagjait, akik vagy Szingapúrból, vagy Hong Kongból érkeznek majd. Egy bizonyos, az idén végre megtudhatjuk, mit rejtenek a piramis mészkő ajtói, ígérte az egyiptológus.
Hawass, a világ egyik vezető egyiptológusa elmondta, a 4500 éves piramis egyik kamrájából kivezető déli járat második, illetve északi járat harmadik ajtaját az idei év végén fogják kinyitni.
Az i.e. 2550-ban Keopsz, más néven Kufu fáraó számára épült Nagy-piramis a Gízai-fennsíkon fekvő három tagból álló piramisegyüttes legnagyobbika. Az ősi világ még ma is álló utolsó csodája 2,6 millió köbméter anyagot tartalmaz, eredeti magassága 147 méter, melyből már vesztett egy kicsit. Alapjába kényelmesen beférne a firenzei dóm, a londoni Szent Pál és a római Szent Péter székesegyház, és még hely is maradna bőven.
Régóta tudják, hogy a gigantikus építményben több rejtett járatot is elhelyeztek, melyek titkos kamrákba vezetnek, ezek közül a legkülönösebb az a négy rendkívül szűk járat, vagy inkább akna, ami felfedezése, 1872 óta tartja lázban a régészeket. Ezek közül két járat a felső, úgynevezett "Király kamrájából" indul ki, és a szabadba vezet, az alsó kettő azonban, melyek a "Királynő kamrájának" északi és déli oldalából indulnak, eltűnnek a piramis belsejében. A hiedelmek szerint ezek a mindössze 20 centi átmérőjű bejárati nyílással rendelkező járatok rituális átjárók a fáraó lelke számára a túlvilágra. Méretük miatt több mint egy évszázadon át feltáratlanok maradtak, elsőként 1993-ban egy német mérnöknek, Rudolf Gatenbrinknek köszönhetően sikerült felderíteni, aki egy robotot küldött be a déli járatba. A robot 65 méternyi utat tett meg a piramis belseje felé, amikor szembetalálta magát egy mészkő lappal, amit két réz fogantyúval láttak el.
A következő lépésre kilenc évet kellett várni, ekkor Hawass vette kézbe az irányítást és egy újabb robotot küldött a déli járatba, melynek útját élő televízióadásban követhették nyomon az érdeklődők. A lélegzetvisszafojtva figyelt akcióban a robot lyukat fúrt a mészkő lapba, majd a lyukon keresztül egy száloptikás kamerával bekukucskált a zárólap mögé, ahol a világ meglepetésére egyújabb zárólapra bukkant. Másnap Hawass robotja nekivágott az északi járatnak is, ahol 65 méter megtétele után ugyancsak a már a másik járatból ismerős zárólapba botlott.
Hawass, aki szinte egész életét a Nagy-piramis titkainak tanulmányozásának szentelte, egyértelműen a rézfogantyús ajtókat tartja az egyik legizgalmasabb felfedezésnek, különösen hogy a déli járat első ajtaja megegyező távolságra helyezkedik el az északi járat ajtajával. A régészek többsége egy titkos kamrát sejt a járat végződésében, melyben Kufu fáraó szobrát vagy akár valós sírhelyét feltételezik.
Hawass még márciusban kijelöli a feltárási projektben résztvevő csapata tagjait, akik vagy Szingapúrból, vagy Hong Kongból érkeznek majd. Egy bizonyos, az idén végre megtudhatjuk, mit rejtenek a piramis mészkő ajtói, ígérte az egyiptológus.
